Nyári munka: több százezer forintot is kereshetnek a diákok, a munkáltatónak megéri szövetkezettel szerződni

Megosztás Tetszik

A nyári időszakban akár 100 ezer diák is vállalhat alkalmi vagy hosszú távú diákmunkát az iskolaszövetkezetek szervezésében. Az ország egyik vezető diákszövetkezete, a Mind-Diák összeszedte, milyen bérekkel számolhatnak a fiatal munkavállalók, és melyek a legnépszerűbb szezonális munkalehetőségek.

Már javában dübörög a 2024-es nyári diákmunka-szezon, a jelentkezések száma pedig ilyenkor – május végétől június közepéig – a legmagasabb. Idén egy héttel később, június 21-én fejeződik be a tanév, ezért ez az időszak június végéig ki fog tolódni. Ugyan a diákmunkatrendek nem sokat változtak a tavalyi időszakhoz képest, az mindenesetre látszik, hogy az érdeklődés folyamatosan nő mind az iskoláskorú fiatalok, mind a cégek részéről.

A kereskedelem, turizmus és vendéglátás továbbra is slágerterületeknek számítanak a nyári diákmunkák terén, ahol a diákok akár előképzettség vagy tapasztalat nélkül is könnyen elláthatnak egyszerű, szezonális munkákat. Így például népszerűek a fiatalok körében a különböző vendéglátóhelyek, balatoni strandok és büfék, ahol pénztárosként vagy árufeltöltőként tehetnek szert plusz keresetre, de akár fagyi- és bárpultosként, vagy gyorséttermi kisegítőként is dolgozhatnak. Felkapottak még a különböző rendezvények, csúszdaparkok is – ide tartoznak az éttermi, hostess vagy animátor munkák. Ezen kívül az adminisztratív és ügyviteli feladatokra is keresnek diák munkaerőt, de a mezőgazdasági, élelmiszeripari szektorokban, valamint a termelőüzemek, logisztikai központok, és a nagyobb SSC-k is szívesen fogadnak diákokat a nyári időszakra.

A cégek többsége felismerte, hogy az adózást tekintve az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatás jár a legelőnyösebb feltételekkel: a szociálishozzájárulásiadó-mentesség mellett, ha a diák nem dolgozik – mert például beteg vagy nyaral –, nincs a munkaadónak fizetett szabadság vagy betegszabadság miatti bérjellegű költsége sem, ellentétben a klasszikus munkaviszonnyal. Sokan nem tudják, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnál (efo) is kedvezőbb a diákfoglalkoztatás, ugyanis az efo esetén fizetendő közteherjegy mértékét a munkáltatóknak akkor is meg kell fizetniük, ha a fiatalokat csak napi 4 vagy 6 órában alkalmazzák. Ezzel szemben az iskolaszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok után csak a ledolgozott órákat kell kifizetniük, minden HR-adminisztrációt, bérszámfejtést és bejelentést az iskolaszövetkezet lát el – mutat rá Göbl Róbert, a Mind-Diák vezetője.

Több százezer forintot is meg lehet keresni egy nyár alatt

A 2022-ben bevezetett 25 év alattiaknak járó szja-mentesség következtében a diákok bruttó bére megegyezik a kézhez kapott nettó fizetésükkel. Azt azonban fontos tudni, hogy az adómentesség összeghatárhoz kötött: 576 601 forint havi bruttó jövedelem felett már nem mentesülnek az adó alól. Ezen kívül pedig a diákmunka órabére továbbra sem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél, ami jelenleg 1534 forint óránként, míg a garantált bérminimum 1874 forint óránként. Az átlag diákmunka-órabérek bruttó 1600-2500 forint között mozognak a 2024-es nyári szezonban, azonban ha a diák jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkezik, ez az összeg arányosan nőhet. A könnyű fizikai, egyszerű betanított vagy adminisztratív munkáknál átlagban 1600-1900 körüli órabérekre lehet számítani. Tehát ha a diák a szünidő felét – azaz 6 hetet – munkával tölti, 1800 forintos órabérrel számolva 432 000 forintot kereshet, amely 25 év alattiként így a nettó fizetése lesz az szja-mentesség miatt.

A Mind-Diák adatai szerint a 25 év alatti diákoknál a szakirányú tanulmányokat kívánó gyakornoki pozíciók bérei a legkiemelkedőbbek: ezek nettó 1 874 és 2 500 forint/óra közötti sávban mozognak. Ezen belül az átlagnál magasabb fizetések főleg a mérnöki és pénzügyi állásokra jellemzőek. Az IT-s munkák terén kifejezetten projektmunkákba is be tudnak kapcsolódni a hallgatók – ilyen munkakörökben nem ritka a bruttó 3-4000 forintos órabér sem. Azok a diákok, akik évközben heti 20-25 órát dolgoznak, nyáron majdnem a dupláját is munkával tölthetik. Ezt kihasználva sok munkahely jellemzően diákokkal pótolja a kieső munkaerőt a nyári szabadságolások idején. Ez mindkét félnek előnyös, hiszen míg a munkaadó ezzel támogatja a leterhelt csapatát, addig a diákok – a saját kereset mellett – értékes kapcsolatokra tehetnek szert – hangsúlyozza a cégvezető. Majd hozzáteszi: gyakori tapasztalat, hogy ha beválik a gyakornok, akkor október 31-e után, amikor lejár a frissdiplomás pályakezdő diákigazolványa, főállást is felajánlanak neki az adott cégnél.

Hasznos lehet fiatalon elkezdeni dolgozni

A szakértő kiemelte, hogy az sem ritka, hogy a cégek a saját dolgozóik gyermekeinek biztosítanak nyári munkalehetőségeket. Ilyenkor leginkább a szabadságolások miatt helyettesítendő egyszerűbb projektekbe vagy a könnyen betanítható adminisztratív folyamatokba, kisegítői feladatokba vonják be a diákokat. Ez a munkaadó és a dolgozó családja szempontjából is egy win-win szituációt teremt: erősíti a munkáltatói márkát és egyben növeli a lojalitást, ugyanakkor az utánpótlás-nevelésben is nagy szerepet játszik, hiszen a cégek akár egy nyár alatt is potenciális szakembereket fedezhetnek fel a fiatalok között – magyarázza Göbl Róbert.

Iskolai szünetekben a 15. életévét betöltött diák is dolgozhat – szülői hozzájárulás mellett –, aki pedig már betöltötte a 16. életévét és nappali tagozaton tanul, év közben bármikor vállalhat diákmunkát.

Sok szülőben merül fel a kérdés, hogy valóban jót tesznek-e azzal, ha ilyen fiatalon engedik a gyereküket diákmunkára. Göbl Róbert szerint kifejezetten hasznos, ha egy tinédzser 15-16 éves korától kezdve, fokozatosan kapcsolódik be a munka világába: először csak nyáron egy-egy hónapot, később pedig akár év közben is egy-egy délutánt, ahogy a tanulmányai engedik. A fiatalok megtanulják, hogy fontos a munkaadó számára is jól tervezhető módon összeállítani a munkarendjüket, hogy minden feladat határidőre elkészülhessen. Ezek a kompetenciák pedig hosszú távon nagy előnyt jelenthetnek a munkaerőpiacon azokkal szemben, akik egyáltalán nem dolgoztak a diák éveik alatt – érvel Göbl Róbert.