Tolmács kell a pontos adózáshoz, különben büntethet a NAV

Megosztás Tetszik

A magyar hatóságok megkövetelhették az uniós jogban előírtakhoz képest többletkövetelményeket tartalmazó és magyar nyelven nem elérhető műszaki üzemanyag-előírások alkalmazását - állapította meg egy magyar ügyben hozott ítéletében az Európai Bíróság.

Az Európai Bíróság csütörtöki ítéletének értelmében a magyar hatóságok (jelen esetben a NAV) jogszerűen jártak el, amikor egy olyan üzemanyag-előírás megsértése miatt szabtak ki több millió forintos bírságot egy magánszemélyre, ami többletkövetelményeket tartalmazott az EU üzemanyag-irányelvéhez képest.

„Az üzemanyag-irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy biztonsági szempontokon alapuló olyan kiegészítő üzemanyag előírásokat állapítsanak meg, mint például a dízelüzemanyagok lobbanáspontjára vonatkozó határérték” – szögezte le csütörtöki ítéletében a Bíróság.

Az úgynevezett Balázs ügyben hozott ítélet előzménye, hogy a NAV munkatársai egy magánszemélynél ellenőrzést tartottak, amelynek eredményeképpen megállapították, hogy a férfi birtokában lévő több ezer liter gázolaj lobbanáspontja nem felel meg a hazánkban az ilyen termékek tekintetében kötelezően alkalmazandó szabvány előírásainak. Mindezek után az érintettet több mint ötmillió forint összegű jövedéki adó és jövedéki bírság megfizetésére kötelezték.

Később kiderült, hogy a gázolaj megfelelt az uniós üzemanyag-irányelv előírásainak, és hogy a hatósági ellenőrzés időpontjában magyar nyelven még nem hozzáférhető szabvány egy, az irányelvben nem rögzített minőségi követelményt ír elő.

Az esetből bírósági ügy lett, és az eljáró Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság arra a kérdésre várt választ, hogy a magyar hatóságok megkövetelhették-e az uniós jogban előírtakhoz képest többletkövetelményeket tartalmazó, ráadásul magyar nyelven nem elérhető szabvány alkalmazását.

Az Európai Bíróság ítéletében mindenekelőtt megállapítja, hogy az üzemanyag-irányelv az egészség és a környezet védelme tekintetében kimerítően meghatározza a tagállamokban alkalmazandó műszaki üzemanyag-előírásokat. A Bíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az irányelvnek a biztonságos használat és a fogyasztóvédelem vonatkozásában nem célja a tagállami jogszabályok harmonizálása.

Márpedig a lobbanáspontra vonatkozó műszaki előírás nem az irányelv által szabályozott egészség vagy környezetvédelmi szempontokon, hanem biztonsági és a fogyasztóvédelmi szempontokon alapul. Következésképpen az irányelv a dízelüzemanyag lobbanáspontjának előírására nem alkalmazandó. A Bíróság ezért kimondta, hogy az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy biztonsági szempontokon alapuló olyan kiegészítő üzemanyag előírásokat állapítsanak meg, mint például a dízelüzemanyagok lobbanáspontjára vonatkozó határérték.

Végül a Bíróság megállapítja, hogy az uniós jog nem követeli meg a tagállamoktól, hogy az olyan műszaki szabályaikat – mint a jelen ügyben vizsgált kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány – a hivatalos nyelvükön elérhetővé tegyék.