19 találat a(z) sérelemdíj cimkére

Jogellenes munkabérlevonás Kérdés

Visszaélés, zsarolás lopott adatokkal: fontos GDPR-kérdésben döntött az EU Bírósága Cikk

Az adatvédelmi incidensekhez kapcsolódó felelősségre vonatkozó fontos kérdéseket vizsgált meg az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-340/21. számú ügyben. A felelősség megállapítása adott esetekben csillagászati mértékű adatvédelmi bírságot vagy sérelemdíjat is vonhat maga után. Cikkünkben ismertetjük a döntés széles körben érvényes tanulságait.

Munkabaleset utáni sérelemdíj: forintosítható-e a pszichés megrázkódtatás? Cikk

Friss döntésében (BH2023.276.) a Kúria azt vizsgálta, hogy a munkabaleset következtében mely esetekben érvényesíthető sérelemdíjigény, illetve azt mely szempontok alapján kell meghatározni. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaltuk össze.

Sérelemdíj, bánatpénz, kötbér Cikk

Milyen késedelem, mulasztás, illetve szerződésszegés idézhet elő sérelemdíjat, bánatpénzt, kötbért? Ismertetjük a jogi személyek közötti egyes károkozások kártalanítási lehetőségeit.

Peres eljáráson kívül fizetett sérelemdíj Kérdés

Peren kívüli kártérítés, sérelemdíj Kérdés

Sérelemdíj Kérdés

A sérelemdíj változó sikerrel érvényesíthető Magyarországon Cikk

Jogsértés esetén a vagyoni hátrányon túlmenően az úgynevezett nem vagyoni hátrány is peresíthető. Ilyen nem vagyoni sérelem lehet például a lelki megrázkódtatás vagy az emberi méltóság sérelme. Míg hasonló sérelmekért más tagállamokban jelentősebb sérelemdíj-követelés is megalapozott lehet, Magyarországon kevéssé fogékonyak erre a bíróságok. Az alábbiakban három, az utóbbi években hozott bírósági döntés tükrében mutatjuk be a helyzetet.

Kúria: sérelemdíj mértékének megállapításánál nincs kármegosztás Cikk

Közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt sérelemdíj tárgyában tárgyalt ügyben hozott határozatot a Kúria illetékes tanácsa. A döntés elvi tartalma: a sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye.

Csomagátvizsgálás: jogellenes adatkezelés miatt sérelemdíjért perelt a dolgozó Cikk

A személyiségi jogi jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj megítélése. A körülmények bírói mérlegelése adott esetben azt is eredményezheti, hogy a jogsértő nem kötelezhető sérelemdíj megfizetésére – mondta ki a Kúria.

Üzemi baleset okozta egészségkárosodás miatti sérelemdíj ügyében döntött a Kúria Cikk

Üzemi balesetet követően egészségkárosodást szenvedett egy munkavállaló, ezért sérelemdíjat kért munkáltatójától. Az összegről jogi vita folyt, az eset a Kúriáig jutott. Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.290/2019. számú ügyről.

Így adóznak a késedelmesen fizetett bérek és juttatások Cikk

Ezzel a témakörrel általában akkor kell foglalkozni, amikor a munkáltató pénzügyi nehézségek következtében, vagy a munkavállaló jogviszonyának jogosulatlan megszüntetése következtében a munkavállalót megillető jövedelmet nem, vagy csak késedelmesen fizeti ki a munkavállaló részére. Sajnos az előttünk álló koronavírus-járvány a gazdasági folyamatokra is hatást gyakorol, a munkáltatók átmeneti időre fizetési nehézségekkel szembesülhetnek. Ezért összefoglaljuk röviden az utólag kifizetett munkabér adózására vonatkozó szabályokat.

Kúriai határozat: jár-e sérelemdíj a jogellenes munkáltatói intézkedés miatt? Cikk

Határozatot hozott a Kúria: a jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága nélkül – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére, olvasható a Kúria honlapján.

Zaj miatt sérelemdíjat kell fizetnie egy telefontársaságnak Cikk

Kétmillió forint sérelemdíj fizetésére kötelezte a Nyíregyházi Törvényszék az egyik telefontársaságot, mert több éven át a zajterhelési határértéket meghaladó zajkibocsátású átjátszóállomást üzemeltetett egy tizedik emeleti lakó lakása felett. Az ítélet nem jogerős.

Lopás miatt mondtak fel neki, sérelemdíjat kért Cikk

Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott – mondta ki a Kúra.