Megabírság, drágább adminisztráció: mit hoz az új jövedéki törvény?

Megosztás Tetszik

Jövő januártól a jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.) szabályozza majd az energiatermékek adózását is. A több ezer céget érintő változás értelmében erre a területre is a jövedéki szankciórendszer szigorúbb és magasabb bírságolási értékhatárú tételei lesznek hatályosak. A jövedéki termékek esetében a gazdálkodónak a tevékenységével összefüggő adókockázatnak megfelelő összegű biztosítékkal kell rendelkeznie, amelyhez a jövedéki hatóság esetleges jogsértés esetén azonnal és szabadon hozzáférhet.

Az energiaadóban érintett cégek az új szabályozás életbelépését követően egy bonyolultabb és szigorúbb szankciórendszert alkalmazó rendészeti szerv, a NAV jövedéki termékekre specializált szervezeti egységének látókörébe kerülnek, és gyakrabban számíthatnak a hatóság ellenőrzéseire speciális, rendkívül hatékony, a normál adóellenőrzéstől eltérő metodika alapján – érzékelteti a törvényváltozás főbb hatásait Falcsik István, az RSM Hungary vám és jövedéki szakértője.

A jövedéki szankciórendszer az objektív felelősségen alapul, illetve az adómérték alapján számított jövedéki bírság kiszabásán túl további büntetési formulák alkalmazhatók. Az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) alkalmazott, az adóhiány kétszáz százalékáig terjedő legszigorúbb szankcióhoz képest a jövedéki törvény a kiesett adó ötszöröséig terjedő, azaz 500 százalékos bírságot is lehetővé tesz bizonyos esetekben.

Változik a jövedéki biztosítékrendszer

Az új jövedéki törvény kapcsán jelentős változás a biztosítékrendszer átalakítása is. Lényege, hogy a gazdálkodónak olyan biztosítékkal kell rendelkeznie, amely mindenkor fedezetet nyújt arra az adókockázatra, amely a tevékenységével összefügg. Amennyiben például a gazdálkodó olyan terméket tárol vagy szállít, amelyre nem fizették meg a 100 millió forint összegű adót, akkor alapesetben a gazdálkodónak 100 millió forint összegű biztosítékkal kell rendelkeznie, amelyhez a jövedéki hatóság jogsértés esetén azonnal és szabadon hozzáférhet. Ez a megoldás valódi védelmet nyújt például az állami köztartozások fedezésére is.

Kérdéses, hogy mi indokolja olyan termékek kezelésével, forgalmazásával kapcsolatos engedélyek esetében a biztosíték megkövetelését, amelyek már adózottak, vagy nem is terheli azokat a Jöt. szerinti adófizetési kötelezettség? Miért kell a kenőolajra vonatkozó jövedéki engedélyesnek milliós összegű garanciát szolgáltatnia, amikor ezt a terméket nem terheli jövedéki adó, vagy miért kell az adózott jövedéki termékkel nagykereskedelmi tevékenységet folyató gazdálkodónak több millió forint biztosítékot szolgáltatnia, ha esetében nincs adókockázat? – veti fel Falcsik István.

A szabályozás egyik célkitűzése volt az adminisztrációs terhek mérséklése, de kérdéses, hogy mennyiben csökkenti a gazdálkodók adminisztrációs terheit az adóraktárak esetében előírt, zárt elektronikus rendszeren keresztül történő napi jelentési kötelezettség. Falcsik István szerint ugyan mindez nagyban segíti az ellenőrzés hatékonyságát, azonban az informatikai rendszerek átállása és fejlesztése rövidtávon plusz terhet és költségtöbbletet jelent a gazdálkodói oldalon.

A végrehajtási részletszabályok tervezete néhány napja megjelent, így a 2017. január 1-jén életbe lépő, a jövedéki adózás területén az utóbbi idők legjelentősebb változását jelentő jogszabályra való felkészülésre összességében három hónap maradt az érintett cégeknek.