Szabadságnapok a bérlapon: fel kell-e tüntetni a kivett és a maradék napokat?

  • adozona.hu
5

Kötelező-e a dolgozónak adott bérlapon feltüntetni a szabadságadatokat (összes kivehető, kivett, maradék)? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezés írja ezt elő? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A munka törvénykönyve (Mt.) az elszámolás tényleges tartalmára vonatkozóan iránymutatást nem ad, csupán az elszámolással kapcsolatos elvárásokat deklarálja, az alábbiak szerint:

155. § (2) A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

A bírói gyakorlat iránymutatása is egyező ezzel: az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja (BH 2000.127.).

Ezek alapján az alábbi adatokat kellene feltüntetni a bérlapon:

– azonosító adatok (munkáltató, munkavállaló, név, adószám);
– az időre vonatkozó adatok (ledolgozott munkaidő, fizetett távollét, fizetetlen távollét, betegszabadság, táppénz, munkaszüneti nap, egyéb idő);
– teljesítménybérnél a fentieken túl a 100 százalékos teljesítéshez tartozó normát (ehhez mérten a munkavállaló által teljesített mennyiséget), darabbérnél a teljesített darabszám, a selejt száma, mozgóbér stb.;
– kifizetések, levonások (például munkáltatói kölcsön);
– tájékoztató adatok (besorolási bér, munkáltatói terhek);
– a szabadságra vonatkozó tájékoztatás;
– a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme;
– az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő járulék alapjául szolgáló összeg;
– a kifizetőt, munkáltatót terhelő tb-járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege;
– az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, valamint a megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összege;
– célszerű megjeleníteni az adóalapot, adót csökkentő kedvezményt, az elszámolás alapját képező adókulcsot stb.

Garanciális jelentősége van az átlátható bérelszámolásnak. A munkavállaló elsődlegesen a bérlapjaiból tud tájékozódni arról, hogy a neki számfejtett összeg helyes-e, és nem kell-e esetleg igényt érvényesítenie elmaradt díjazás iránt.

A fentiek alapján kifejezett jogszabályhelyet nem lehet megjelölni, mely kötelezné a munkáltatót a szabadságadatok tételes rögzítésére (erre a szabadságnyilvántartás szolgál). Szakértőnk megítélése szerint az adott hónapban kiadott szabadságnapok számát ajánlott feltüntetni a bérjegyzéken, mert a munkavállaló ebből láthatja, hogy mire kapott x forint távolléti díjat.  Az egyéb adatokat (az összes, illetve a kivett szabadságnap) sem kötelező rögzíteni, noha célszerű azt megtenni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (5)
Ruszin Zsolt

Köszönöm a korrekciót, bár a bírósági ítéletek továbbra se arról szólnak, amiről a cikk.

dudas.dr

Kedves Kolléga Úr, megítélésem szerint, ha a bérjegyzéken nem tüntetik fel a kiadott szabadságnapokat, akkor a munkavállaló nem tudja, hogy mire kapta az adott távolléti díjat, azaz nem tudja ellenőrizni az elszámolás helyességét (honnan tudhatja, hogy pl. a szabadságnyilvántartás szerinti 3 napra számolta-e el a munkáltató a munkabért és nem 2 vagy 4 napra). Megköszönve az észrevételét, módosítani fogom a választ (azaz, hogy előbbi részemről ajánlott, ill. a további szabadságadat rögzítése sem kötelező, csak célszerű). Üdvözlettel, Hajdu-Dudás Mária

Ruszin Zsolt

Tiszteletteljes módon jelzem, kedves kolléga, hogy egyik bírósági ítélet se támasztja alá az álláspontját. Nagyjából semmiben.

A jogszabály szerint csak akkor marasztalható el a munkáltató, ha egyáltalán nem vezet szabadságnyilvántartást, de erről a kérdésben szó sem volt. A havi bérlapon a szabadságadat célszerű információ lehet, de attól az még nem kötelezettség.

Ezért szerencsés lenne a cikket kijavítani.

A szerkesztőség lektoráltathatna egy ilyen széles nyilvánosság elé kerülő cikket, hogy egy újabb malőr elkerülhető legyen.

dudas.dr

Tisztelt Adószakértő Úr, köszönöm segítő észrevételét! Annak ellenére, hogy a hivatkozott eseti döntés tényállása nem egyező a kérdéssel, a Legfelsőbb Bíróság akkori ítéletének lényege ma is irányadó, továbbá a régi Mt. vonatkozó szabályának tartalma sem változott. Ez egyértelműen kitűnik a törvény és a bírósági döntés szövegének egybevetéséből. Milyen hasznos lenne, ha valamilyen szintű jogforrás kifejezetten rendezné a bérjegyzék kötelező tartalmi elemeit! Magam is leírtam, hogy nincs kifejezett jogszabályi rendelkezés, beleírva a válaszba a saját véleményem. Az Ön álláspontját is el tudom fogadni részben azzal azonban, hogy a kiadott (kérdésben „kivett”) szabadság feltüntetésétől nem lehet eltekinteni, ellenkező esetben a munkavállaló nem tudná ellenőrizni, hogy milyen számítási mód mellett jön ki a fizetése, miért éppen x,-Ft alapbért és y,-Ft távolléti díjat kapott. Üdvözlettel, Hajdu-Dudás Mária

Ruszin Zsolt

Sajnos Dr. Hajdu-Dudás Mária írása lektorra szorult volna.

A "levezethető" valójában nem tételes kötelezettség, úgyhogy a cikk láttán egyetlen bérszámfejtő se érezze azt, hogy a szabadságadatok külön nyilvántartásban való vezetésével bármit is elkövetett volna. A szabadságokkal kapcsolatos tájékoztatásre nincs tételes szabály!

A hivatkozott BH 2000.127. LB döntésben nincs is szó a szabadságokról. Abban az ügyben a munkáltató a készpénzben történő bérfizetés megtörténtét egy javított átvételi jegyzékkel kívánta bizonyítani. A vita azon volt, hogy 1995 (!) novemberében az egyhavi illetményének megfelelő összeget a külön juttatás fejében vette-e fel a közalkalmazott. A jegyzéken a kifizetés jogcímét utólag (kézzel!!!) javította ki az alperes a felperes és egy munkatársa tekintetében, míg a többi közalkalmazott prémiumként vette fel a juttatást, így a prémiumot is meg akarta kapni a közalkalmazott, hiszen az egyén juttatás - ugye - nem a prémium. Na. Ezt az elsőfokú bíróság elfogadta, a másodfokú már nem és az állambácsival megfizették a prémiumot.

Aztán erre hivatkozott az Mfv.II.10.143/2010/4.számú ítéletben a Kúria, de a tényállás egészen más volt. Az ügyben ugyanis az alperes munkáltató a bírósági eljárás során saját maga ismerte el, hogy a munkaidő- és szabadság-nyilvántartási, valamint bérelszámolási kötelezettségeknek nem tett eleget, saját mulasztásából adódóan nem tudta okirati bizonyítékokkal alátámasztani, hogy teljesítette munkáltatói kötelezettségeit.

Tehát ahol van szabadságnyilvántartás a szoftverben, de az nem szerepel a havi, vagy éves bérlapon, azzal nem történik mulasztás.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaidőkeret túlórák

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Innovációs járulék fióktelepek esetén

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink