Munkáltatói fizetési felszólítás a munkaviszony megszűnése után

Megosztás Tetszik

A munkáltató érvényesítheti-e igényét munkáltatói fizetési felszólítás útján olyan munkavállalójával szemben, akinek a munkaviszonya már megszűnt? Ha ez lehetséges, akkor milyen elévülési időket kell figyelembe venni? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szól: a kérdésem arra irányul, hogy a munkáltató érvényesítheti-e a igényét munkáltatói fizetési felszólítás útján olyan munkavállalójával szemben, akinek a munkaviszonya már megszűnt. Ha a válasz igen, van-e – például károkozás esetén – ebben a tekintetben olyan határidő, amit a munkajogi elévülési időn (3 év) kívül a munkáltatónak figyelembe kell vennie? Munkáltató tudomása szerint erre van lehetőség, mert például 4/2013. KMK vélemény szerint a jogellenesnek minősített munkaviszony megszüntetésével összefüggésben keletkezett igény is érvényesíthető így. Viszont az MK 132. számú állásfoglalása miatt kétség merült fel bennünk ezzel kapcsolatban, amely szerint: „A munkáltató nem érvényesítheti munkáltatói intézkedéssel (fizetési felszólítás) anyagi igényét az elhunyt munkavállaló örököseivel szemben. A munkavállaló halálával a munkaviszonya megszűnik. A továbbiakban nincs meg annak a lehetősége, hogy a felek egymással szemben jogaikat gyakorolhassák, illetőleg kölcsönösen fennálló kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Ebből viszont következik, hogy a munkáltató anyagi igényét – munkáltatói intézkedéssel – csak a vele jogviszonyban álló munkavállalóval szemben érvényesítheti, mert a munkavállaló örököse a volt munkavállalónak csupán azokat a vagyoni jogait szerzi meg, amelyek az öröklés tárgyai lehetnek, azonban a munkaviszonyát nem folytatja. [...].”

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nagyon jó a kérdése! Olyannyira, hogy a szakirodalom áttekintésével lehetett megválaszolni.

Mt. 285. § (1) A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

(2) A munkáltató – az (1) bekezdéstől eltérően – a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont] háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni.

A kommentár így magyarázza: a fizetési felszólítás közlésére a munkaviszony megszűnését követően is lehetősége van a munkáltatónak. A fizetési felszólítás elévülési időn belül közölhető, azzal azonban, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl csak abban az esetben követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt a munkavállaló maga idézte elő (Mt. 164. §). Az Mt. 188. § szerint a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidőben érvényesítheti (azaz: igazolásnak, illetve a késedelem kimentésének nincs helye).

Az MK132 nem azt mondja, hogy fennálló munkaviszony szükséges, hanem azt, hogy valamikor fennálló munkaviszony. Az örökös ugyanakkor ezt nem örökli.