hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adózási szigorítások halasztását, könnyítések bevezetését szorgalmazzák az adótanácsadók

  • adozona.hu

Az Adótanácsadók Egyesületének elnöksége áttekintette az eddig hozott mikro- és kisvállalkozásokat segítő adózási intézkedéseket, és azokat kiegészítő, illetve új javaslatokat fogalmazott meg, és május 15-én – tételes jogszabályi szöveggel együtt – eljuttatta azokat a Pénzügyminisztériumnak.

1. Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) ne lépjen hatályba július 1-jén, csak 2021. január 1-jén!

A vállalkozások jelentős része a veszélyhelyzet alatt nem tudott felkészülni az új Tbj. szabályaira, így azok alkalmazásából jelentős hibák adódnának, amelyek mind a foglalkoztatóknál, mind a foglalkoztatottaknál, illetve – a hibás járulékbevallások miatt – az adóhatóságnál is többletmunkát jelentenének.

Az Adótanácsadók Egyesülete ezért javasolja, hogy az új Tbj. 2020. július 1. helyett csak 2021. január 1-jén lépjen hatályba, azzal, hogy a hatályban maradó (régi) Tbj.-ben 2020. július 1-jétől töröljék el az egyéni és társas vállalkozók egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékalapjának 150 százalékos szorzószámát, s ettől az időponttól ne terhelje nyugdíjjárulék a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozók jövedelmét.

2. Ha az 1. pont szerinti javaslat nem támogatható, akkor a július 1-jétől hatályba lépő minimáljárulékra átmeneti szabály legyen érvényes a bértámogatásban részesülőknél!

Az új Tbj. 27. paragrafusának (2) bekezdése szerint július 1-jétől a minimálbér 30 százaléka akkor is járulékalapot képez, ha a kereset nem éri el azt. Ez az általában is a minimálbér alatt keresőknél indokolatlan elvonást jelent, de különösen indokolatlan azoknál, akiknek a bére felmondás helyett közös megegyezéssel csökkent, valamint azokat is hátrányosan érinti, akiknek a csökkentett munkaidőre elszámolt tényleges jövedelmük nem éri el ezt az összeget, így a  bértámogatásban részesülő, csökkentett munkaidőben foglalkoztatott után ezen Tbj.-szabály szerint egyéni járulékot és szochót kellene fizetni, ami hátrányosan érintené ebben az esetben mind a támogatott munkavállalót, mind a foglalkoztatót.

3. A kiva szerint adózóknál a SZÉP-kártya-juttatás adóalapból történő kivétele

A 140/2020. kormányrendelet a SZÉP-kártyákra utalt összeget mentesíti a szocho alól. Azonban a kivás vállalkozások esetében a SZÉP-kártyára történt utalások után – bár azokat nem terheli szocho – továbbra is meg kell fizetni a kivát. Az egyesület javasolja, hogy a kivás vállalkozások alkalmazottainak adott SZÉP-kártya-juttatás után ne keljen megfizetni a kivát.

4. Fejlesztési tartalék kedvező szabályának kiterjesztése egyéni vállalkozókra, valamint a korábban képzett és fel nem használt fejlesztési tartalék felhasználhatóságának kiterjesztése (a szankciók átmeneti felfüggesztése)

Az egyesület kezdeményezi, hogy az egyéni vállalkozókra is terjedjen ki a fejlesztési tartalékra vonatkozóan a társaságiadó-törvény szerint adózókra hozott kedvező szabályozás. Eszerint lehetővé kellene tenni, hogy a korábban képzett, de fel nem használt fejlesztési tartalékra ne kelljen alkalmazni a szankciókat, ha a vállalkozás 2019-ben vagy 2020-ban képez/vesz nyilvántartásba fejlesztési tartalékot, amennyiben azt 2024 végéig felhasználja.

Vagyis szankciója akkor lenne a 2019 előtt képzett/nyilvántartásba vett fejlesztési tartaléknak (adó, és 2016-tól számított késedelmi pótlék), ha azt 2024 végéig ig nem használják fel.

5. COVID-19 teszt szja-mentessége

Az egyesület javasolja, hogy legyen adómentes a foglalkoztató által elrendelt COVID-19 teszt, mivel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28/A paragrafus (2) bekezdésének a) pontja szerint jelenleg ez szja-kötelezettség alá esik, és csak külön bejelentés esetén mentesül a juttató az adófizetési kötelezettség alól. Mivel a NAV tájékoztatója szerint nem minden ágazatban és munkakörben lehet automatikus a foglalkoztatottnak nyújtott szolgáltatások – így a tesztelés – adófizetési kötelezettség alóli mentesülése, és így az utólagosan vitatható, indokolt lenne megszüntetni a jogbizonytalanságot, és egyértelmű szabályokat hozni.

6. A 2020. július 1-jétől hatályba lépő online számlázásbejelentés elhalasztása

Az egyesület kezdeményezi, hogy halasszák el az számlák online beküldésének kiterjesztéséről szóló törvényi szabályozás hatályba lépését, mert annak alkalmazására a vállalkozók jelentős része nem tudott felkészülni. Különösen igaz ez a mikrovállalkozásokra, azon belül is főként az eddig kézi számlát kiállítókra; utóbbiak jellemzően a szükséges technikai háttérrel (eszköz, szoftver) sem rendelkeznek.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nagyszülői gyed melletti munkavégzés

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Kapcsolt vállakozások összeszámítási kérdései

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Munkavégzés előre betervezett állásidő helyett

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close