adozona.hu
Útmutató katás bt. egyszerűsített végelszámolásához
//adozona.hu/kata_kiva/Utmutato_katas_bt_egyszerusitett_vegelszamo_M0ZRH4
Útmutató katás bt. egyszerűsített végelszámolásához
Közeledve az év végéhez és a jövő évben hatályba lépő kisadózókat érintő változásokhoz egyre többen döntenek úgy, hogy kilépnek a kisadózói státuszból, adott esetben végelszámolással befejezik a működést. Olvasónk katás bt. egyszerűsített végelszámolásával kapcsolatban tett fel kérdéseket, amelyeket Szipszer Tamás adószakértő válaszolt meg.
A kérdés részletesen így hangzik: adott egy katás bt., amely a szigorítás miatt egy kivás kft.-be szervezte a tevékenységét, 2021. 01. 01-jétől szeretnének egyszerűsített végelszámolást indítani. Segítségét kérem abban, hogy összefoglaljuk, milyen teendők vannak ilyenkor, biztos vagyok abban, hogy sokakat érint. A NAV 60. sz. információs füzetében pedig csak részinformációkat találtam.
1. Ha bejelentem a T201T nyomtatványon az egyszerűsített végelszámolás megindítását, akkor a NAV hivatalból törli a bt. kataalanyiságát, és a tao hatálya alá kerülnek.
a) Ez esetben kell-e 2020. 12. 31-ével zárómérleget készíteni?
b) Kell-e 2021. 01. 01-jével nyitómérleget készíteni?
c) Kell-e akár a záró-, akár a nyitómérleget könyvvizsgálóval auditáltatni?
2. A lezárást szintén a T201T-n kell jelenteni a NAV felé, és hozzájuk kell küldeni a vagyonfelosztási javaslatot is?
3. Mitől függ, hogy mikor zárhatom le a végelszámolást? Van-e pl. kötelezően kivárandó 40 nap a közzététel miatt?
4. A végelszámolás alatt továbbra is beadom az áfa- és a 08-as bevallásokat?
5. 2021 elején kell beadni 2143-as bevallást?
6. A végelszámolás lezárásakor kell beadni 71-es bevallást és vagy zárómérleget?
7. Közzé is kell tenni a beszámolót?
8. A katás tevékenység lezárásaként 30 napon belül, tehát január 31-éig be kell adni a 20KATA bevallást.
9. Van-e bármilyen más teendő?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A kataalany betéti társaság végelszámolását legcélszerűbb úgynevezett egyszerűsített végelszámolás keretein belül elvégezni. Az egyszerűsített végelszámolás ügyvéd közreműködése nélkül megvalósítható. Ebben az esetben a végelszámolói feladatokat a cég vezető tisztségviselője (ügyvezetője) végzi el.
Az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját be kell jelenteni a NAV felé. A bejelentést a 'T201T jelű változásbejelentő nyomtatványon kell elvégeznie.
Nagyon fontos szabály, hogy az egyszerűsített végelszámolást 150 napon belül be kell befejezni, ami azt jelenti, hogy 150 nap áll rendelkezésre arra, hogy a végelszámolási időszakot lezárja, az azzal kapcsolatos beszámolót, vagyonfelosztási javaslatot és taggyűlési határozatot közzétegye, illetve a cégbíróság felé elküldje.
A végelszámolási időszakban a cég jogosult gazdasági tevékenységet folytatni, vagyis számlát állíthat ki, de a végelszámolási időszak célja az, hogy a cég behajtsa követeléseit és maradéktalanul teljesítse még fennálló kötelezettségeit.
A végelszámolási időszak minimum 40 nap a végelszámolás Cégközlönyben való megjelentetésétől számítva, ugyanis ennyi idő áll a hitelezők rendelkezésére, hogy a követeléseiket a végelszámoló részére bejelentsék [lásd a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. § (2) bekezdés c) pont].
