További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áttérés kivára: így kell figyelembe venni a korábbi évek veszteségét

  • adozona.hu

Ha egy cég áttér a kivára, hogyan veheti figyelembe a kivás időszak előtti veszteségét, illetve milyen szabályokat kell követnie, ha visszatér a társasági adóra? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy cég az előző években veszteségesen gazdálkodott. Magas a bérköltsége, és szeretnénk áttérni a kivára. A kiva csökkentésénél mindig veszteségről beszélnek. Számomra nem egyértelmű, milyen veszteség vehető figyelembe a kivaalap csökkentésekor. Van az évek óta felhalmozott veszteség az eredménytartalékban, és van a társasági adó szerinti veszteség. A kettő nem ugyanaz, hisz van, ami már a tao-ban elévült. Az évek folyamán veszteségesen működő vállalkozásoknak az eredménytartaléka negatív. Ha kivaidőszak alatt nyereséget produkálna a cég, csökkenthető-e az eredménytartalékban lévő veszteség? Ez azért merül fel kérdésként, mert azt olvastam, hogy a kiva alatt keletkezett eredménytartalékot lekötött tartalékba kell helyezni, és a társasági adó alá történő visszatéréskor le kell adózni. Ha ez igaz, akkor ugyan helyreáll a cég saját tőkéje, de így még adófizetési kötelezettségre is számítania kell, ami, ha a társasági adó hatálya alatt marad, nincs neki.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLVII. törvény módosította a kivaalanyoknál elhatárolt veszteségnek minősülő tételeket. E szerint 2017. november 24-ei hatállyal – de már a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatóan – elhatárolt veszteségnek, és (általában) a növelő-csökkentő tételek pozitív egyenlegének csökkentéseként figyelembe vehető veszteség a következő:

a)      a kivára történő áttérés előtt, a társaságiadó-alanyiság alatt keletkezett negatív társaságiadó-alapnak az a része, amelyet a társaságiadó-alap vagy a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe,

b)      a kisvállalat adóalanyiság hatálya alatt kimutatott negatív pénzforgalmi eredménynek adóalap-csökkentésként még nem érvényesített összege (csak akkor lehet ilyen, ha az adózó már 2017. előtt kiva szerint adózott),

c)      a kisvállalat adóalanyiság hatálya alatt 2017-től a növelő, csökkentő tételek negatív egyenlegének csökkentésként még nem érvényesített összege.

A negatív eredménytartalék és a tao-ban elhatárolt veszteség valóban nem azonos, mivel a tao-ban a negatív adóalap határolható el, a negatív eredménytartalék pedig negatív eredmény, illetve más – a számviteli törvény alapján – az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételek egyenlegeként alakul ki.

A kiva alatti eredményes gazdálkodással automatikusa csökkenti – akár pozitívba fordítja – az eredménytartalékot,  de attól még kell alkalmazni azt az előírást a Tao törvény hatálya alá történő visszatérést követően, hogy a kivaalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak az ezen időszak alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, és megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értékét, ha  pozitív, a kivaalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból lekötött tartalékba kell helyezni. Ezt a lekötött tartalékot a visszatért követ 4 adóévben a fejlesztési tartalékkal azonos célú beruházásra lehet feloldani adó nélkül, tehát az adó nem azonnal merül fel, illetve lehetséges, hogy fel sem merül. Ha ez nem valósul meg, akkor valóban meg kell fizetni a lekötött összeg után a 9 százalék társasági adót.

[Katv. 20. § (6a) bekezdés, 28, § (4a) bekezdés, Tao 7. § (15) bekezdés]

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 17-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Láncügylet?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Több ügylet számlázása: termékértékesítés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2018 július
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X