Megjelent a Magyar Közlöny 102. számában Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvény, további négy törvény és egy fogyasztóvédelmi kormányrendelet mellett.
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével összefüggésben fogadott el törvényjavaslatokat mai ülésén az Országgyűlés.
Egy technológiai vállalkozás életében adózási szempontból négy fordulópont különböztethető meg: az alapítás és a korai fejlesztési időszak; a tulajdonosi vagy működési modell átszervezése; a nyereségessé válás időszaka valamint az exit. Nem minden vállalkozás jut el mindegyikhez, és nem is feltétlenül ebben a sorrendben. Az alapítók többsége érthető módon az első szakaszra koncentrál. A cél ilyenkor a túlélés, a termékfejlesztés és a finanszírozás biztosítása. Problémát jelent azonban, hogy Magyarországon nem alakultak ki olyan általánosan ismert vállalkozásfejlesztési mintázatok, amelyek megmondanák, hogy az adóstruktúra szempontjából mikor milyen kérdésekkel kellene foglalkozni. Emiatt az alapítók – és sokszor a körülöttük lévő professzionális befektetők – gyakran nemcsak a válaszokat nem ismerik, hanem azt sem tudják, hogy egyáltalán kellett volna valamiről dönteniük, vagy hogy egy döntésüknek voltak számításba sem vett következményei is. A legdrágább adóhibák pedig így jellemzően nem akkor keletkeznek, amikor az adót meg kell fizetni. Hanem évekkel korábban, amikor még nyitva áll egy ajtó.
Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta mai ülésén a gyermekenként 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetésével összefüggő törvények módosítását.
Fontos döntéseket hozott a Tisza-kormány – jelentette be Facebook-bejegyzésében Magyar Péter miniszterelnök.
A szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón bejelentésre került többek között a vidékfejlesztést célzó Szent István program elindítása, valamint jelentős európai mesterséges intelligencia- és műholdprogramokhoz való csatlakozás – tette közzé honlapján Magyarország Kormánya.
Más vállalkozásban történő befektetés mindig rejt magában kockázatot. A társaságiadó-törvény rendelkezései többféle módon támogatják a vállalkozásokat abban, hogy más cégekben fektessenek be, ezzel elősegítve a gazdasági élet fejlődését. Cikkünkben a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adózási szabályokat vizsgáljuk meg, példákon keresztül.
Közeledik a második negyedévi kisvállalatiadó-előleg július 20-ai bevallási határideje. Kétrészes összeállításunkban áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat, különös tekintettel a foglalkoztatási kedvezményekre. Az első részben a kivaelőleg számítására, a figyelembe vehető személyi jellegű kifizetések meghatározására, a jóváhagyott fizetendő osztalék adóalap-befolyásoló szerepére vonatkozó szabályokat ismertettük, a második részben az érvényesíthető kedvezményeket vesszük sorra, és konkrét példával is segítünk eligazodni.
A magyar felnőttek többségének nincs elég információja sem az elérhető nyugdíjpénztári hozamokról, sem az igénybe vehető adó-visszatérítés lehetőségéről – egyebek mellett ez derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából készült országos, reprezentatív kutatásból. A tudatosságnak és a nyugdíjcélú megtakarításoknak is jót tenne a nagyobb munkáltatói szerepvállalás, amit például a SZÉP-kártyához hasonló, kedvezőbb közterhekkel ösztönözhetne az állam.
Mik a HR és bérszámfejtés legfontosabb gyakorlati teendői külföldi – EGT- vagy harmadik országbeli – állampolgár magyarországi foglalkoztatása esetén? Milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen engedélyekre van szükség? Hol keletkezik adókötelezettség és tb-jogviszony a külföldi foglalkoztatott után? Érvényesíthető-e adókedvezmény? Miért fontos a HR, a bérszámfejtés, az adózásért felelős terület és a bevándorlási ügyintézésért felelős részleg együttgondolkodása? A témában jártas szakértő előadóink a webináriumról készült videófelvételen a külföldi munkavállaló foglalkoztatására jellemző munkajogi sajátosságokon túl lépésről lépésre ismertetik a külföldi munkavállaló foglalkoztatásával járó HR- és bérszámfejtési teendőket, továbbá a lehetséges buktatókat.
Vállalkozó diákokat oktat oktatási helyként. A tanulókat munkaszerződéssel foglalkoztatja. Hogyan lehet az utánuk kifizetett munkabért részben vagy egészben visszaigényelni? Érvényesíthet utánuk kedvezményt? – kérdezte olvasónk. Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
A hazai kkv-k jelentős része nem használja ki az energiahatékonysági és energiatárolási beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket, pedig ezeknél az elszámolható költségek akár 30–45 százaléka is leírható, és a kedvezmények a fizetendő társasági adó akár 70 százalékáig érvényesíthetők, miközben 2026-tól új, környezetvédelmi célú kedvezmények is elérhetők – derül ki a K&H sajtóközleményéből.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték