A közelmúltban egy olvasói kérdés azt firtatta, hogy ha a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló csak 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére köteles, akkor a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozóra miért nem vonatkozik ez a járulékkedvezmény.
A mindennapokban a kisvállalati adóval dolgozó szakemberek pontosan tudják, hogy ezen adónem szabályai szorosan kötődnek a társadalombiztosításról szóló előírásokhoz, illetve a szociális hozzájárulási adóhoz. Az elmúlt hónapok jogszabályváltozásai, például az új Tbj. hatálybalépése felvetik a kérdést, hogy ezen módosítások lecsapódnak-e, és ha igen, milyen mértékben a kiva előírásaiban. Cikkünkben ezt a témát járjuk körbe.
Október 16-án megkezdte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azok értesítését, akik nem fizették meg maguk után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az automatikus figyelmeztetés révén önhibáján kívül már senki nem eshet el a szükséges egészségügyi ellátástól, amivel hat havi járuléktartozás esetén kell számolniuk az érintetteknek, hacsak nem kérnek és kapnak méltányosságot az adóhatóságtól – derül ki a Pénzügyminisztérium mai közleményéből.
Noha azt hihetnénk, hogy az új Tbj. 27. paragrafus (2)–(3) bekezdéseiben foglalt szabályokkal összefüggésben már minden lehetséges probléma terítékre került, az első éles bevallás készítése során újabb kérdések merültek fel. Cikkünkben ezeket vesszük sorba, hozzátéve, hogy olyan élethelyzetekről van szó, amelyekre sem a jogszabály, sem pedig a NAV vonatkozó tájékoztatói (például a szeptember 10-én a honlapon megjelent, munkáltatóknak szóló minimális járulékfizetéssel kapcsolatos tájékoztatója) nem térnek ki.
A biztosított mezőgazdasági őstermelőknek legkésőbb ma be kell nyújtaniuk a III. negyedévi járulékbevallást, amelynek adatait bizonyosan nem lehet a II. negyedévi bevallásból átemelni, hiszen július 1-jétől már az új Tbj. 41. szakaszában foglaltak szerint kell meghatározni a kötelezettségeket.
Az új Tbj. július elsején lépett hatályba, ezzel kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) sok kérdést érkezik, a gyakran ismétlődőkre most honlapján igyekszik választ adni hivatal.
A régi Tbj. a 4. § k) pontjában határozta meg a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, mely felsorolásban még mind a két, címben említett tétel szerepelt. Igaz (2005. évi jogszabályba történt beemelésüktől kezdve), bizonyos tekintetben „kakukktojásnak” tűntek, hiszen az általánostól eltérő járulékfizetési szabályok vonatkoztak rájuk.
A járványhelyzet okozta kihívások mellett számos jelentős adó-, illetve tb-módosítással is meg kellett birkózniuk júliusban az adózóknak, illetve a tanácsadóknak, könyvelőknek.
Július 15-étől számos pontjában módosult a július 1-jén hatályba lépett új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény). E változások között vannak nagyobb horderejűek (mint például a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó minimum járulékfizetés bevezetésének szeptember 1-jére történő halasztása), de akadnak „apróbbak” is, amelyek szinte elbújnak a jogszabályt olvasók szeme elől. A következőkben elsődlegesen ezekkel foglalkozunk, kitérve néhány, sokak számára problémát jelentő kérdésre.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték