hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjazás: így lehet előtte megszüntetni a munkaviszonyt

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A nyugdíjkorhatárhoz közelítő munkavállalók esetében rendre felmerülő kérdés, hogy a nyugdíjazáskor, illetve azt megelőzően mit tehetnek és mit nem a munkáltatók, hogyan lehet megszüntetni a dolgozók munkaviszonyát. Cikkünkben összefoglaltuk a fontosabb tudnivalókat.

Bizonyára jócskán akadnak olyan élethelyzetek, amikor a munkaviszony alanyainak kapcsolata nem a legharmonikusabb, de a felek amunkavállaló belátható időn belüli nyugdíjjogosultságára tekintettel „kitartanak” egymás mellett.

A nyugdíjasnak nem minősülő, ám a nyugdíjkorhatártól maximum ötévnyire lévő munkavállalót ráadásul munkajogi védelem illeti meg. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 66. § (4) bekezdése szerint ugyanis, ha a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időre szóló munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással, csak akkor szüntetheti meg, ha az érintett

– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

– egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)  jól ismert rendelkezése szerint  azon a napon, melytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, az érintett nem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyba. Ez tehát azt jelenti, hogy az érintettnek meg kell szüntetnie a jogviszonyát, illetve a nyugdíjigény benyújtásakor rendelkeznie kell a jogviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozattal (pl. felmondás), hiszen a nyugdíjigényt akár 30 nappal korábban is be lehet nyújtani.

A jogviszony megszüntetésére leggyakrabban a közös megegyezést alkalmazzák a felek, hiszen ez a legrugalmasabb megoldás mind a juttatások, mind pedig a jogviszony megszűnésének időpontját illetően.

A másik lehetőség, hogy a munkavállaló felmond. Ekkor azonban számolnia kell a felmondási idővel, amely hosszabb jogviszony esetén jóval meghaladhatja az említett 30 napot, tehát amennyiben nem kezdeményezi a felmondást időben, akkor vagy „csúszik” az ellátás megállapításának ideje, vagy pedig szükséges a munkaadó jóindulata a felmondási időtől való eltekintés érdekében. Ráadásul ebben az esetben semmilyen többletjuttatásra (például végkielégítésre) nem jogosult a dolgozó.

És végül a harmadik megoldás, amikor a dolgozó nyugdíjjogosultságára hivatkozással a munkaadó kezdeményezi a jogviszony megszűnését. A bevezetőnkben említett helyzetet alapul véve nyilvánvalóan vannak munkaadók, akik alig várják ezt a pillanatot, de pontosan az ő figyelmüket kell felhívni arra, hogy fokozottan körültekintően járjanak el.

Az Mt. 294. § g) pontja szerint ugyanis az minősül nyugdíjasnak, aki

– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy

– az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban,

– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),

– egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban,

– öregségi, munkaképtelenségi járadékban

– növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

– rokkantsági ellátásban részesül.

Tehát csak annak a munkavállalónak mondhat fel indoklás és végkielégítés nélkül a munkaadó, aki már vagy részesül az említett ellátások valamelyikében vagy elérte a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik 20 évnyi szolgálati idővel.

Semmiképpen nem tartoznak bele ebbe a körbe azok a hölgydolgozók, akik már igazoltan megszerezték a 40 év jogosultsági időt. Ők ennek ellenére a munkajogi szabályok alkalmazásában sem tekinthetők nyugdíjasnak, és teljesen szabadon dönthetnek arról, hogy igénybe veszik-e a nyugellátást.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Import láncügylet az Egyesült Királyságból?

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Egyéni vállalkozó foglalkoztatása

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 július
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs