A munkaerő-kölcsönzés feltételei

Megosztás Tetszik

Azáltal, hogy tulajdonrésze van egy magyar kft.-nek egy német munkaerő-kölcsönzésre jogosult cégben, szerzett-e bármilyen jogosultságot arra, hogy ő is kölcsönözhesse a magyar cégben bejelentett dolgozókat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy magyar kft.-nek tulajdonrésze van egy német munkaerő-kölcsönzésre jogosult cégben. A magyar kft. szeretné a saját dolgozóit kölcsönözni német cégeknek. A magyar kft.-nek nincs engedélye munkaerő-kölcsönzésre. Kérdés: azáltal, hogy tulajdonrésze van a magyar kft.-nek a német cégben, szerzett-e bármilyen jogosultságot arra, hogy ő is kölcsönözhesse a magyar cégben bejelentett dolgozókat?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az Mt. 215. § (1) bekezdése szerint kölcsönbeadó lehet

a) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy

b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet,

amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.

A munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának követelményeit a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. A 4. § (1) bekezdése szerint a kölcsönbeadói tevékenység folytatását a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vétel útján akkor engedélyezi, ha

a) a cégjegyzékbe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és létesítő okirata a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,

b) a kérelmező vagy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik,

c) a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, továbbá

d) a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja,

e) a kérelmező szerepel az állami adóhatóság által vezetett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban.

A kölcsönzési tevékenység vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható. A vagyoni biztosíték mértéke kölcsönzési tevékenység folytatása esetén tízmillió forint.

A rendelet szerint a kölcsönbeadó a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat véglegessé válását követően kezdheti meg.

A kölcsönbeadó a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.

A fentiek alapján egyértelműen látható, hogy a kölcsönbeadónak olyan feltételeket kell teljesítenie, melyeket helyette más, legyen az akár a részben vagy egészben tulajdonában álló gazdasági társaság, nem valósíthat meg. Az sem számít, hogy külföldre kölcsönözne a magyar cég, ugyanis ebben az esetben is irányadóak a rendelet szabályai. Erre figyelemmel a fennálló tulajdonrész nem alapozza meg a kölcsönzési (kölcsönbeadói) jogosultságot.