További témák

Katás egyéni vállalkozó, kft.-tag ügyvezetői státuszának megítélése

  • adozona.hu
1

Katás egyéni vállalkozó egy kft. tagja és ügyvezetője is egyben. Helyes-e az, hogy egyéni vállalkozóként 50 ezer forintot fizet, a kft.-ben semmit? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

Olvasónk véleménye szerint a kft.-ben beáll a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, és katas egyéni vállalkozóként 25 ezer forintot kell fizetni, vagyis kötelezően a kft.-ben lesz a magánszemély főállása tagi jogviszonyosként. Utóbbi esetben a járulékalap a mimimálbér lesz-e vagy a garantált bérminimum? Ha vagy a tagi jogviszonya vagy az ügyvezetői státusz megszűnne, úgy már működne a jelenlegi verzió (25 ezer forint kata és nulla forint a kft.-ben)? – sorolta kérdéseit.

A hatályos szabály alapján nem lesz főállású a kisadózó, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ha tehát az egyéni vállalkozó kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként is tevékenykedik a kft.-ben, akkor kisadózóként nem főállású kisadózó. Ebben a többes jogviszonyban az alábbiak szerint kell fizetni a közterheket a társas, illetve a kisadózó vállalkozásban.

A társas vállalkozó a kft.-ben megfizeti a tb-közterheket legalább az úgynevezett minimális tb-alapok után, azaz 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, míg a vállalkozás a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizeti meg.

Ugyanakkor a kisadózó vállalkozó nem főállású kisadózóként havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

Minimálbér: havi 138 ezer forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 180 500 forint, középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás iskola is.

Az adóhivatal egy korábbi levelében azt a tájékoztatást adta, hogy nincs olyan jogszabály, amely a vezetői tisztségviselést szakképzettséget igénylő tevékenységnek minősítené, de a tájékoztatóban nem foglalt állást amellett, hogy elegendő lenne a minimálbér megfizetése teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor. A gyakorlat így az, hogy a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért minimális jövedelemként egyes munkáltatók a 138 ezer forintot, míg más munkáltatók a 180 500 forint garantált bérminimumot veszik alapul.

Ha a tag semmilyen tevékenységet nem folytatna a kft.-ben, azaz nem lenne ügyvezető, nem állna a kft.-vel biztosítási jogviszonyban, akkor nem kellene a kft.-ben tb-közterheket fizetni. Ez esetben a kisadózó vállalkozó után, ha a kisadózásról szóló törvény alapján nem minősül nem főállású kisadózónak, akkor mindenképpen legalább havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetni.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatásra, akkor az Adózóna előfizetési csomag részeként garantáltan megkap 5 iratmintát, amelyet az Adózóna legfrissebb kiadványából, a GDPR – Munkaügyi iratminta csomagból szakértőink választottak ki önnek. Az akció feltételei a 2018. augusztus 23-tól 2018. szeptember 30-ig megrendelt, és 2018. október 10-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (1)

Palásti Zoltán

A cikk első bekezdésében zavarosan sikerült idézni a kérdezőt, a válaszban pedig a Tisztelt Szakértő elnagyolta a kérdés utolsó részét:
"Ha vagy a tagi jogviszonya vagy az ügyvezetői státusz megszűnne, úgy már működne a jelenlegi verzió (25 ezer forint kata és nulla forint a kft.-ben)? – sorolta kérdéseit."
Ennek csak úgy van értelme, hogy a jelenlegi verzió (50 ezer forint kata és nulla forint a Kft.-ben)
Véleményem szerint erre a kérdésre a válasz: ha az ügyvezető a Kft-ben nem tag (hanem "külsős" megbízási jogviszonyos, vagy munkaviszonyos), akkor nem lesz társas vállalkozó --> kata 50 eFt, a Kft-ben a megbízási jogviszonya, illetve a munkaviszonya alapján fizet járulékokat.
Ha viszont nem ügyvezető, csak tag, akkor lényeges, hogy személyesen közreműködik-e a tevékenységben, vagy csak "csendestárs". Ha személyesen közreműködik, akkor társas vállalkozó lesz --> minimumjárulék alapján fizet a Kft-ben + 25 eFt kata.
Ha csak csendestárs, azaz nincs személyes közreműködés (várja az osztalékot), akkor a Kft-ben nem fizet járulékot, az ev-ben a kata 50 eFt.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Külföldön vásárolt gépjármű áfája

Nagy Norbert

adószakértő

Belföldi összesítő jelentés – TAM

Nagy Norbert

adószakértő

2018 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X