hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mostoha körülmények a munkahelyeken

  • Dr. Kéri Ádám, jogi szakértő

A munkahelyeken kevés a hatósági munkavédelmi ellenőrzés, sok a szabálysértés – derül ki szerzőnk munkavédelmi jogi változásokról és gyakorlatról írott cikkéből.

Éppen hogy véget ért egy hőséggel járó hosszabb periódus, ám átmeneti lehűlést követően ismét hőséget jelez előre a meteorológiai szolgálat. Amint arról a sajtó is beszámolt, egy sopronkövesdi üzemben több dolgozó is rosszul lett munkavégzés közben a nagy melegben. Az eset sajnos nem egyedi. A szélsőséges időjárási helyzet valamennyi munkavállalót érinti, különösen rossz helyzetben vannak ugyanakkor azok, akik veszélyes, egészségre károsító anyagokkal dolgoznak. Ezt a tapasztalatomat erősítette meg tavaly az egyik kohászati cégnél tett látogatásom, ahol megállapítható volt, hogy a munkavállalók közül sokan rendkívül mostoha körülmények között dolgoztak. S habár a társaság területén valóban történtek modernizáló beruházások, a munkaköri kockázati ártalmak továbbra is jelentősek voltak, mivel a munkakörnyezetet érintő jelentősebb beruházás az elmúlt 5 évben nem történt. Az üzem egyes területein sugárveszély volt, amelyet a technológia adottsága okán nem lehetett kiküszöbölni. A dolgozók egy része pedig folyamatosan rákkeltő anyagokkal dolgozott. A dolgozók arra panaszkodtak, hogy az elszívók egy részét energiatakarékossági szempontból nem használják, amelynek következtében az expozíció jelentősen megemelkedik. További problémát jelentett, hogy nyáron a benzol, a kátrány és egyéb fokozottan rákkeltő anyagok erősen párolognak, tovább rontván a dolgozók egészségi állapotát.

Folyamatos átalakulásban a munkavédelmi rendszer

A 2010-es évet követően a munkaügyi, munkavédelmi ellenőrzések rendszere jelentős átalakulásokon ment át. 2011-től kezdődően a munkavédelmi felügyelőségek a kormányhivatalok önálló szervezeti egységei lettek. 2012. január 1. napjával az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) az újonnan alakult Nemzeti Munkaügyi Hivatalba (NMH) olvadt bele. 2011-ben megszűnt az Országos Érdekegyeztető Tanács, így a Munkavédelmi Bizottság önálló bizottságként működik tovább azóta is. A 2014-es évben a kormány a munkaerő-piaci intézményrendszer ismételt átalakításáról döntött. Ennek az átalakításnak a célja az volt, hogy a munkát keresők és munkáltatók felől jelentkező igényeket hatékonyabban lehessen kiszolgálni. Az Államreform II. programban foglaltaknak megfelelően 2015. január 1. napjától az NMH is megszűnt, s annak megszűnésével a foglalkozás-egészségügyi, illetve a munkahigiénés szakterület az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, míg a munkavédelmi- és foglalkoztatási szakterület a Nemzetgazdasági Minisztériumban kapott helyet. A képzési terület a szaktárca új háttérintézményéhez, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz kerül. A munkaerő-közvetítéssel összefüggő jogköröket továbbra is a megyei munkaügyi központok és járási kirendeltségek gyakorolják, míg a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó feladatokat már korábban a Belügyminisztérium vette át. Jelenleg a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve látja el, melyet a munkavédelmi felügyelőség és a munkaügyi felügyelőség alkotnak.

Vállalkozásbarát állam

Az átalakítások célja a takarékos állam megteremtése, valamint a munkáltatói igények (vállalkozói igények) hatékonyabb kiszolgálása voltak. Jól látható az is, hogy Magyarország is ahhoz az európai trendhez csatlakozott, mely azzal jellemezhető, hogy a foglalkoztatás bővítése érdekében az állam a munkáltatókkal lényegesen elnézőbb. Csökken a munkaügyi ellenőrzés állami finanszírozása, s ezzel együtt csökken az ellenőrzött munkáltatók száma is. A 2012. évi II. tv. hatályba lépésével ráadásul megszűnt a munkavédelmi hatóság szabálysértési jogköre is, így azóta csupán munkavédelmi bírság kiszabására van lehetőség. Ezen túlmenően 2012. július 1. napjával új munka törvénykönyve lépett hatályba, mely ismét csak a munkáltatói igényeket szolgálja ki. A jelenlegi szabályozásban ugyanis jóval nagyobb szerepet kap a rugalmasság, mint az állásbiztonság szempontja. Úgy tűnik, hogy a munkavállalók jogvédelme a válság áldozata lett. A bajt pedig csak tovább tetézi, hogy Magyarországnak 2007 óta nincsen munkavédelmi politikája.

Kevés a hatósági ellenőrzés, sok a szabálysértés

Láthattuk, hogy 2010-től kezdődően a munkavédelmi hatósági rendszer folyamatos átalakulások tárgya. A munkaügyi és a munkavédelmi hatóság feladatainak ellátását jelentősen megnehezíti a szervezetrendszer folyamatos átalakításán túlmenően az is, hogy finanszírozása évről évre csökken. Nem meglepő tehát, hogy az ellenőrzések száma is folyamatosan csökken, a munkabalesetek száma pedig nő. A 2008-as évben a munkavédelem területén az ellenőrzések száma a 2014. évben történt ellenőrzések számának (16 941) nagyjából a duplája volt. Érdekes az is, hogy az utóbbi 5 évben a szabálytalan munkáltatók aránya egyszer sem csökkent 79 százalék alá. Ez azt jelenti, hogy lényegében minden vizsgálat szabálytalanság feltárásával zárul. A tavalyi évben mintegy 20 ezer munkabaleset történt, melyek többsége három napon túl gyógyuló volt. A munkabalesetekről onnan ismerünk pontos számot, hogy azokat a munkáltató köteles bejelenteni, s a bejelentett és a nyilvántartásba vett balesetek alapján az NGM minden évben elkészíti az adott év munkabaleseti jelentését. A munkavédelmi hatóság egyebekben célvizsgálatokkal, valamint akcióellenőrzésekkel ellenőrzi a munkáltatókat. Célirányos vizsgálatra példa a diszkó-balesetek folytán elrendelt célvizsgálat (2011.), a mezőgazdasági őszi betakarítási munkák célvizsgálata (2012.), valamint az építőipari célvizsgálat (2014.). Akcióellenőrzésre a húsvéti akcióellenőrzések (2011.), valamint a kedvezőtlen klímakörnyezet ellenőrzése (2011.) hozható fel.

Sokan dolgoznak rákkeltő anyagokkal

A munkavédelemről szóló törvény alapján a hatóság nyilvántartást vezet, mely tartalmazza azon munkáltatók és munkavállalók nevét, akik szervezett munkavégzésükkel összefüggésben rákkeltő anyagokkal kerülnek kapcsolatba. A munkáltatóknak ugyanis be kell jelenteniük a rákkeltő anyagokkal való tevékenységet a felhasználás helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, melyet a hatóság 50 évig őriz. A 2014-es évben mintegy 1500 munkáltató dolgozott hivatalosan rákkeltő anyagokkal, mely szám közel háromszorosa az 5 évvel korábbinak, s ez mintegy 20 ezer munkavállalót érint. A leggyakoribb rákkeltők a bükkfa, tölgyfa, egyéb faporok, benzol, króm, azbeszt és az ásványolaj. Az összes daganatos megbetegedés közel 10 százaléka hozható összefüggésbe munkahelyi ártalmakkal.

Munkáltatói kötelezettségek

Mind a munkavédelmi törvény, mind pedig a munka törvénykönyve akként rendelkezik, hogy az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania. Azt, hogy a munkáltató mit is köteles tenni az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés érdekében a Munkavédelemről szóló törvényben (Mvt.), a munkaköri ellenőrzésekről szóló 33/1998 (VI.24.) NM rendeletben, illetve a munka törvénykönyvében (Mt.) találjuk meg.

Az Mvt. előírja, hogy kizárólag olyan munkára kötelezhető a munkavállaló, amelyre egészségileg alkalmas, illetve amellyel összefüggésben képes a terhelések elviselésére. Ezen túlmenően a munkavállalónak az adott munkakör vonatkozásában megfelelő ismeretekkel, készségekkel, jártassággal kell rendelkeznie. A munkavállaló kizárólag munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát, saját, illetve más életét, testi épségét, egészségét nem veszélyeztetheti. Ennek érdekében köteles a munkaeszközöket ellenőrizni, egyéni védőeszközt (megfelelő ruházatot) használni, betartani a fegyelmezett munkavégzés szabályait, a rendre, tisztaságra ügyelni, a szükséges ismereteket elsajátítani, orvosi vizsgálatokon részt venni, a rendellenességekről a munkáltatót tájékoztatni, a biztonsági berendezéseket óvni és használni, valamint a munkáltatóval és a hatóságokkal együttműködni. A munkavállaló megkövetelheti az egészséges és biztonságos munkafeltételeket, a megfelelő védőfelszerelést, védőitalt, a tapasztalt hiányosság miatt pedig bejelentést tehet, mellyel összefüggésben hátrány nem érheti. A munkavállaló az életet, testi épséget, illetve egészséget közvetlenül és súlyosan veszélyeztető körülmények esetén a munkavégzést megtagadhatja, illetve amennyiben rajta kívüli más személyt érint, akkor megtagadni köteles. Ilyennek minősül az, ha a biztonsági berendezés vagy a védőeszköz nem áll rendelkezésre.

A munkáltató valamennyi veszéllyel (kockázattal) tisztában kell hogy legyen, hiszen kockázatértékelést és kockázatkezelést kell végeznie. Ennek alapján a munkáltató mind a munkát végző, mind pedig a munkavégzés hatókörében tartózkodók személyek egészségét és biztonságát köteles védeni.

Minden szervezett munkavégzés keretében érvényes az a szabály, hogy a munkáltató köteles rendszeresen, ingyenes orvosi vizsgálatokat szervezni, amelyeken a munkavállaló köteles megjelenni. Többféle orvosi vizsgálat létezik: a munkaköri alkalmassági vizsgálat, a szakmai alkalmassági vizsgálat, valamint a személyi higiénés vizsgálat. A munkaköri alkalmassági vizsgálat az teszteli, hogy a munkavállaló az adott munkakör és munkavégzési hely terhelését bírja-e. A szakmai alkalmassági vizsgálat azt vizsgálja, hogy a munkavállaló képes-e az adott szakma (rendőr, pilóta) követelményeinek megfelelni. Végül a személyi higiénés vizsgálat azt kutatja, hogy a járványügyi szempontból kiemelt helyen dolgozó munkavállaló mások egészségére nem jelent-e veszélyt. Mindhárom vizsgálat lehet előzetes, időszakos, valamint soron kívüli. A vizsgálatok keretében különösen azt vizsgálják, hogy a munkavállaló hogyan bírja az adott munkavégzést, illetve a munkakörnyezetet, egészsége, testi épsége, lelki épsége megfelelő-e, a megváltozott munkaképességű személy milyen munkakörben, illetve munkafeltételekkel foglalkoztatható, valamint hogy rendelkezik-e olyan betegséggel, ami rendszeres ellátást igényel.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jutalom bértámogatás alatt

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Kölcsön nyújtása kapcsolt vállalkozások között

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close