A végelszámolást megelőző napon a cég kataalanyisága megszűnik, azaz jelen esetben 2020 december 31-én a vállalkozás kikerül a kata hatálya alól. A 20KATA jelű bevallást normál rendben 2021 február 25-éig kell a NAV felé benyújtania, ebben a bevallásban ad számot a cég a 2020. évi kisadózói bevételeiről.
Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, milyen további kötelezettségek merülnek fel egy katás bt. egyszerűsített végelszámolása kapcsán!
Hozzászólások (3)
Úgy tűnik, mintha butaságokat írtam volna és tudományosan kellett volna közelítenem. Bárcsak így lenne.
Az Art. 49.§ (2) nem általában szól a bevallási kötelezettségekről. Ez a szakasz például a civil szervezeteket mentesíti a nullás társasági adóbevallás alól. Ezt a mentesítést aztán nem lehet végelszámolás esetén alkalmazni. Így ennek a szakasznak semmi köze a katás időszak mentesüléséhez, amire a törvény tételes mentesítést ad (Katv. 9.§). A jogalkotónak se kell törölnie ebből semmit.
A könyvvizsgálat alóli mentesülést meg akárhogy is olvasom, nekem nem akad benne kétségem, ezért inkább idézem:
Szvt. 2/A.§ (4a) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitó mérleget kell készítenie azzal, hogy a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
Tisztelt Ruszin Zsolt Úr!
Az ART 49§ (4) bekezdése szerint az adóbevallás benyújtásával egyenértékű az is, ha az adózó elektronikus nyomtatványon nyilatkozik, hogy bevallást azért nem nyújtott be,mert nem volt adókötelezettsége. Ugyanakkor ez a szabály nem vonatkozik többek között a végelszámolási időszakot megelőző tevékenységet lezáró adóbevallásra. Mivel a törvény ezt konkrétan így írja le, ezért én sem írhatom azt le, hogy ne adjon be bevallást a vállalkozás nullás adattartalommal. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az ART 50§ (3)-as bekezdése csak akkor teszi kötelezővé a bevallás vagy a nyilatkozat beadását ha az adóévben már adott be adóbevallást az adózó. A törvény szerkezetileg azonban számomra azt sugallja, hogy ha nem is volt adókötelezettsége az adózónak a végelszámolási időszakot közvetlenül megelőző időszakban, a bevallást mégis be kell adnia, mintegy megerősítésképpen hogy egyrészt a tevékenységét lezárni kívánja másrészt valóban nem volt adókötelezettsége. tehát amennyiben az Art 49§ (4) bekezdésében szereplő második mondatot törlik a törvény szövegéből, akkor Önnek igaza lesz.
A végelszámolási nyitómérleg könyvvizsgálat alól történő mentesülése Ön számára egyértelmű, számomra viszont azért nem egyértelmű, mert a Kata tv 29§ a tevékenységet lezáró mérleg könyvvizsgálata alól mentesít, de a végelszámolási nyitómérleg könyvvizsgálata alól sem a Számviteli tv sem a 72/2006 Kormányrendelet nem mentesít egyértelműen. Pedig ez a két dokumentum jogilag legalábbis nem ugyanaz. Amennyiben tehát a Számviteli törvény 2/A§ (4) bekezdését a (4a) bekezdéssel azonosan fogják kibővíteni a kata törvény hatálya alól pusztán a végelszámolás miatt visszatérő jogalanyokra is, akkor szó szerint is teljesülni fog az, hogy a végelszámolási nyitómérleg könnyvizsgálatára nincs szükség.
Végül abban Önnek igaza van, hogy a 08-as bevalláson a tagi végelszámolóval kapcsolatban adókötelezettség keletkezhet, a téma összetettsége miatt bizonyos kérdések ebben az összefoglalóban nem szerepelnek, de arra talán alkalmas, hogy segítséget adjon a vállalkozásoknak elindítani a végelszámolási folyamatot.
üdvözlettel
Szipszer Tamás
Az akkurátus válaszban van némi pontatlanság:
"Kataalany esetében a havi 08-as bevallást 2020. december hónapról kell beadnia, akár nullás adattartalommal is..."
Valójában a 2021.01.01-vel ennek a végelszámolás alá került Bt-nek nem kell 2020-ra 08-as bevallást benyújtania. Az ÁFA alanyiságról nincs hír, de ha alanyi mentes volt, akkor maradjon az, akkor egyáltalán nem kell áfa bevallást benyújtania. Iparűzési adóalanyiságról se kell bevallást 2020-ra benyújtani, csak 2021-re.
A legfontosabb rész kimaradt. Ez a betéti társaság ügyvezetője - kivéve ha öregségi nyugdíjas - biztosított lesz, amelyet 21T1041-es nyomtatványon be kell majd jelenteni. Ennek az ügyvezetőnek a járulékfizetési kötelezettsége attól függ, hogy milyen módon látja el a feladatát. A legkézenfekvőbb, hogy munkaviszonyt létesítsen a társasággal, napi 1 percre, ami havi 350 Ft munkabért jelent.
Jelenleg nincs olyan szabályozás hatályban, ami a 350 forintnyi járulékalaptól eltérő járulékalapot állapítana meg, de a kihirdetett jogszabályok szerint 2020. szeptember 1-től, bevezetik az alsó minimális járulékalapot, a mindenkori minimálbér 30 százaléka lesz (új Tbj. 2019. évi CXXII. törvény 27.§ (2)). Ezzel a szabállyal csak az a gond, hogy az nem kezeli jól a családi kedvezmény járulékkedvezményét, de egyebekben nem lehet kifogásolni a kormány akaratát: megdrágították a rövid munkaidejű munkaviszonyokat.
A taggal kötött munkaviszony esetén nem jelent akadályt, hogy az ügyvezető önmagával köt munkaszerződést, mert az ezt tiltó Legfelsőbb Bíróság által hozott 3/2003-as számú jogegységi döntést a Kúria - mint meghaladottat - hatályon kívül helyezte 2014-ben.
Az sem jelent - két okból - akadályt, ha a munkaviszony helyett a társasági szerződésben (alapító okiratban) megbízási jogviszony van feltüntetve az ügyvezető kapcsán. Egyrészt azért, mert a létesítő okiratnak nem is része az ügyvezető jogviszonyának meghatározása és azt csak jogalkotási hibaként szerepel egy alacsonyabb rendű jogszabályban (amit nem kötelező a társasági szerződésben aláhúzni, 2016-tól). Másrészt az adóhatóság is egyetért abban, hogy a munkaviszonyra nincs kihatással a létesítő okirat, az kizárólag a munkaszerződés létén múlik (NAV tájékoztatás: e-411732).
Az adóhatóság egyébként 2015 óta „dolgozik” azon, hogy az alkalmazottak bejelentőlapján a heti munkaidőhöz törtszám is feltüntethető legyen. Addig is kerüljön ebbe a rovatba heti 1 óra, ami nem írja felül, hogy a munkaidő heti 5 perc.
A végelszámolással áttérő katás cég könyvvizsgálatát nem az "uralkodó szakmai nézetek", hanem a törvény miatt nem kell elvégezni (Szvt. 2/A.§ (4a)).
A cégbíróságok a tollal aláírt vagyonfelosztási javaslatot és záródöntést szeretik, bár van már néhány felvilágosult cégbírósági titkár, akik már rájöttek, hogy az AVDH-s aláírás is megfelelő, amelyet ASICE formátumban kell aláírni, mert csak úgy lehet felülhitelesíteni a benyújtáskor (A PDF nem hitelesíthető kétszer, PDF-ként). A végelszámolás két záró iratának feltöltési linkje egyébként ez: https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal#ugyleiras,65a8301d-1887-4d3c-88ab-b4e22aa8519d
A folyamat végéről hiányzik, hogy a végelszámolás lezárását a NAV felé is be kell jelenteni, 21T201T lapon, ÜCC-n, vagy ONYA-n.
A téma korántsem egyszerű, ezért egyáltalán nem neheztelek, de ismét bátorkodom javasolni a lektor(ok) megbízását. Jó munkát, jó egészséget kívánok!