A visszaváltási rendszer áfabeli megítélése, könyvelési tudnivalók

  • Gyüre Ferenc adótanácsadó
2

A visszaváltási rendszer működése elméleti szinten kezd tisztázódni, azonban a gyakorlat még sok kérdést vet fel. Ilyen kérdések többek között az áfabeli és a számviteli kezeléssel kapcsolatban merülnek fel. Ennek oka egyrészről az, hogy a visszaváltási rendszer megváltoztatta az eddig rutinná vált feladatokat, másrészről, a visszaváltási rendszeren belül három alkategóriát különböztethetünk meg, ami szintén tovább bonyolítja a helyzetet.

Főcsoport szerint a kötelezően visszaváltási díjas termékeken belül megkülönböztetünk nem újrahasználható (ezek az 50 Ft-os termékek) és újrahasználható termékeket.

Vizsgáljuk meg a csoportokat és a kezelést az áfa szempontjából!

Visszaváltás esetén azt tudjuk, hogy ha egy termék visszaváltható, akkor az szakszóval élve göngyölegnek minősül. A göngyölegekre vonatkozóan három áfamértéket lehet alkalmazni: 0%, 18% és 27%. Arra, hogy melyik melyik kategóriába esik bele, nincs egzakt megfogalmazás, ezért az áfatörvényt kell figyelembe venni, hogy mit mond az egyes kategóriákról.

Viszont fő rendező elvként figyelembe kell venni az alábbiakat:

» ha újrahasználható a göngyöleg vagy önkéntesen visszaváltási díjas, akkor 18%-os vagy 27%-os áfakulcsot kell erre alkalmazni,

» ha a csomagolás/göngyöleg nem újrahasznosítható/újrahasználható, akkor 0%-os lesz az áfakulcs.

Az első esetbe (18%, 27%) rendszerint az üvegek tartoznak, míg a második esetbe jellemzően a PET palackok és az alumínium dobozok.

Ez azt is jelenti, hogy áfa-szempontból két részre kell bontani az áfa kezelését. Ha nem újrahasználható a termék (PET palack), akkor az áfatörvény 71. § (1) bekezdés alapján ez a díj nem tartozik a hozzá kapcsolódó termékértékesítés adóalapjába, azaz a számlán legalább két sor fog megjelenni. Első sor a "normál" szabály szerint áfásan számlázandó, míg maga a visszaváltási díj része pedig áfa hatályán kívüli tételként számlázandó. Amely termék újrahasználható, arra az általános szabályok vonatkoznak.

Kapcsolódó cikkeinket DRS témakörben ITT, EPR témában pedig ITT találja.

Tehát egy visszaváltási díj a teljes értékesítési folyamaton végig fog menni, mivel az első díjat maga a gyártó, az első forgalomba hozó fogja megfizetni. Ő ezt követően a kereskedőnek továbbszámlázza majd a díjat, aki végül teljes egészében átterheli a végső fogyasztóra. Természetesen ez minden esetben, minden számla kiállításakor tárgyi hatályon kívüli tétel lesz.

Azonban nem marad véglegesen tárgyi hatályon kívüli tétel sem, ugyanis a törvény maximum egy évig engedi ebben a státuszban hagyni a visszaváltási díjat, mert a naptári év utolsó napján a még nem visszaváltott termékekre jutó visszaváltási díj adóalapot fog képezni. Ez azonban csak és kizárólag az 50 forintos visszaváltási díjjal kezelt termékekre vonatkozik, azaz azon termékekre, amelyek kötelezően visszaváltandók, viszont nem újrahasználhatók.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a számviteli tudnivalókért!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Gyüre Ferenc

A kezelése egyértelműen külön nyilvántartás alapján határozható meg. Sajnos az általam leírt lehetőség az a törvényi elvárás, gyakorlati megoldás oldalán mindenképpen adatra lenne szükség a MOHU oldaláról.
Gyakorlati oldalról olyan megoldást tudok mondani, amely megfelelő lehet, de áfa szempontjából semmiképpen sem optimális.

Ha az adóalany értékesít mondjuk 100 darab ilyen tételt, akkor 1 évig nincsen adófizetési kötelezettsége. Ez idő alatt mondjuk visszaváltanak 10 darabot belőle, ezt a cég tudja követni. A maradék 90 (még mindig saját nyilvántartás) után adófizetési kötelezettség merül fel.
Továbbá módosító tételként azt is figyelembe kell venni, hogy kezelni kell azokat a tételeket is, amelyeket ugyan nem az adózó adott el, de nála váltottak vissza, az is bekerül ebbe a "figyelési" körbe.
Tehát ha az előző 90 saját darabból még 50-et visszaváltanak nála, de azt nem ő értékesítette, akkor az adóalap nem a 90 lesz, hanem a maradék 40 után számítódik.

Természetesen ha MOHU közölne adatokat akkor lehet, hogy 0 lenne ez az érték, azonban adatszolgáltatás hiányában a fenti metodika a legkevésbé rossz.

O.G. könyvelő

Tisztelt Gyüre Ferenc!
Ezen véleményével kapcsolatosan kérdezem, hogy Ön szerint ez technikailag hogyan kivitelezhető:
"Azonban nem marad véglegesen tárgyi hatályon kívüli tétel sem, ugyanis a törvény maximum egy évig engedi ebben a státuszban hagyni a visszaváltási díjat, mert a naptári év utolsó napján a még nem visszaváltott termékekre jutó visszaváltási díj adóalapot fog képezni. Ez azonban csak és kizárólag az 50 forintos visszaváltási díjjal kezelt termékekre vonatkozik, azaz azon termékekre, amelyek kötelezően visszaváltandók, viszont nem újrahasználhatók."

A gyártó/importőr az 50 forintos visszaváltási díjat kötelezően a MOHU-nak fizeti.
Közben a gyártó/importőr értékesíti a terméket nagykereskedőnek, aki azt tovább értékesíti kiskereskedőnek, aki azt értékesíti a fogyasztók részére.
A fogyasztó a palackot vagy visszaváltja vagy kidobja.
A fenti folyamat alapján a gyártó/importőr ill. a kereskedők honnan tudják, hogy az év közben értékesített termékekből - mely után a gyártó/importőr megfizette a MOHU-nak az 50 forintos visszaváltási díjat -, hány flakon/doboz került visszaváltásra?
Az értékesítés során a termék tulajdonjoga többször is megváltozik(megváltozhat), de egyszer mindenképp.
Ha a termék (és a csomagolás) tulajdonjoga máshoz kerül, a gyártó/importőr hogyan tudja nyomon követni a folyamatot?
A visszaváltást a MOHU összesíti. Tudomásom szerint a MOHU nem közöl adatokat a gyártók/importőrök felé az általuk forgalomba hozott csomagolások visszaváltási mennyiségéről.
A fentiek alapján hogyan kell(lehet) meghatározni az Ön által írt adóalapot?
Üdvözlettel:

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi rendezvény

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Megbízási díjas költségtérítése

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Távmunka az USA-ban

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink