58 találat a(z) mulasztási bírság cimkére

Tanuló utólagos bejelentése Kérdés

NAV online számlaadat-szolgáltatás: július 1-jétől változik, de lesz szankciómentes időszak Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) meghatározott feltételek fennállásakor nem szab ki mulasztási bírságot, ha az adóalany a 2020. július 01. és 2020. szeptember 30. közötti időszakban a számlaadat-szolgáltatási kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesíti, olvasható a NAV honlapján.

Mennyi lehet a házipénztár maximuma? Cikk

Mennyi lehet a házipénztár maximuma? Van-e erre valamilyen jogszabályi kötelezettség? Ha igen, miként szankcionálható az, aki nem ezt nem tartja be? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.

Az áfabevallások M lapjainak benyújtása során tapasztalt leggyakoribb hibák Cikk

Az általánosforgalmiadó-bevallások ellenőrzésre történő kiválasztásának egyik jellemző oka az, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eltérést tapasztal a befogadott számlákról a bevallás részeként benyújtott ’65M-es lapok (Összesítő jelentés) és a számlakibocsátók online számlaadat-szolgáltatása között, olvasható a NAV oldalán.

Art., jövedéki adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 2018. évi BEV_J04 számú bevallásról van szó, mezőgazdasági gázolaj jövedéki adójának visszaigényléséről. Ezen bevallásban fel kell tüntetni a gázolajszámlát kiállító adószámát, ami sajnos tévesen lett beírva, az igénylő cégé szerepel ennek a helyén. Adóhatósági ellenőrzés történt 2019.09.04-én az ügyfélnél, a számlák fizikailag nem voltak ott. Három munkanap kitűzésével kötelezték a számlák bemutatására, valamint a bevallásban tévesen szereplő adatok(adószámok) önellenőrzéssel történő javítására. Mivel a rossz adat adót, adóalapot nem érint, így a bevallás helyesbítésként és nem önellenőrzésként került benyújtásra 2019.09.06-án. A hatóság az ellenőrzést 2019.09.18-án zárta le. Mulasztási bírságot kívánnak kiszabni a jegyzőkönyv szerint, a 2016 . évi LXVIII törvény 100. § (1) bekezdése, valamint az Art. 7. § 22. pontja alapján. A tévedést nem vitatjuk, de mivel a tudomásom szerint az Art.-ben és a jövedéki törvényben nincs olyan tilalom, hogy adathelyesbítést ne lehetne végrehajtani hatósági ellenőrzés alatt egy adott bevallásban, így álláspontom szerint a hatóságnak a már korrigált adatokat tartalmazó bevallás alapján kellene eljárni ebben az esetben az ellenőrzés lezárásakor. Függetlenül attól, hogy 2019.09.04-én jegyzőkönyvben a hibát feltárta, és önellenőrzésre szólított fel a NAV, mivel helyesbítésként nyújtottuk be a bevallásunkat, véleményem szerint ebben az esetben már nincs joga a hatóságnak mulasztási bírságot kiszabni. Kérem tájékoztatását, jól gondolom-e a fentieket?

Elbírálás nélküli fellebbezés jogkövetkezménye Kérdés

A tényállás: Az Art. 228. § (1) a) bekezdése alapján a NAV mulasztási bírságot szabott ki. A határozat ellen határidőben fellebbezést nyújtottunk be. A NAV a fellebbezés elbírálására rendelkezésre álló határidején belül nem válaszolt. Kérdés: Az 1. fokú határozat így semmissé vált vagy valamilyen fórumon intézkednie szükséges az adózónak az ügy lezárása iránt?

NAV-os boltbezárás I. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatását az alábbi esettel kapcsolatosan: 2 db kft.-ről A és B van szó, azonos tulajdonosi körrel rendelkeznek. Mind a kettő cég kiskereskedelmi húsértékesítés végez. "A" cég idei év május közepéig végezte a tevékenységét évek óta egy bérelt üzlethelyiségben. Egyéb okok miatt a tevékenységet "B" cég május 14-étől tovább folytatta. Május 24-én revizorok próbavásárlást végeztek "B"nél, mivel nyugtát nem kaptak, így jogkövetési vizsgálatot folytattak le. Egyrészt megállapították, hogy "B" cég pénztárgéppel nem rendelkezik, és adóelszámolásra alkalmas bizonylatot nem kaptak a vásárláskor, valamint a cég alkalmazottja május 23-án került bejelentésre. Egy hetet még "A" cég alkalmazottjaként dolgozott a munkavállaló "B" cégnél, ezt a jelenléti ív is alátámasztotta. Észrevétel benyújtásakor próbáltuk a helyzetet menteni olyan módon, hogy a "A" és "B" cég között szerződéses jogviszonyt hoztunk létre, amelynek keretében "A" cég vállalta saját alkalmazottaival a bolti értékesítést "B" cég részére. Ezt követően az ügyvezetőt beidézte az adóhatóság, ahol nyilatkozatot tett, hogy két cég közötti szerződés nem valós, csupán elfelejtették átjelenteni az alkalmazottat a másik cégbe. A cég a bizonylat és a pénztárgép nélküli értékesítésért mulasztási bírságot kapott. Majd ezt követően üzlet bezárási időpont egyeztetésére kapott az ügyfél idézést az adóhatóságtól be nem jelentett alkalmazott miatt. Lehet boltzárat elrendelni mulasztási bírság kiszabása nélkül?

Engedményezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., ahol tulajdonosváltás történt 2017-ben. Ekkor a régi tulajdonos beperelte a könyvelőjét, mert több millió mulasztási bírságot szabtak ki a cégre a könyvelő hibájából, ami be is bizonyosodott. Ezt a bírságot most végrehajtón keresztül szeretné megkapni a korábbi tulajdonos, de mivel a cég nevében történt a teljes eljárás, így az új tulajdonos átengedményezte a régire, amiben megállapodtak az átadáskor. A kérdés, hogy van-e valami adózási, vagy egyéb kötelezettsége a cégnek, vagy bárkinek? Mihamarabbi válaszát megköszönve, üdvözlettel: Király Anita

Belföldi fordított áfa (mezőgazdasági termények) – áfabevallás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha belföldi fordított adózású számla korábbi periódusban került bevallásra (teljesítési időpont alapján) az áfatörvény 60. paragrafusa helyett? Az esetleges mulasztási bírság számlánként vagy adóbevallási időszakonként értendő? Köszönjük!

Ténylegesen nem működő cég nem készít bevallást, mi történik vele? Cikk

Több éve ténylegesen nem működő társaság eddig minden bevallási és befizetési kötelezettségét teljesítette. Most a tulajdonos úgy döntött, felmondja a szerződést a könyvelővel, nem ad be semmilyen bevallást, nem fizet adót. Végelszámolni nem akarja a cégét, mert az macerás. Kérdésem, mi történik ebben az esetben a társasággal? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Ekáer: így terhelheti át a bírságot mulasztó üzletfelére Cikk

Ekáerellenőrzés során büntettek meg egy céget, mert a külföldi partnere nem jelezte, hogy a kamionja rendszáma megváltozott, és az ellenőrzéskor derült ki, hogy az adott ekáerszámhoz nem a megfelelő rendszám volt bejelentve. A NAV mulasztási bírságot szabott ki. Ezt a költséget nem tudja vállalni az önhibáján kívül megbüntetett cég, és szeretné azt átterhelni a külföldi partnerére. Hogyan lehetséges ez: számlával vagy más módon? Ha számlával, akkor hogyan kell eljárni az áfa tekintetében? – kérdezte olvasónk. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

Készpénzes vásárlás 1,5 millió forint felett Kérdés

2017. október 18-án bruttó 1 millió 651 ezer forint értékben vásároltunk egy tehergépkocsit készpénzért. Mivel a vásárlás az esti órákban történt, már nem volt mód az átutalásos fizetésre. Mivel az Art. 17. § (9) bekezdésében előírt 2 millió forintos készpénzfizetési korlátot nem éri el a számla, a 40-es nyomtatványt nem lehet benyújtani. De az Art. 38. § (3a) bekezdése 1,5 millió forint feletti készpénzkifizetés tilalmáról is rendelkezik, a 1,5 millió forinton felüli részre 20% mulasztási bírságot kell fizetni. Kérdésem, hogy mi ilyenkor a teendő, milyen módon fizessük be a mulasztási bírságot, és hogyan, milyen módon jelentsük ezt az adóhivatalnak? Szeretnénk elkerülni, hogy egy esetleges jövőbeni revízió feltárja ezt, és akkor a mulasztási bírság mellett még késedelmi kamat is terheljen minket. Válaszukat megköszönve: Kovács-Horváth Adrienn

Mulasztási bírság átterhelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ekáer ellenőrzés kapcsán büntették meg cégünket, mert a külföldi partnerünk nem jelezte, hogy az kamion rendszáma megváltozott, így ellenőrzéskor az adott ekáer számhoz nem a megfelelő rendszám volt bejelentve. Természetesen a NAV mulasztási bírságot szabott ki részünkre önhibánkon kívül. Ezt a költséget nem tudjuk felvállalni, és szeretnénk a külföldi partnerünkre átterhelni. Abban kérném a segítségét, hogy ezt hogyan tudom kivitelezni: számlával vagy más módon. Amennyiben számlával, hogyan kell eljárni az áfa tekintetében? Köszönöm válaszát.

Vállalkozások ezreit fenyegetheti szokatlanul nagy, 20 millió forintos mulasztási bírság Cikk

Akár két-háromezer céget is érinthet hazánkban az az új változás-bejelentési kötelezettség, amelyről a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóelkerülés visszaszorítását célzó akcióterve nyomán hamarosan, a májusi „adósaláta” részeként szavazhat a magyar Országgyűlés. A nemzetközi cégcsoportok tagjainak a jogszabály hatálybalépését követően várhatóan csak néhány hónapjuk lesz majd arra, hogy teljesítsék a követelményeket, míg a mulasztással nemzetközi viszonylatban is példátlan mértékű bírságot kockáztatnak.

Egyéni járulék helytelen elszámolása: mikor, kinek, mit kell fizetnie? Cikk

Az egyéni járulék a biztosítottat terheli, noha összegét a foglalkoztatónak kell megállapítania, levonnia, bevallani és befizetnie, és ez utóbbi kötelezettséget akkor is kell teljesítenie, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kivás társaság hipabevallása

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás táppénzen

Szipszer Tamás

adószakértő

Magánokirat felülhitelesítése

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close