hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kilépés a katából: fontos kérdések az áthúzódó bevételről és a büntetőadóról

  • adozona.hu
3

A kisadózókra vonatkozó szabályok kedvezőtlen változása miatt sok vállalkozás úgy dönt, hogy kilép a kata hatálya alól. Kérdésként merül fel az áthúzódó és a rendszeres elszámolású ügyletek esetében, hogy mely időszakban számít bevételnek a számlázott ellenérték, és hogyan adózik. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

"Ha folyamatos teljesítés esetén a decemberi szolgáltatást januárban számlázzák, akkor melyik év bevétele lesz a befolyt ellenérték, a kata vagy a tao alá tartozik? Mi a helyzet akkor, ha a teljesítési időszak december 15-étől január 15-éig tart? A törvény szövegéből az vezethető le, hogy a kiállítás dátuma a mérvadó. Létezik, hogy csak attól függ az adózási mód, hogy mikor állítják ki a számlát, annak tartalmától függetlenül?" – kérdezte olvasónk.

A kisadózókról szóló törvény megfogalmazása alapján az adóalanyiság utolsó napján megszerzett bevételnek kell tekinteni azt az összeget, amely a kisadózó által kiállított bizonylat alapján illeti meg a kisadózót, de azt az adóalanyiság utolsó napján még nem kapta kézhez.

A törvényi szöveg alapján valóban helyes az a megközelítés, hogy amennyiben a számlát még kisadózóként állítja ki, az adóalanyiság hatálya alatt, akkor az teljes egészében kisadózói bevételnek minősül. Ha azonban a számlát nem állítja ki a kataalanyiság időbeli hatálya alatt és a bevételt sem kapja meg, akkor az nem minősül kisadózói bevételnek.

Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás esetén ez valóban okozhat problémát. Ha a számla szerinti tényleges teljesítés decemberben történik, akkor ezen bevételét nem lehet 2021-es évre bevételként elszámolni, hanem a nyitó mérlegben követelésként kell előírni, a befolyt összeg pedig ezen követelését csökkenti.

Még érdekesebb a helyzet, ha a teljesítési tényleges időszak 2020. december 15. és 2021. január 15. közötti, és a számlát csak 2021 januárjában állítják ki.

Ez esetben csak a félhavi bevételt, vagyis a 2021-re eső részt lenne indokolt elszámolni bevételként, míg a bevétel másik felét – amely 2020. december hónapra esik –, pedig nyitó aktív időbeli elhatárolásként kell kezelnie.

Ha azonban mikrogazdálkodói beszámolót készít a cég 2021. január 1-jétől, akkor a 398/2012. kormányrendelet 3. paragrafusának (4) bekezdése értelmében a teljes bevételt kell elszámolnia 2021-ben, a teljesítési időszak 2020. december 15. és 2021. január 15. közötti időszakra esik, és 2021-ben állítja ki róla a cég a számlát.

Kilépés az áfakörből, idei munkavégzés számlázása januárban

Másik kérdezőnk jelenleg katás egyéni vállalkozó, aki jövő év január 1-jei hatállyal kilép az áfakörből. "Ha január elején állítja ki a decemberi munkára vonatkozó számláját, az még áfás vagy alanyi mentes?" – tudakolta.

Ha a partnerével meghatározott időszakra számolnak el, és a fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napját követi, akkor az áfabeli teljesítés napja a fizetési határidő, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap.

A kérdéses esetben, ha feltételezzük, hogy a teljesítést egy meghatározott időszakra állapították meg, és utólag számolnak el egymással, akkor a kérdéses számla teljesítési dátuma áfaszempontból 2021. január hónap lesz. Mivel a vállalkozó 2021. január 1-jétől alanyi áfamentességet választ, ezért ezen számláját már alanyi áfamentesként, áfa nélkül kell kiállítania.

A bevételi korlát és a büntetőadó

"Van-e akadálya annak, hogy ne ez év december 31-ével jelentkezzen ki a vállalkozás a kata hatálya alól, és térjen vissza a társasági adó hatálya alá, hanem a jövő évet is katásként kezdje meg, és mindaddig katás maradjon, amíg el nem éri – akár csak egy érintett megbízójánál – a 3 millió forintos értékhatárt? Ebben az esetben a megbízóknak nem kell arányosítaniuk a kifizetőt terhelő 40 százalékos adó szempontjából az éves szinten általuk kifizetett díjakat (ugyanazon jogalanynak, de részben a kata hatálya, részben pedig társasági adó hatálya alatt), azaz ezen megoldással felmerül-e a kifizetőknek 40 százalékos adófizetési kötelezettségük? Jól értelmezem-e továbbá, hogy ha az éves szinten 3 millió forintot meghaladó kifizetés valamely költségvetési szervtől (például polgármesteri hivatal) származik, abban az esetben nem kell 40 százalékos büntetőadót fizetni?" – olvasható a harmadik, a témához kapcsolódó kérdésben.

A törvény nem ír elő arányosítási kötelezettséget, tehát a 3 millió forintot nem kell arányosítani – szögezte le szakértőnk. Év közben is ki lehet lépni a kata hatálya alól, s ebben az esetben is a 3 millió forint feletti bevételrészre áll fenn a 40 százalékos adófizetés.

Az államháztartási törvényben meghatározott  költségvetési szervektől származó bevétel valóban mentes a 40 százalékos adófizetés alól – erősítette meg szakértőnk.

OLVASSA EL kapcsolódó cikkünket is! 
Visszatérés katáról az szja hatálya alá – költségelszámolás, értékcsökkenés

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (3)
adózóna.hu

Kedves Olvasó! Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Üdvözlettel: az Adózóna csapata

aniket

Kedves Szakértő!

Nem egyértelmű számomra,hogy a KATA 3 mó Ft-os határánál, a magánszemélynek történt / betegápolás, házvezetés, takarítás/szolgáltatás, akár külföldön akár belföldön, bentlakással,/ több esetben a szolgáltatás váltásban történik/ha eléri a fenti összeghatárt, mi a teendő? A törvény kifizetőt ír, a magánszemély szerintem nem minősül annak. Ebben részben megerősített egy továbbképzés előadója is.

Viszont azóta számomra több ellentmondó vélemény, állítás jelent meg.

Szeretném tudni pontos értelmezést, mert nem mindegy.

A fent említett személyek megállapodás alapján végzik a szolgáltatást.

Köszönöm szépen válaszát :)

Üdvözlettel: Szabó Etelka

Ruszin Zsolt

Én már 2014-ben jeleztem, hogy ezekkel a zagyva törvényi szakaszokkal nem lehet megállapítani, hogy hová esik az áttérés esetén az adóalap. A minisztériumból még azt se írták vissza, hogy "fapapucs". Így megy ez.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tag járulékfizetése

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Kiegészítő társas vállalkozói kivét

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Nyugdíjas osztaléka utáni szocho

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close