adozona.hu
Akinek kiskereskedelmi különadót kell fizetnie, és akinek nem
//adozona.hu/koronavirus_jarvany/Akinek_kiskereskedelmi_kulonadot_kell_fizet_VN6VQM
Akinek kiskereskedelmi különadót kell fizetnie, és akinek nem
Tetszik
„Cégünk 100 százalékban magyar magánszemélyek tulajdonában lévő kft., melynek főtevékenysége a 4673 '08 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem, azonban üzleteiben magánszemély vevőket is kiszolgál. A 109/2020. kormányrendeletben kihirdetett kiskereskedelmi különadó vonatkozik-e rá?” Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A 109/2020 (IV.14.) kormányrendelet 1. §-a szerint kiskereskedelemnek számítanak a 2020. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’ 08) szerint
a) a 45.1 ágazatba (gépjármű-kereskedelem) – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét –,
b) a 45.32 ágazatba (gápjárműalkatrész-kiskereskedelem),
c) a 45.40 ágazatba (motorkerékpár és -alkatrészkereskedelmi, javítási tevékenység) – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá
d) a 47.1–47.9 ágazatokba (bolti vegyes kiskereskedés, élelmiszer, ital, dohányáru, gépjárműüzemanyag, információs, híradás-technikai termék, egyéb háztartási cikk, kulturális, szabadidős cikk, egyéb, másová ne sorolt áru kiskereskedelme, piaci kiskereskedelem, nem bolti, piaci kiskereskedelem)
sorolt azon tevékenységek, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.
Az adó alapja a rendelet 4. §-a alapján:
"Az adó alapja az adóalany e rendelet hatálybalépése napjától a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) kormányrendelet által kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnésének napjáig terjedő időszak bármely napját magában foglaló teljes adóévi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, figyelemmel az 5. §-ban foglaltakra."
Tehát a kiskereskedelmi tevékenységnek nem minősülő tevékenység árbevételét – így a 46.73 szerinti tevékenység árbevételét – az adóalap számításakor nem kell figyelembe venni.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos cikkeinket ITT olvashatja el.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Csakhogy világos legyen:
A NAV előbb közzétett egy értelmezést, amiben a fent már idézett nagyker-ksiker fogalmi elhatárolásról írt.
Aztán néhány héttel később (de még ugyanabban a NAV Adó- és Vámértesítőben) közölte ezt:
"Abban az esetben, ha az adózó által működtetett értékesítési csatornán keresztül a nagyközönség is vásárolhat (az adott telephely magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt kiszolgál), akkor az értékesítési csatornán (telephelyen) való termékértékesítésből származó nettó árbevétel teljes egészében ágazati különadó alapot képez."
Miután a NAV már túl van 10 évnyi joggyakorlaton és az álláspontját nem kellett módosítani, jobb lenne a békesség a témában: A kérdésben szereplő építőanyag-, szaniteráru üzletek teljes nettó árbevétele adóalapot képez.
Tisztelt Ruszin Zsolt!
Köszönöm hozzászólását!
A válaszom arra irányult, hogy a nagykereskedelmi tevékenység bevétele, szemben a kiskereskedelmi tevékenység bevételével nem képez adóalapot.
Idézve az Ön által is hivatkozott tájékoztatót:
"Annak megítéléséhez, hogy egy termék értékesítése nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e – az ezen ügyletből származó árbevétel ágazati különadó-alapot képez-e – minden esetben vizsgálni kell azt, hogy az értékesítés milyen csatornán keresztül történik, hiszen a kizárólag a vevők jellege, illetve az értékesített mennyiség alapján nem határozható meg az, hogy az adott értékesítés a bolti kiskereskedelem körébe tartozik. Ezt az értelmezést támasztják alá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Ker. tv.) fogalmi meghatározásai is. A Ker. tv. 2. § 13. pontja alapján kiskereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. Nagykereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is [Ker. tv. 2. § 18. pont].
Amennyiben az adózó kiskereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenységet egyaránt folytat, akkor a fentiek alapulvételével el kell különítenie e két tevékenységéből származó nettó árbevételét. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 44. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban, a 2011-es adóévben az adóalanynak célszerű elkülönítve nyilvántartania a kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevételét. A 2009-es és a 2010-es adatok tekintetében pedig az adókötelezettség meghatározása szempontjából utólag kell kialakítani a megfelelő elkülönítés módját."
Üdvözlettel,
Bartha László
Jó lenne, ha igaz lenne.
Sajnos az a helyzet, hogy magánszemélyek felé történő kiskereskedelmet is magában foglaló tevékenység teljes bevétele adóalapnak számít a kormányrendelet szerint.
A különadókkal kapcsolatos szabályozás nem újkeletű, annak kialakult joggyakorlata van. A NAV szerint a teljes árbevétel a bolti kiskereskedelmi adó alapját képezi:
"Abban az esetben, ha az adózó által működtetett értékesítési csatornán keresztül a nagyközönség is vásárolhat (az adott telephely magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt kiszolgál), akkor az értékesítési csatornán (telephelyen) való termékértékesítésből származó nettó árbevétel teljes egészében ágazati különadó alapot képez." (NAV Tájékoztató, megjelent: Adó- és Vámértesítő 2011/10).
A 4673 a 4752 ugyanaz, csak az előbbi a nagykereskedelmi, a másik kiskereskedelmi TEÁOR kód. Mindegy, hogy az szerepel-e a tevékenységi listában, vagy sem, ha 500 mFt-ot meghaladja az ebből a tevékenységből származó bevétel, akkor az adókötelezettség beállt.
A NAV ezzel kapcsolatosan - a fenti irományában - rögzítette ezt is:
"A bolti kiskereskedelmi tevékenység meghatározásánál a TEÁOR’ 08-ra való hivatkozás mindösszesen arra szolgál, hogy az adóköteles tevékenységet azonosítani lehessen, nincs jelentősége annak, hogy az adózónak van-e, ha igen, milyen TEÁOR’ 08 besorolása, illetve annak sem, hogy az adózó az adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként folytatja-e vagy sem."
2010-2012 között nem keletkezett bíróság előtt jogvita a témában, nem találtam egyetlen ilyen ítéletet sem.