További témák

Hallgató díjazása, egyéb juttatása szakmai gyakorlat esetén

  • adozona.hu
1

Háromhetes szakmai gyakorlaton lévő főiskolai hallgatót megillet-e szabadság, illetve milyen formában kell számára étkezést biztosítani – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Főiskolai hallgató háromhetes, egybefüggő szakmai gyakorlatát töltené egy cégnél. Az intézménnyel a cég köt együttműködési megállapodást, a hallgatóval pedig hallgatói szerződést. Az Mt. vonatkozik a hallgatóra. Üzemorvoshoz is el kell küldeni? Díjat nem fizetünk neki, mivel három hét lesz a gyakorlata. Szabadság egy nap jár neki, ezt természetben adjuk ki. Így a cégnek nem kell semmit sem számfejtenie? A középfokú szakmai gyakorlatnál a diáknak kell természetbeni étkeztetést biztosítani. Mi a helyzet a hallgatóval, ha napi 4 órában foglalkoztatott? A cégnél nincs meleg/hideg étkeztetési lehetőség, tehát nincs konyha, büfé. Ha biztosítanunk kell a hallgatónak étkeztetést a napi 4 órára, akkor jó megoldás, ha rendelünk a cég nevére szólóan a hallgatónak ételt? Vagy a hallgató vásárol élelmet magának, és hoz róla a cég nevére szóló számlát, és annak összegét kifizetjük neki? A cégnél egyes meghatározott juttatásként kell ezt kezelni?

Az említett esetben is kötelező a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat – kezdte válaszát szakértőnk.

A hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatót az általános szabályok szerint illeti meg a szabadság, sőt a betegszabadság is. Ha ezt természetben adja ki a munkáltató, akkor valóban nem kell semmiféle díjazást számfejteni.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 68. paragrafusának (1) bekezdése szerint a tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti – kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg.

A vonatkozó 4/2002. OM-rendelet 3. paragrafusának (1) bekezdése szerint a tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy az étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani. A rendelet nem ír elő minimális óraszámot, így – szakértőnk álláspontja szerint – ezen szabály 4 órás foglalkoztatás esetén is kötelezi a munkáltatót.

A (2) bekezdés alapján az étkezésről meleg – kivételesen indokolt esetben hideg – élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni.

A (4) bekezdés alapján, ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány, jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott – adómentes összegénél. Ez alapján tehát vagy helyben biztosít élelmet a munkáltató, vagy étkezési jegyet ad, ami egyes meghatározott juttatásnak számít.

OLVASSA EL kapcsolódó cikkünket is:
Hallgatók szakmai gyakorlaton – társadalombiztosítási előírások

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

P_anka

Értjük, hogy a tanulót megilleti a munkahelyi étkezés. A hallgatót is?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft.-üzletrész értékesítésének adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Alkalmi foglalkoztatás nagypénteken

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X