A sérelemdíj mikor minősül személyi jövedelemadótól mentes juttatásnak? Hogyan változik 2026-ban a szabályozás? Cikk
2026-ban módosul az szja-törvényben a sérelemdíj adómentességét érintő rendelkezés.
2026-ban módosul az szja-törvényben a sérelemdíj adómentességét érintő rendelkezés.
A Kúria a BH2025.273. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a munkáltató sztrájkkal összefüggő felmondása a véleménynyilvánítás szankcionálásának minősülhet-e, valamint azt, hogy hol húzódik a polgári engedetlenség és a sztrájkjog határa. Cikkünkben az ügy részleteit mutatjuk be.
Április 20. és május 19. között zajlott a NEXON által – 2025-ben 14. alkalommal – meghirdetett Országos Bérügyviteli Bajnokság első fordulója. Cikksorozatunkban a feladatokból válogatunk, ismertetve azok megoldásait. Az alábbi feladatsor – többek között – a 30 év alatti anyák kedvezménye, a sérelemdíj, az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása, valamint a végkielégítés témakörét érinti.
Az adatvédelmi incidensekhez kapcsolódó felelősségre vonatkozó fontos kérdéseket vizsgált meg az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-340/21. számú ügyben. A felelősség megállapítása adott esetekben csillagászati mértékű adatvédelmi bírságot vagy sérelemdíjat is vonhat maga után. Cikkünkben ismertetjük a döntés széles körben érvényes tanulságait.
Friss döntésében (BH2023.276.) a Kúria azt vizsgálta, hogy a munkabaleset következtében mely esetekben érvényesíthető sérelemdíjigény, illetve azt mely szempontok alapján kell meghatározni. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaltuk össze.
Milyen késedelem, mulasztás, illetve szerződésszegés idézhet elő sérelemdíjat, bánatpénzt, kötbért? Ismertetjük a jogi személyek közötti egyes károkozások kártalanítási lehetőségeit.
Jogsértés esetén a vagyoni hátrányon túlmenően az úgynevezett nem vagyoni hátrány is peresíthető. Ilyen nem vagyoni sérelem lehet például a lelki megrázkódtatás vagy az emberi méltóság sérelme. Míg hasonló sérelmekért más tagállamokban jelentősebb sérelemdíj-követelés is megalapozott lehet, Magyarországon kevéssé fogékonyak erre a bíróságok. Az alábbiakban három, az utóbbi években hozott bírósági döntés tükrében mutatjuk be a helyzetet.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől