Szabadságnapok a bérlapon: fel kell-e tüntetni a kivett és a maradék napokat?

Megosztás Tetszik

Kötelező-e a dolgozónak adott bérlapon feltüntetni a szabadságadatokat (összes kivehető, kivett, maradék)? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezés írja ezt elő? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

155. § (2) A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

A bírói gyakorlat iránymutatása is egyező ezzel: az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja (BH 2000.127.).

Ezek alapján az alábbi adatokat kellene feltüntetni a bérlapon:

– azonosító adatok (munkáltató, munkavállaló, név, adószám);
– az időre vonatkozó adatok (ledolgozott munkaidő, fizetett távollét, fizetetlen távollét, betegszabadság, táppénz, munkaszüneti nap, egyéb idő);
– teljesítménybérnél a fentieken túl a 100 százalékos teljesítéshez tartozó normát (ehhez mérten a munkavállaló által teljesített mennyiséget), darabbérnél a teljesített darabszám, a selejt száma, mozgóbér stb.;
– kifizetések, levonások (például munkáltatói kölcsön);
– tájékoztató adatok (besorolási bér, munkáltatói terhek);
– a szabadságra vonatkozó tájékoztatás;
– a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme;
– az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő járulék alapjául szolgáló összeg;
– a kifizetőt, munkáltatót terhelő tb-járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege;
– az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, valamint a megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összege;
– célszerű megjeleníteni az adóalapot, adót csökkentő kedvezményt, az elszámolás alapját képező adókulcsot stb.

Garanciális jelentősége van az átlátható bérelszámolásnak. A munkavállaló elsődlegesen a bérlapjaiból tud tájékozódni arról, hogy a neki számfejtett összeg helyes-e, és nem kell-e esetleg igényt érvényesítenie elmaradt díjazás iránt.

A fentiek alapján kifejezett jogszabályhelyet nem lehet megjelölni, mely kötelezné a munkáltatót a szabadságadatok tételes rögzítésére (erre a szabadságnyilvántartás szolgál). Szakértőnk megítélése szerint az adott hónapban kiadott szabadságnapok számát ajánlott feltüntetni a bérjegyzéken, mert a munkavállaló ebből láthatja, hogy mire kapott x forint távolléti díjat.  Az egyéb adatokat (az összes, illetve a kivett szabadságnap) sem kötelező rögzíteni, noha célszerű azt megtenni.