Így adóznak a késedelmesen fizetett bérek és juttatások

Megosztás Tetszik

Ezzel a témakörrel általában akkor kell foglalkozni, amikor a munkáltató pénzügyi nehézségek következtében, vagy a munkavállaló jogviszonyának jogosulatlan megszüntetése következtében a munkavállalót megillető jövedelmet nem, vagy csak késedelmesen fizeti ki a munkavállaló részére. Sajnos az előttünk álló koronavírus-járvány a gazdasági folyamatokra is hatást gyakorol, a munkáltatók átmeneti időre fizetési nehézségekkel szembesülhetnek. Ezért összefoglaljuk röviden az utólag kifizetett munkabér adózására vonatkozó szabályokat.

Munkabért a munkaviszonyra vonatkozó előírásoknak megfelelően havonta, utólag egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni a munkavállaló részére. Ennek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény – továbbiakban Mt. – előírásai szerint a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig meg kell történnie [Mt. 157. § (1) bekezdése].

A munkáltatók a bérfizetés napját korábbi időpontban is megállapíthatják. Ennek köszönhetően vannak társaságok, akik már a hónap végén, a hónap utolsó munkanapján elutalják a munkavállalók munkabérét, míg más munkáltatók az elszámolt hónap lezárását követően gondoskodnak a bér számfejtéséről és utalásáról.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) értelmében a munkaviszonyból származó jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a

♦  készpénzt a magánszemély átvette, vagy
♦ amelyen a jövedelmet a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták,
♦ a bevételt az átutalás, illetve a kifizetés napjával kell megszerzettnek tekinteni, ha a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el [szja-törvény 9. §. (2) bekezdés a) pontja].

A munkaviszonyos jövedelmeknél az előbbiektől eltérő szabállyal találkozhatunk az szja-törvény 26. § (1) bekezdésében, mely szerint, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

Ezzel összhangban a természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggésben a tárgyhavi jövedelmek következő havi bevallásáról rendelkezik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) is, mely szerint a foglalkoztatónak a biztosított számára a tárgyhónapban kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapján a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell a járulékokat megállapítani, az egyéni járulékokat levonni, bevallani és befizetni [Tbj. 50. §-a és Art. 50. §-a].

Adózási és járulékfizetési szempontból egy utólagosan kifizetett jövedelem, adó- és járulékkötelezettségét attól függően kell megállapítani, hogy a kifizetés milyen jogcímen történik.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja egy késedelmesen kifizetetett jövedelemnek milyen jogcímei lehetnek, illetve a kifizetések jogcímektől függően milyen adó- és járulékfietési kötelezettséggel járnak!

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.