Két kérdés a katáról: áttérés a tao hatálya alá, illetve többes katás jogviszony megszüntetése

  • adozona.hu

A jövő évben hatályba lépő szigorítások miatt több vállalkozás dönt úgy, hogy katáról áttér a társasági adó hatálya alá, illetve a már nyilvántartásba vett kisadózóknak figyelniük kell arra, hogy 2021. január 1-jéig csakis egyetlen jogviszonyban lehetnek kisadózóként nyilvántartva. Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: kata időszak alatt csak annak a bt.-tagnak fizettünk „kivétet”, aki után a Katv. (a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény) szerinti adót fizettük. 2021-ben a változások miatt visszatér a társasági adó hatálya alá, áttéréskor mi lesz a kültag felhalmozott, ki nem fizetett tulajdoni hányadára jutó összeggel? Hogyan kell könyvelni a kettős könyvviteli szabályok szerint a nyitó mérlegben?

A másik dolog nem konkrétan ehhez a kérdéskörhöz tartozik, de szeretnék választ kapni erre is: kataszabályok változása – a „többes katázás” megszüntetése. Megszűnik annak lehetősége, hogy egynél több vállalkozásban „kisadózó” legyen valaki. A legelőször létrejött kisadózói státuszt meghagyja a NAV, a többit pedig határozattal törölni fogja 2021. január 1-jei hatállyal. Az egyik bt.-ben beltag a tulajdonos, ott fizeti a magasabb összegű katát, a másikban nincs bejelentve kisadózóként, csak mint kültag szerepel. Ebben az esetben a kültaggal mi a teendő?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kataalanyiság megszűnését követően a cég vissza fog térni a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) hatálya alá. Emiatt a cég köteles lesz egy nyitó mérleg elkészítésére, melyet könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell.

Ebben a nyitó mérlegben az eszközök piaci értékükön fognak szerepelni, a kötelezettségek a ténylegesen fizetendő összegükben, a saját tőke pedig a kettő különbözeteként.

Ha bővebben tájékozódna a témában olvassa el „A kata szigorításának gyakorlati problémái” és „Kilépés a katából: a korábban beszerzett tárgyi eszköz értékcsökkenése” című cikkünket!

A saját tőkén belül a jegyzett tőke értéke adott, a különbözet a nyitó eredménytartalékban fog kimutatásra kerülni. A nyitó eredménytartalék, amennyiben pozitív értéket mutat, forrása lehet egy későbbi osztalékfizetésnek. Ha a cég 2021 januárjától kerül vissza a számviteli törvény hatálya alá, akkor a 2021-es üzleti év beszámolója alapján tudnak majd osztalékot fizetni, illetve az osztalékfizetésről dönteni (ez 2022 tavaszán történhet meg gyakorlatilag).

A katás időszakban a cég nem volt kötelezett a vagyonának, saját tőkéjének nyilvántartására, vagyis katás időszakban az osztalék nem értelmezhető. Ebben az esetben álláspontom szerint a nyitó pozitív eredménytartalékból a tulajdoni hányaduk alapján jogosultak osztalékra.

Ha a katás időszakban, minden egyes évben elkészítették a beszámolót, melynek révén a sajáttőke-változás pontosan nyomon követhető, akkor a nyitó eredménytartaléknak eleve tartalmaznia kell a kültagnak ki nem fizetett osztalékot. Ez esetben részére osztalék fizethető, melyet az osztalékra vonatkozó szabályok szerint kell leadózni.

2021-től valóban csak egyetlen jogviszonyban lehet valaki bejelentett kisadózó. A kisadózó főszabály szerint saját maga döntheti el, hogy melyik kisadózói jogviszonyát tartja meg. Ha nem dönt erről december 31-éig, akkor a NAV a legkorábbi jogviszonyt tartja meg.

Ha egy bejelentett kisadózó kültagként van jelen egy betéti társaságban, akkor a fő kérdés az, hogy személyesen közreműködik e a cégben vagy sem. Ha nem működik közre a cégben, akkor nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség utána. Ha azonban közreműködik a cég tevékenységében, akkor azt kell megvizsgálni, hogy rendelkezik-e heti 36 órát elérő munkaviszonnyal vagy másik helyen társas vállalkozóként kötelezett-e a minimálbér utáni járulékfizetésre.

Ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal vagy más cégben társas vállalkozóként a minimálbér után járulékot fizet, akkor kültagként nem köteles járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetésére a minimálbér után.

Ha azonban nem rendelkezik a fenti jogviszonyokkal és kültagként személyesen közreműködik a cég tevékenységében, akkor a minimálbér vagy garantált bérminimum után járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetésére lesz kötelezett, akkor is ha nem részesül személyes közreműködői díjban a közreműködése után. A szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás alapja ez esetben nem lehet kevesebb mint a minimálbér, vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka.

Ha beltagként megszűnne a kisadózói státusza és a másik cégben kültagként is közreműködik a tevékenységben, akkor 2021 januárjától döntenie kell, hogy melyik cégben fizetik meg utána a járulékot, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást a fentiek szerint legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum után.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Külföldön élő vállalkozó magyarországi osztaléka

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close