Így lehet húsvétkor dolgoztatni a munkavállalókat

Megosztás Tetszik

Hogyan lehet a húsvéti ünnepek alatt (idén április 20-án és 21-én) dolgoztatni a munkavállalókat, és milyen díjazás jár a munkaszüneti napokon végzett munkáért? – kérdezték olvasóink.

A munka törvénykönyve taxatíve felsorolja a munkaszüneti napokat, és arról is rendelkezik, hogy munkaszüneti napra milyen esetekben osztható be rendes munkaidő. Erre kizárólag

– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
– az idényjellegű,
– a megszakítás nélküli munkakörben,
– a társadalmi közszükségletet kielégítő (például közművek, tömegközlekedés), vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén (például nemzetközi ügyfélszolgálatnál dolgozó munkavállaló), illetve
– a külföldön történő munkavégzés során van lehetőség.

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

– a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján (például vendéglátás, benzinkút, idegenforgalom, mozi, hotel), vagy
– baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor (pl. őrző-védő szolgálat, orvosi ellátás).

Idényjellegű a munkáltató tevékenysége, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik (például aratás, szüret).

A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

– társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (például víz, távhő, közlekedés, távközlés), vagy
– a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalékos bérpótlék illeti meg. A bérpótlék minden esetben jár, független attól, hogy a fent felsorolt lehetőségek közül melyik alapján rendelte el a munkavégzést a munkáltató. A munkavállaló részére 100 százalékos bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék mértékű bérpótlék jár a dolgozó részére. A bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

A munkaszüneti nap után – ha ezen a napon a munkavállaló nem dolgozott – nem jár külön díjazás, távolléti díj a munkavállalónak, kivéve azt az esetet, ha óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatják, és a hétköznapra eső munkaszüneti nap miatt csökkenne a teljesítendő munkaideje.