Katás egyéni vállalkozó, kft.-tag ügyvezetői státuszának megítélése

Megosztás Tetszik

Katás egyéni vállalkozó egy kft. tagja és ügyvezetője is egyben. Helyes-e az, hogy egyéni vállalkozóként 50 ezer forintot fizet, a kft.-ben semmit? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

Olvasónk véleménye szerint a kft.-ben beáll a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, és katas egyéni vállalkozóként 25 ezer forintot kell fizetni, vagyis kötelezően a kft.-ben lesz a magánszemély főállása tagi jogviszonyosként. Utóbbi esetben a járulékalap a mimimálbér lesz-e vagy a garantált bérminimum? Ha vagy a tagi jogviszonya vagy az ügyvezetői státusz megszűnne, úgy már működne a jelenlegi verzió (25 ezer forint kata és nulla forint a kft.-ben)? – sorolta kérdéseit.

A hatályos szabály alapján nem lesz főállású a kisadózó, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ha tehát az egyéni vállalkozó kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként is tevékenykedik a kft.-ben, akkor kisadózóként nem főállású kisadózó. Ebben a többes jogviszonyban az alábbiak szerint kell fizetni a közterheket a társas, illetve a kisadózó vállalkozásban.

A társas vállalkozó a kft.-ben megfizeti a tb-közterheket legalább az úgynevezett minimális tb-alapok után, azaz 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, míg a vállalkozás a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizeti meg.

Ugyanakkor a kisadózó vállalkozó nem főállású kisadózóként havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

Minimálbér: havi 138 ezer forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 180 500 forint, középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás iskola is.

Az adóhivatal egy korábbi levelében azt a tájékoztatást adta, hogy nincs olyan jogszabály, amely a vezetői tisztségviselést szakképzettséget igénylő tevékenységnek minősítené, de a tájékoztatóban nem foglalt állást amellett, hogy elegendő lenne a minimálbér megfizetése teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor. A gyakorlat így az, hogy a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért minimális jövedelemként egyes munkáltatók a 138 ezer forintot, míg más munkáltatók a 180 500 forint garantált bérminimumot veszik alapul.

Ha a tag semmilyen tevékenységet nem folytatna a kft.-ben, azaz nem lenne ügyvezető, nem állna a kft.-vel biztosítási jogviszonyban, akkor nem kellene a kft.-ben tb-közterheket fizetni. Ez esetben a kisadózó vállalkozó után, ha a kisadózásról szóló törvény alapján nem minősül nem főállású kisadózónak, akkor mindenképpen legalább havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetni.