hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Londoni elemzők a magyar kamatdöntésről

  • MTI

Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg a továbbiakban sem kerül napirendre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának csökkentése, mivel a jegybankot a gazdasági visszaesés ellenére érezhetően aggasztja a forintgyengülés és a magas infláció.

Keddi kamatdöntő ülésén az MNB monetáris tanácsa nem módosította a 0,60 százalékos alapkamatot, és a kamatfolyosó sem változott.

Liam Peach, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közép- és kelet-európai ügyekkel foglalkozó közgazdásza a kamatdöntés és a monetáris tanács közleménye utáni helyzetértékelésében kiemelte: jóllehet az MNB kommunikációjában ez nem szerepel kifejezetten, a Capital Economics véleménye az, hogy a forint gyengeségével kapcsolatos aggodalmak a magyar jegybank reagálási funkciójának meghatározó elemévé váltak.

Az elemző szerint az MNB dilemmával kénytelen szembenézni: egyrészről a magyar hazai össztermék (GDP) a vártnál nagyobb mértékben zuhant a második negyedévben, másrészről az infláció makacsul magas szinten tartja magát – a 4,2 százalékos éves összevetésű augusztusi maginflációs ütem évtizedes csúcs volt –, emellett a forint ismét nyomás alá került.

Liam Peach szerint az MNB ebben a helyzetben igyekszik a rövid távú kamatokat elég magasan tartani ahhoz, hogy a forint stabilizálódhasson, ugyanakkor más csatornákon keresztül, mindenekelőtt a kötvényprogram kiterjesztésével törekszik a monetáris politika enyhítésére.

A Capital Economics londoni elemzője szerint a keddi kamatdöntő ülés ezt az üzenetet erősítette meg a piaci szereplők számára.

Liam Peach közölte: a cég várakozása az, hogy az alapszintű inflációs nyomás jövőre enyhül, de a forint gyengesége továbbra is korlátok között tartja a rövid távú kamatok csökkentésének mozgásterét.

A Capital Economics mindezek alapján azzal számol, hogy az MNB alapkamata legalább a jövő év végéig a jelenlegi 0,60 százalékon marad, és a három hónapos BUBOR ráta 0,60–0,70 százalék környékén stabilizálódik.

A ház londoni szakelemzője szerint azonban ennek egyik kulcsfontosságú folyománya az, hogy valószínűleg a költségvetési politika részéről lesz majd szükség még több gazdasági ösztönzésre, különös tekintettel arra, hogy a koronavírus-fertőzések számának emelkedésével növekednek a kilátásokat terhelő kockázatok.

Az MNB belátható időn belüli kamatcsökkentésével más nagy londoni házak sem számolnak.

A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a közép-európai EU-gazdaságok, köztük Magyarország szakpolitikai döntéshozóival tartottak tájékozódó megbeszéléseket.

Erről összeállított, kedden Londonban ismertetett beszámolójukban közölték: benyomásaik szerint az országcsoport költségvetési és monetáris döntéshozóira nem nehezedik különösebb nyomás annak érdekében, hogy vészintézkedésekkel reagáljanak a koronavírus-járvány potenciális második hullámára.

A BofA Global Research londoni elemzői is kiemelték, hogy megbeszéléseik tapasztalatai alapján a magyar döntéshozók a korábbinál sokkal érzékenyebbek a forint gyengeségére.

A ház szerint az MNB emellett – a forint szilárd védelme végett – különös óvatosságot tanúsít a hozamgörbe rövid végével szemben.

A BofA Global Research közgazdászai közölték: mindezt egybevetve – a járványhelyzet miatt romló makrokilátások ellenére is – kivették a magyar monetáris politika pályájára adott előrejelzésükből azt a prognózist, amely az idei negyedik negyedévre 15 bázispontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsített, és most már azzal számolnak, hogy az irányadó jegybanki ráta a jelenlegi 0,60 százalékon marad.

A ház londoni elemzői szerint a 4 százalék feletti infláció környezetében az MNB-nek elővigyázatosan kell eljárnia. A legnépszerűbb lakossági kötvény, a MÁP+ átlagos kamata 5 százalék közelében jár, így pozitív reálhozamot kínál a háztartásoknak, de a marzs szűk, tekintettel különösen arra, hogy a forint hozzávetőleg 8 százalékot gyengült az euróval szemben az év eleje óta – hangsúlyozzák a BofA Global Research londoni elemzői.

A cég szerint az, hogy a jegybank kifejezetten érzékennyé vált a forintgyengülésre és a reálhozamok eróziójára, valószínűleg abból ered, hogy a közfinanszírozás – különösen a koronavírus-járvány okozta válság környezetében – jelentősen és növekvő mértékben támaszkodik a háztartási szektorra.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kompenzációs felár alkalmazhatósága

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelők járuléka költség vagy sem?

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close