Mesterséges intelligencia dönt a karrierről? – az MI Rendelet új kihívásai a HR számára

Megosztás Tetszik

A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet kap a humánerőforrás-menedzsmentben: segíti a toborzást, támogatja az előléptetési döntéseket és értékeli a munkavállalói teljesítményt. Az Európai Unió (EU) mesterséges intelligenciáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (MI Rendelet) új szabályokat állít fel ezen rendszerek fejlesztésére és használatára. Az új előírások szigorú követelményeket támasztanak mind a rendszerek fejlesztőivel, mind az azokat használó vállalatokkal szemben.

Az MI mint a HR eszköze

Az MI néhány év alatt a vállalatok által egyre inkább használt technológiai eszközzé vált. Korábban elsősorban az adminisztratív feladatok automatizálásában jelent meg, ma már előfordul, hogy ügyfelekkel történő kommunikációra (például chatbot) használják, de a humánerőforrás-menedzsment területén is egyre népszerűbb hatékonyságnövelő eszköz.

A HR-folyamatokat támogatva olyan döntések előkészítésében kap szerepet, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a munkavállalók és az álláskeresők karrierlehetőségeit. A mesterséges intelligencia segíthet kiválasztani a legígéretesebb jelölteket, rangsorolhatja a pályázókat, támogathatja az előléptetésekről szóló döntéseket, vagy akár a munkavállalók teljesítményének értékelésében is részt vehet.

Éppen ezért az EU az MI Rendeletben kiemelt figyelmet fordított a foglalkoztatási célú MI-rendszerek szabályozására, és szigorú követelményeket állított fel. Az ilyen rendszerek ugyanis komoly hatással lehetnek az emberek alapvető jogaira, a munkához való hozzáférésükre, a karrierlehetőségeikre és a megélhetésükre.

Egy nem szabályosan működő vagy elfogult MI-rendszer könnyen vezethet hátrányos megkülönböztetéshez vagy indokolatlan döntésekhez, míg a munkavállalók teljesítményének vagy magatartásának nyomon követését végző MI-rendszerek alááshatják a személyek adatvédelemhez és a magánélethez való alapvető jogait.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• az MI Rendelet az emberekre jelentett kockázat alapján eltérő követelményszinteket állapít meg,

• mikor minősülhet nagy kockázatúnak egy rendszer,

• kire terjed ki a szabályozás, mikor lép életbe,

• kiket kötelez az MI Rendelet, milyen kötelezettségeik lesznek,

• a megfelelés elmulasztása rendkívül magas bírságokat eredményezhet,

• üzleti kockázat mellett reputációs kockázat,

• hogyan ösztönzi az innovációt az MI Rendelet,

• milyen feladatok várnak a vállalatokra.