További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Osztalék szochója kivás időszak alatti kifizetéskor

  • adozona.hu
4

Ha a kft. 2019. évtől áttér a kiva szerinti adózásra, és még osztalékot hagy jóvá a 2019. évi eredménytartaléka (taós időszak alatt képződött) terhére, nyilatkozhat-e úgy, hogy ezen osztalék után megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.

A kérdésben említett esetben nem kellene magánszemélyként megfizetni a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót – ecsetelte olvasónk. Ha a cég 2020. évben a kivás időszak alatt is hagy jóvá osztalékot, és azt ki is fizeti, ebben az esetben  is adhat nyilatkozatot, ha megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot, és úgy szintén mentesül a szocho alól? A kérdés azért merült fel, mivel a kivás cég csak 13 százalékkal fogja megfizetni a közterhet – jegyezte meg olvasónk.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) a hatályba lépését (2019. január 1-je) követően megszerzett jövedelemre írja elő – egészségügyi hozzájárulás helyett is – a szociális hozzájárulási adót.

A szocho – korábban eho – fizetési kötelezettség azonban akkor keletkezik, amikor az osztalékot véglegesen jóváhagyják, vagyis az adott évről szóló beszámoló elfogadásakor. Addig a kifizetett osztalékelőleg után csak a 15 százalék szja-t kell a kifizetőnek levonnia. Tehát nem az osztalék forrása, nem is a kifizetése, hanem annak véglegessé válása keletkeztet szochofizetési kötelezettséget – magyarázta szakértőnk.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 21. paragrafusának (2) bekezdése értelmében a kisvállalati adó alanya kizárólag a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól mentesül. A magánszemélyeknek juttatott osztalékjövedelmet terhelő személyijövedelemadó- és egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget nem befolyásolja az a tény, hogy a kifizető a kisvállalati adó alanya.

Osztalékfizetési korlát: az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Ebből látható, hogy önmagában az a tény, hogy előleget fizetnek korábbi évek eredménytartaléka terhére, még nem jelenti annak véglegessé válását, hiszen a mérleg jóváhagyásáig még előállhat olyan helyzet, hogy az előleg nem lenne kifizethető.

A kérdés szerinti nyilatkozattételre tehát nincs mód – szögezte le szakértőnk.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (4)

Hunyadné SZV

A lakonikus kérdésben a ....még osztalékot hagy jóvá 2019 évi eredménytartaléka terhére” c. kitételt én -azon túl, hogy a 2019 nyilván elírás- úgy értelmeztem, hogy még idén, áttérés előtt “jóváhagyna” a kérdező korábbi évek felhalmozott eredménytartaléka terhére osztalékot, ezért fejtegettem a válaszban azt, hogy csak az éves beszámoló jóváhagyásakor válik véglegessé az osztalék, a szocho fizetési kötelezettség pedig a véglegessé váláshoz kötődik. Minden addig kifizetett tétel csak osztalékelőleg. Vagyis nincs még szó lezárt 2018-ról.
Amennyiben a kérdés a későbbiekre, lezárt évek jóváhagyott osztalékéra vonatkozik, úgy dblaszlo-nak igaza van, mint ahogy természetesen Ruszin Zsoltnak is, ha a kérdező azt akarta kérdezni, amit ő hallott ki belőle.
Igyekszünk figyelni a kérdésekre, de sokszor az olvasók a rövid vagy nem pontos kérdésükkel igencsak feladják a leckét.
Békés Ünnepeket!

Ruszin Zsolt

Sajnos a válasz tényleg nem a kérdésre válaszol.

A kérdező azt szerette volna megtudni, hogy 2019-ben a KIVA alanynál a minimálbér dupláját fogja havi bérként kapni (vagyis a minimálbér 24 szeresét), akkor azzal kiváltja-e az osztalék utáni Szochót.

A jó válasz az "Igen" lett volna és le lehetett volna azt is írni, hogy miért.

Kellene egy lektor, főleg a karácsony környékén közzétett cikkek esetén, a Békés, Boldog Karácsony érdekében...

dblaszlo

A válasz a kérdésre nem válaszolt !
A 2018 és előző évekről jóváhagyott, beszámolóval lezárt időszak osztalék kifizetésére, azaz 2019-ben, vagy későbbi években, az osztalékot 15% SZJA és 19,5% SZOCHO terheli, melynek alanya az osztalékban részesülő magánszemély, nem pedig a KIVA alany vállalkozás. A magánszemély nyilatkozata alapján, amennyiben az adott évben jövedelme eléri a minimálbér 24 szeresét, SZOCHO fizetés nem terheli az osztalékot. Szerintem.

hómaró

A leírtak alapján már a kérdést sem értem, a választ meg végképp nem. Osztalékelőlegről szó sem volt.
Az Adózóna egyre felületesebb és igénytelenebb.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jóváírás EU-n belül

Nagy Norbert

adószakértő

Csomagpont

Nagy Norbert

adószakértő

Próbaüzem alatti bevétel

Nagy Norbert

adószakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X