Két kérdés a katáról: áttérés a tao hatálya alá, illetve többes katás jogviszony megszüntetése

Megosztás Tetszik

A jövő évben hatályba lépő szigorítások miatt több vállalkozás dönt úgy, hogy katáról áttér a társasági adó hatálya alá, illetve a már nyilvántartásba vett kisadózóknak figyelniük kell arra, hogy 2021. január 1-jéig csakis egyetlen jogviszonyban lehetnek kisadózóként nyilvántartva. Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: kata időszak alatt csak annak a bt.-tagnak fizettünk „kivétet”, aki után a Katv. (a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény) szerinti adót fizettük. 2021-ben a változások miatt visszatér a társasági adó hatálya alá, áttéréskor mi lesz a kültag felhalmozott, ki nem fizetett tulajdoni hányadára jutó összeggel? Hogyan kell könyvelni a kettős könyvviteli szabályok szerint a nyitó mérlegben?

A másik dolog nem konkrétan ehhez a kérdéskörhöz tartozik, de szeretnék választ kapni erre is: kataszabályok változása – a „többes katázás” megszüntetése. Megszűnik annak lehetősége, hogy egynél több vállalkozásban „kisadózó” legyen valaki. A legelőször létrejött kisadózói státuszt meghagyja a NAV, a többit pedig határozattal törölni fogja 2021. január 1-jei hatállyal. Az egyik bt.-ben beltag a tulajdonos, ott fizeti a magasabb összegű katát, a másikban nincs bejelentve kisadózóként, csak mint kültag szerepel. Ebben az esetben a kültaggal mi a teendő?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kataalanyiság megszűnését követően a cég vissza fog térni a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) hatálya alá. Emiatt a cég köteles lesz egy nyitó mérleg elkészítésére, melyet könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell.

Ebben a nyitó mérlegben az eszközök piaci értékükön fognak szerepelni, a kötelezettségek a ténylegesen fizetendő összegükben, a saját tőke pedig a kettő különbözeteként.

A saját tőkén belül a jegyzett tőke értéke adott, a különbözet a nyitó eredménytartalékban fog kimutatásra kerülni. A nyitó eredménytartalék, amennyiben pozitív értéket mutat, forrása lehet egy későbbi osztalékfizetésnek. Ha a cég 2021 januárjától kerül vissza a számviteli törvény hatálya alá, akkor a 2021-es üzleti év beszámolója alapján tudnak majd osztalékot fizetni, illetve az osztalékfizetésről dönteni (ez 2022 tavaszán történhet meg gyakorlatilag).

A katás időszakban a cég nem volt kötelezett a vagyonának, saját tőkéjének nyilvántartására, vagyis katás időszakban az osztalék nem értelmezhető. Ebben az esetben álláspontom szerint a nyitó pozitív eredménytartalékból a tulajdoni hányaduk alapján jogosultak osztalékra.

Ha a katás időszakban, minden egyes évben elkészítették a beszámolót, melynek révén a sajáttőke-változás pontosan nyomon követhető, akkor a nyitó eredménytartaléknak eleve tartalmaznia kell a kültagnak ki nem fizetett osztalékot. Ez esetben részére osztalék fizethető, melyet az osztalékra vonatkozó szabályok szerint kell leadózni.

2021-től valóban csak egyetlen jogviszonyban lehet valaki bejelentett kisadózó. A kisadózó főszabály szerint saját maga döntheti el, hogy melyik kisadózói jogviszonyát tartja meg. Ha nem dönt erről december 31-éig, akkor a NAV a legkorábbi jogviszonyt tartja meg.

Ha egy bejelentett kisadózó kültagként van jelen egy betéti társaságban, akkor a fő kérdés az, hogy személyesen közreműködik e a cégben vagy sem. Ha nem működik közre a cégben, akkor nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség utána. Ha azonban közreműködik a cég tevékenységében, akkor azt kell megvizsgálni, hogy rendelkezik-e heti 36 órát elérő munkaviszonnyal vagy másik helyen társas vállalkozóként kötelezett-e a minimálbér utáni járulékfizetésre.

Ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal vagy más cégben társas vállalkozóként a minimálbér után járulékot fizet, akkor kültagként nem köteles járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetésére a minimálbér után.

Ha azonban nem rendelkezik a fenti jogviszonyokkal és kültagként személyesen közreműködik a cég tevékenységében, akkor a minimálbér vagy garantált bérminimum után járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetésére lesz kötelezett, akkor is ha nem részesül személyes közreműködői díjban a közreműködése után. A szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás alapja ez esetben nem lehet kevesebb mint a minimálbér, vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka.

Ha beltagként megszűnne a kisadózói státusza és a másik cégben kültagként is közreműködik a tevékenységben, akkor 2021 januárjától döntenie kell, hogy melyik cégben fizetik meg utána a járulékot, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást a fentiek szerint legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum után.