Áttérés kivára: így kell figyelembe venni a korábbi évek veszteségét

Megosztás Tetszik

Ha egy cég áttér a kivára, hogyan veheti figyelembe a kivás időszak előtti veszteségét, illetve milyen szabályokat kell követnie, ha visszatér a társasági adóra? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy cég az előző években veszteségesen gazdálkodott. Magas a bérköltsége, és szeretnénk áttérni a kivára. A kiva csökkentésénél mindig veszteségről beszélnek. Számomra nem egyértelmű, milyen veszteség vehető figyelembe a kivaalap csökkentésekor. Van az évek óta felhalmozott veszteség az eredménytartalékban, és van a társasági adó szerinti veszteség. A kettő nem ugyanaz, hisz van, ami már a tao-ban elévült. Az évek folyamán veszteségesen működő vállalkozásoknak az eredménytartaléka negatív. Ha kivaidőszak alatt nyereséget produkálna a cég, csökkenthető-e az eredménytartalékban lévő veszteség? Ez azért merül fel kérdésként, mert azt olvastam, hogy a kiva alatt keletkezett eredménytartalékot lekötött tartalékba kell helyezni, és a társasági adó alá történő visszatéréskor le kell adózni. Ha ez igaz, akkor ugyan helyreáll a cég saját tőkéje, de így még adófizetési kötelezettségre is számítania kell, ami, ha a társasági adó hatálya alatt marad, nincs neki.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLVII. törvény módosította a kivaalanyoknál elhatárolt veszteségnek minősülő tételeket. E szerint 2017. november 24-ei hatállyal – de már a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatóan – elhatárolt veszteségnek, és (általában) a növelő-csökkentő tételek pozitív egyenlegének csökkentéseként figyelembe vehető veszteség a következő:

a)      a kivára történő áttérés előtt, a társaságiadó-alanyiság alatt keletkezett negatív társaságiadó-alapnak az a része, amelyet a társaságiadó-alap vagy a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe,

b)      a kisvállalat adóalanyiság hatálya alatt kimutatott negatív pénzforgalmi eredménynek adóalap-csökkentésként még nem érvényesített összege (csak akkor lehet ilyen, ha az adózó már 2017. előtt kiva szerint adózott),

c)      a kisvállalat adóalanyiság hatálya alatt 2017-től a növelő, csökkentő tételek negatív egyenlegének csökkentésként még nem érvényesített összege.

A negatív eredménytartalék és a tao-ban elhatárolt veszteség valóban nem azonos, mivel a tao-ban a negatív adóalap határolható el, a negatív eredménytartalék pedig negatív eredmény, illetve más – a számviteli törvény alapján – az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételek egyenlegeként alakul ki.

A kiva alatti eredményes gazdálkodással automatikusa csökkenti – akár pozitívba fordítja – az eredménytartalékot,  de attól még kell alkalmazni azt az előírást a Tao törvény hatálya alá történő visszatérést követően, hogy a kivaalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak az ezen időszak alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, és megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értékét, ha  pozitív, a kivaalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból lekötött tartalékba kell helyezni. Ezt a lekötött tartalékot a visszatért követ 4 adóévben a fejlesztési tartalékkal azonos célú beruházásra lehet feloldani adó nélkül, tehát az adó nem azonnal merül fel, illetve lehetséges, hogy fel sem merül. Ha ez nem valósul meg, akkor valóban meg kell fizetni a lekötött összeg után a 9 százalék társasági adót.

[Katv. 20. § (6a) bekezdés, 28, § (4a) bekezdés, Tao 7. § (15) bekezdés]