COVID-védőoltás: kötelezővé tehetik-e a munkáltatók és a szolgáltatók?

Megosztás Tetszik

Sok a bizonytalanság a COVID-védőoltással kapcsolatban; milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak? Mire kötelezheti a munkavállalót és mire nem? Mit tehet az alkalmazott, ha nem szeretne védőoltást kapni? Ezeket a problémás területeket járta körbe és válaszolta meg Zempléni Kinga munkajogász.

1. Oltási terv

A napokban jelent meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján A lakossági tájékoztató az oltási terv alapján (kivonat), amely 7 csoportra osztja a magyar lakosságot, akiket a következő sorrendben oltanának be: 

1)    Egészségügyi dolgozók
2)    Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülők
3)    60 évesnél idősebbek
4)    A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkásjuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal.
5)    Azok a 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek
6)    A kritikus infrastruktúrában dolgozók
7)    A többiek, vagyis valamennyi 18-59 éves, aki a fenti kockázati csoportokba nem tartozik

2. Lehet arra számítani, hogy a magyar kormány kötelezővé teszi a COVID-védőoltást?

Jelenleg semmi nem utal arra, hogy a védőoltás kötelezővé válna a munkavállalók vagy a lakosság számára. A magyar kormány következetesen azt kommunikálja, hogy a védőoltás önkéntes lesz.

3. Kötelezheti a munkáltató a munkavállalót a védőoltásra?

Általánosságban, a munkáltatóknak nincs törvényes joguk arra, hogy megköveteljék a munkavállalóktól a védőoltás beadatását (hacsak nincs arra külön rendelkezés). A munkáltató azonban felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. NM-rendelet 9. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót (veszélyeztetettséget) a külön jogszabályban [61/1999. EüM-rendelet] foglaltaknak megfelelően megbecsülni. A becsléstől függően a munkáltatónak írásban kell meghatároznia azon munkavállalók körét, akiknél speciális védelmi intézkedések szükségesek, így különösen a védővédőoltások biztosítása indokolt számukra.

Ha a becslés kimutatja a munkavállaló egészségének és biztonságának olyan biológiai tényezők expozíciójából származó kockázatát, amelyekre létezik hatékony védőoltás, ez esetben a munkáltatónak – a foglalkoztatás feltételeként – a munkavállaló számára meghatározott védőoltást fel kell ajánlania. A munkavállalót tájékoztatni kell a védőoltás elmaradásának előnyeiről, illetve hátrányairól. Ha a munkáltató a becslés alapján előírja bizonyos munkakörben a védővédőoltás szükségességét, akkor köteles az védőoltást és annak költségeit is biztosítani.

Kérdés, hogy minden munkakör COVID-szempontból veszélyeztetett munkakörnek minősül-e, és ilyen módon köteles-e a munkáltató COVID-védőoltást biztosítani. A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által évente kiadott Védőoltás Módszertani Levél (VML) tartalmazza. A 2021-es VML még nem jelent meg, ezért nem tudjuk pontosan, hogy mely munkakörökben fogja a NNK a COVID-védőoltást javasolni.

Zemplényi Kinga azt javasolja, hogy a 2021-es VML megjelenéséig a munkáltatók ne végezzék el a fent ismertetett kockázatelemzést, és addig ne kötelezzék a munkatársakat a COVID-védőoltásra. A 2021-es VML megjelenését követően a munkáltatók foglalkozás-egészségügyi orvos és munkavédelmi szakember bevonásával haladéktalanul végezzék el a fent ismertetett kockázatbecslést.

Azt figyelembe kell venni, hogy ha például légitársaságok és/vagy biztosítótársaságok az utazáson való részvétel feltételeként előírják a COVID-védőoltást, akkor a munkáltatók bizonyos munkakörökben kötelezhetik a munkavállalókat annak beadatására. Ilyen munkakör lehet az, amely során az utazás szükséges, illetve az utazás a munkavégzés elengedhetetlen része.

Nem egyértelmű, hogy jogszerűen feltételül szabható-e a védőoltás igazolása bizonyos magánszolgáltatás igénybevételéhez. A szakértő véleménye szerint ez nem jogszerű kikötés, mivel a védőoltás jelenleg önkéntes, ezért nem érheti hátrányos megkülönböztetés azt, aki egészségügyi okokból vagy más egyéb, személyes okból nem kívánja magát beoltatni.

A magyar állampolgárok kötelesek beoltatni magukat azon fertőző betegségek ellen, amelyeket a fogadó ország vagy az átutazás helye szerinti országok egészségügyi hatóságai megkövetelnek a be-, illetőleg az átutazóktól. Ha egy külföldi állam a beutazás feltételéhez köti a védőoltást, és a munkavállalónak munkavégzés céljából kell utaznia, akkor általánosságban kötelezhető a a védőoltásra.

Természetesen, ez esetben is egyénenként kell vizsgálni és elemezni az utazás szükségességét és a védőoltás megtagadásának indokát (ilyen lehet például allergia vagy terhesség). Kérdéses azonban, hogy köteles-e ilyen típusú személyes adatokat a munkavállaló a munkáltatóval megosztani.

Kötelező körülmény hiányában a vakcinát megtagadó munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi felmondása jogellenesnek minősül.

4. Köteles a munkáltató gondoskodni a munkavállaló oltásáról?

Általánosságban a válasz: nem. A védőoltást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szervezi és hajtja végre, a munkáltatók nem szervezhetnek védőoltást. Jelenleg a https://vakcinainfo.gov.hu/regisztracio-oltasra weboldalon lehet regisztrálni a védőoltásra. A kormány kidolgozta azt a védőoltási tervet, amelynek keretében az ellátó szakmák/egészségügyi szakemberek leginkább kiszolgáltatott munkavállalóit fogják beoltani.

5. Megtagadhatja a munkáltató a munkahelyre való belépést, ha egy munkavállaló nem hajlandó a védőoltásra?

Nem, mivel a jelenlegi információk szerint a védőoltás önkéntes lesz. Kizárólag abban az esetben lehet a belépés feltételeként kikötni a védőoltást, ha az adott munkakör veszélyeztetettnek minősül, és ezáltal védőoltás beadása kötelező (lásd 2-es kérdésre adott választ.)

6. Kötelezheti az anyavállalat a tagvállalatait arra, hogy védőoltást kapjanak a munkavállalók?

A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat felmérni. Kizárólag ezen felmérés alapján határozható meg, mely munkakörökben indokolt a COVID-védőoltás. Az anyavállalat erre vonatkozó utasítása nem elegendő.

7. Megtagadhatja a munkavégzést a COVID-védőoltással rendelkező munkavállaló abban az esetben, ha a közelében védőoltással nem rendelkező munkavállaló dolgozik?

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, valamint a munkahelyek kialakítását. A COVID kapcsán a munkáltatóknak ezen kockázatelemzést el kellett végezniük, és munkahely-kialakítási, viselkedési normákat kellett megállapítani (például távolságtartás, kézmosás, maszkviselés stb.), amelyekről a munkavállalókat tájékoztatni kellett. A munkavállaló kizárólag ezen kockázatelemzés alapján bevezetett szabályok betartását kérheti számon a munkáltatótól.

Ha a védővédőoltás nem kötelező, akkor nem kérheti az adott munkatárs, hogy a nem beoltott személy az általános szabályokban előírtaknál távolabb üljön tőle. Hozzátartozik, hogy nem nyilvános adat, melyik munkatárs rendelkezik védőoltással, ezáltal ehhez az adathoz a munkavállalók nem is férhetnek hozzá.

8. Vallási vagy egyéb meggyőződésre, fogyatékosságra hivatkozva megtagadhatja a munkavállaló a védőoltást?

A munkáltatónak általánosságban nincs joga megkövetelni az alkalmazottaktól az védőoltás beadatását, függetlenül azok vallási meggyőződésétől vagy bármilyen más okból. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény egyaránt vonatkozik mindenkire, vallási meggyőződéstől és fogyatékosságtól függetlenül, azaz a munkavállalót nem érheti (hátrányos) megkülönböztetés.

9. Milyen szabályok vonatkoznak a Magyarországon dolgozó, külföldi állampolgárságú munkavállalóra?

Rájuk is a hatályos magyar jogszabályok vonatkoznak.

10. Vannak a védőoltással kapcsolatos adatvédelmi, személyiségjogi szempontok, amelyeket figyelembe kell venni?

Óhatatlanul igen. Az információ arról, hogy kit és mikor oltottak be, személyes adatnak minősül. Ugyanez vonatkozik az azokkal kapcsolatos információkra is, akiket nem oltottak be. Bármilyen egészségügyi adat személyes adat különleges kategóriájának minősül, és az ilyen adatok feldolgozása általában tilos. Ha a védőoltás nem kapcsolódik a munka elvégzéséhez, a munkaadók nem dolgozhatnak fel semmilyen védőoltással kapcsolatos adatot, kivételt képeznek bizonyos alkalmazotti kategóriák (egészségügyi és ellátó szakemberek, vagy ha a védőoltás kötelező az adott munkakörben). Várható, hogy a NAIH a közeljövőben állásfoglalást ad ki a védőoltás adatkezelésével kapcsolatosan.