Nyugdíjszámítás: csak így nyerhetnek plusz szolgálati időt a katások

Megosztás Tetszik

Milyen feltételek mellett érhető el, hogy a katás vállalkozó nyugdíjának számításánál 1 év katafizetés 1 év szolgálatiidő-szerzés legyen? Cikkünkből megtudhatja.

A 2013. december 31-éig hatályos szabályok alapján a főállású katás vállalkozó a havi 50 ezer forint tételes adó megfizetésével havi 81 300 forint összegű ellátási alapot szerezhetett (lásd a 2012. évi CLVII. törvény – a továbbiakban: Kata 10. §-ában).

Figyelemmel arra, hogy ez az összeg alacsonyabb, mint a minimálbér, ezért a főállású katás vállalkozó nyugdíjalapjának számításánál alkalmazni kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 39. §-ának az arányosan elismerhető szolgálati időre vonatkozó szabályait.

Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjszolgálati idő számításánál 1 év katafizetés nem eredményez 1 év szolgálati időt, hanem – a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a minimálbér arányának megfelelően – csak 292 napot (81 300/101 500 = 80,1x365 = 292).

Ez első ránézésre nem olyan nagy probléma, de ha mondjuk valaki 5 éven keresztül a havi 50 ezer forint katát fizeti, akkor – feltételezve, hogy ez idő alatt a minimálbér nem sokat változik – nem 5, hanem csak 3, 5 év körüli szolgálati időt tud szerezni.

E probléma megoldására került bele a jogszabályba 2014. január 1-jétől az a lehetőség, hogy a főállású katás a havi 50 ezer forint helyett 75 ezer forint tételes adót is fizethet. Ez esetben az ellátási alapja 81 300 forint helyett 136 250 forint lesz (lásd a Kata 8. és 10. §-aiban).

Így – miután ez az összeg meghaladja a minimálbért – a nyugdíjszolgálati idő megállapításánál nem kell alkalmazni az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó rendelkezéseket. Vagyis aki önkéntesen az emelt összegű tételes adófizetést választja, annál 1 év katafizetés 1 év szolgálati időt fog eredményezni.

Azonban ez csak akkor lesz így, ha a havi 75 ezer forintot a főállású katás egész évben fizeti! Ugyanis a Tny. már hivatkozott rendelkezése alapján, ha valaki a minimálbérnél alacsonyabb jövedelem alapján fizeti a járulékot, akkor ezen időszak vonatkozásában alkalmazni kell az arányosítási szabályt.

Ha tehát például valaki 5 hónapig 50 ezer, 7 hónapig 75 ezer forint tételes adót fizet, hiába lenne az átlagos járulékalapja magasabb, mint a minimálbér (5x81 300+7x136 250 = 1 360 250/12 = 113354), öt hónapra vonatkozóan mégis alkalmazni kellene az arányosítási szabályt.