adozona.hu
Szabadságnapok a bérlapon: fel kell-e tüntetni a kivett és a maradék napokat?
//adozona.hu/munkajog/Szabadsag_a_berlapon_itt_a_valasz_miert_kel_IL8B0U
Szabadságnapok a bérlapon: fel kell-e tüntetni a kivett és a maradék napokat?
Tetszik
Kötelező-e a dolgozónak adott bérlapon feltüntetni a szabadságadatokat (összes kivehető, kivett, maradék)? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezés írja ezt elő? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
155. § (2) A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
A bírói gyakorlat iránymutatása is egyező ezzel: az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja (BH 2000.127.).
Ezek alapján az alábbi adatokat kellene feltüntetni a bérlapon:
– azonosító adatok (munkáltató, munkavállaló, név, adószám);
– az időre vonatkozó adatok (ledolgozott munkaidő, fizetett távollét, fizetetlen távollét, betegszabadság, táppénz, munkaszüneti nap, egyéb idő);
– teljesítménybérnél a fentieken túl a 100 százalékos teljesítéshez tartozó normát (ehhez mérten a munkavállaló által teljesített mennyiséget), darabbérnél a teljesített darabszám, a selejt száma, mozgóbér stb.;
– kifizetések, levonások (például munkáltatói kölcsön);
– tájékoztató adatok (besorolási bér, munkáltatói terhek);
– a szabadságra vonatkozó tájékoztatás;
– a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme;
– az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő járulék alapjául szolgáló összeg;
– a kifizetőt, munkáltatót terhelő tb-járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege;
– az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, valamint a megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összege;
– célszerű megjeleníteni az adóalapot, adót csökkentő kedvezményt, az elszámolás alapját képező adókulcsot stb.
Garanciális jelentősége van az átlátható bérelszámolásnak. A munkavállaló elsődlegesen a bérlapjaiból tud tájékozódni arról, hogy a neki számfejtett összeg helyes-e, és nem kell-e esetleg igényt érvényesítenie elmaradt díjazás iránt.
A fentiek alapján kifejezett jogszabályhelyet nem lehet megjelölni, mely kötelezné a munkáltatót a szabadságadatok tételes rögzítésére (erre a szabadságnyilvántartás szolgál). Szakértőnk megítélése szerint az adott hónapban kiadott szabadságnapok számát ajánlott feltüntetni a bérjegyzéken, mert a munkavállaló ebből láthatja, hogy mire kapott x forint távolléti díjat. Az egyéb adatokat (az összes, illetve a kivett szabadságnap) sem kötelező rögzíteni, noha célszerű azt megtenni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (5)
Köszönöm a korrekciót, bár a bírósági ítéletek továbbra se arról szólnak, amiről a cikk.
Kedves Kolléga Úr, megítélésem szerint, ha a bérjegyzéken nem tüntetik fel a kiadott szabadságnapokat, akkor a munkavállaló nem tudja, hogy mire kapta az adott távolléti díjat, azaz nem tudja ellenőrizni az elszámolás helyességét (honnan tudhatja, hogy pl. a szabadságnyilvántartás szerinti 3 napra számolta-e el a munkáltató a munkabért és nem 2 vagy 4 napra). Megköszönve az észrevételét, módosítani fogom a választ (azaz, hogy előbbi részemről ajánlott, ill. a további szabadságadat rögzítése sem kötelező, csak célszerű). Üdvözlettel, Hajdu-Dudás Mária
Tiszteletteljes módon jelzem, kedves kolléga, hogy egyik bírósági ítélet se támasztja alá az álláspontját. Nagyjából semmiben.
A jogszabály szerint csak akkor marasztalható el a munkáltató, ha egyáltalán nem vezet szabadságnyilvántartást, de erről a kérdésben szó sem volt. A havi bérlapon a szabadságadat célszerű információ lehet, de attól az még nem kötelezettség.
Ezért szerencsés lenne a cikket kijavítani.
A szerkesztőség lektoráltathatna egy ilyen széles nyilvánosság elé kerülő cikket, hogy egy újabb malőr elkerülhető legyen.
Tisztelt Adószakértő Úr, köszönöm segítő észrevételét! Annak ellenére, hogy a hivatkozott eseti döntés tényállása nem egyező a kérdéssel, a Legfelsőbb Bíróság akkori ítéletének lényege ma is irányadó, továbbá a régi Mt. vonatkozó szabályának tartalma sem változott. Ez egyértelműen kitűnik a törvény és a bírósági döntés szövegének egybevetéséből. Milyen hasznos lenne, ha valamilyen szintű jogforrás kifejezetten rendezné a bérjegyzék kötelező tartalmi elemeit! Magam is leírtam, hogy nincs kifejezett jogszabályi rendelkezés, beleírva a válaszba a saját véleményem. Az Ön álláspontját is el tudom fogadni részben azzal azonban, hogy a kiadott (kérdésben „kivett”) szabadság feltüntetésétől nem lehet eltekinteni, ellenkező esetben a munkavállaló nem tudná ellenőrizni, hogy milyen számítási mód mellett jön ki a fizetése, miért éppen x,-Ft alapbért és y,-Ft távolléti díjat kapott. Üdvözlettel, Hajdu-Dudás Mária
Sajnos Dr. Hajdu-Dudás Mária írása lektorra szorult volna.
A "levezethető" valójában nem tételes kötelezettség, úgyhogy a cikk láttán egyetlen bérszámfejtő se érezze azt, hogy a szabadságadatok külön nyilvántartásban való vezetésével bármit is elkövetett volna. A szabadságokkal kapcsolatos tájékoztatásre nincs tételes szabály!
A hivatkozott BH 2000.127. LB döntésben nincs is szó a szabadságokról. Abban az ügyben a munkáltató a készpénzben történő bérfizetés megtörténtét egy javított átvételi jegyzékkel kívánta bizonyítani. A vita azon volt, hogy 1995 (!) novemberében az egyhavi illetményének megfelelő összeget a külön juttatás fejében vette-e fel a közalkalmazott. A jegyzéken a kifizetés jogcímét utólag (kézzel!!!) javította ki az alperes a felperes és egy munkatársa tekintetében, míg a többi közalkalmazott prémiumként vette fel a juttatást, így a prémiumot is meg akarta kapni a közalkalmazott, hiszen az egyén juttatás - ugye - nem a prémium. Na. Ezt az elsőfokú bíróság elfogadta, a másodfokú már nem és az állambácsival megfizették a prémiumot.
Aztán erre hivatkozott az Mfv.II.10.143/2010/4.számú ítéletben a Kúria, de a tényállás egészen más volt. Az ügyben ugyanis az alperes munkáltató a bírósági eljárás során saját maga ismerte el, hogy a munkaidő- és szabadság-nyilvántartási, valamint bérelszámolási kötelezettségeknek nem tett eleget, saját mulasztásából adódóan nem tudta okirati bizonyítékokkal alátámasztani, hogy teljesítette munkáltatói kötelezettségeit.
Tehát ahol van szabadságnyilvántartás a szoftverben, de az nem szerepel a havi, vagy éves bérlapon, azzal nem történik mulasztás.