Nyári gyakorlat, diákok foglalkoztatása duális képzőhelyként nem regisztrált vállalkozás esetében

Megosztás Tetszik

Duális képzőhelyként nem regisztrált vállalkozás köthet-e szakképző iskolával megállapodást középiskolai diákok nyári foglalkoztatására? Ha igen, milyen szerződéssel, díjazással teheti ezt meg, milyen adó- és járulékfizetési szabályokra kell figyelnie? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Érdeklődni szeretnék, hogy 1. A kamaránál duális képzőhelyként nem regisztrált vállalkozás köthet-e szakképző iskolával megállapodást középiskolások számára nyári gyakorlati hely biztosítására? 2. Ha igen, milyen formában kell a diákokat foglalkoztatni, munkaszerződéssel, szakképzési munkaszerződéssel, esetleg lehet-e egyszerűsített foglalkoztatásként? 3. Milyen díjazásban kell részesíteni a tanulót a nyári gyakorlat idejére, illetve milyen járulékok és közterhek vonatkoznak ilyen esetben a foglalkoztatásra? 4. A díjazáson kívül milyen kötelező juttatást kel biztosítani a diákok számára?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. § (1) bekezdése szerint a szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre. A 80. § (1) bekezdés szerint szakirányú oktatást – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény szervezhet.

Duális képzőhelyként az a képzőközpont vagy – a szakképző intézmény kivételével – más olyan gazdálkodó szervezet (ideértve a mezőgazdasági őstermelőt is) vehető nyilvántartásba, amely a vonatkozó előírásoknak megfelel. A 82. § rendelkezik a duális képzőhelyek nyilvántartásáról. Mindezek alapján nem duális képzőhely főszabály szerint nem köthet szakképzési munkaszerződést.

Kivételként azonban, ha a képzésben részt vevő személy a szakmai oktatásban párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás (a végrehajtási rendeletében meghatározott képzési program alapján) az őt foglalkoztatónál is teljesíthető. Ebben az esetben a szakirányú oktatás időtartamára a felek – választásuk szerint – szakképzési munkaszerződést kötnek, ha annak feltételei egyébként fennállnak, vagy a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését, illetve kinevezését módosítják.

Utóbbi esetben a képzésben részt vevő személy munkaszerződését úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételeket. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát. Az így módosított munkaszerződés nem minősül szakképzési munkaszerződésnek, ezért a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódó kedvezmények, illetve mentességek nem alkalmazhatóak. A foglalkoztatóra a duális képzőhelyre meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) kormányrendelet (Szkr.) 250. §-a rendezi.

A díjazásra vonatkozó szabályokat a 85. § tartalmazza. Ennek értelmében a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként a kormányrendeletben meghatározott mértékű munkabérre jogosult. Az Szkr. 253. § (1) bekezdése alapján a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összege, de legfeljebb annak százhatvannyolc százaléka, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit. Ennek megfelelően jelenleg a munkabér havi összege nappali tagozaton 100 000 forinttól 168 000 forintig terjedhet.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 4.11. pontja mentesíti az adó alól a szakképzési munka szerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabért és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatást. A munkabér adómentességére vonatkozó összeghatár tehát megegyezik az Szkt.-ban meghatározott mértékkel, így az legfeljebb havi 168 000 forintig lehet adómentes.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja szerint a kifizetőnek nem keletkezik a Szocho tv. 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége az Szkt. 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel. A Szocho tv. 17/A. § (4) bekezdése alapján a szakirányú oktatás adókedvezményét – többek között – az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést kötött.

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások. A juttatásokat a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.