„Örököltem, de nekem nem kell” – NAV-pontosítás az örökség hagyatéki eljárás alatti átengedéséről

Megosztás Tetszik

Amikor egy szülő halála után a gyermeke örököl, egyáltalán nem biztos, hogy szeretné megtartani a rá eső vagyont. Lehet, hogy inkább a saját gyermekének, testvérének vagy más családtagnak szánná. Illetékjogi szempontból azonban egyáltalán nem mindegy, hogy kinek adjuk át a vagyont, ingyenesen vagy pénzért, és a vagyon átengedése pontosan mikor és hogyan zajlik a hagyatéki eljárásban.

Az, hogy ki az, aki a vagyont a hagyatékból végül ténylegesen megszerzi, az illetékkötelezettséget is alapvetően befolyásolhatja.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2025/5. számú adózási kérdése éppen ezt a helyzetet tisztázza. A NAV különbséget tesz aközött, amikor az örökös a hagyatéki eljárás során a rá eső örökséget egy másik örökösnek engedi át, és aközött, amikor a vagyont olyan személy kapja meg, aki nem örököse az eredeti örökhagyónak.

A különbség első látásra jogtechnikai részletnek tűnhet, valójában azonban azt is meghatározza, hogy az adott vagyonszerzés öröklésnek, ajándékozásnak vagy visszterhes vagyonszerzésnek minősül-e, és melyik félnél merül fel az illeték. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 10. § (1) bekezdése külön szabályt tartalmaz arra az esetre, ha az örökös a hagyatéki eljárás során a rá eső örökséget vagy annak egy részét a hagyaték másik örökösének ingyenesen átengedi.

A kulcsszó itt valójában az, hogy „más örökös”: vagyis az átvevőnek magának is örökösnek kell lennie az eredeti örökhagyó után. Ilyenkor az átengedő örökös terhére az átengedett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni, az örökséget megszerző másik örökös pedig úgy fizeti meg az öröklési illetéket, mintha az adott vagyon közvetlenül az örökhagyótól szállt volna rá.

Ez a speciális szabály tehát nem általában az örökség továbbadásáról szól, hanem kifejezetten az egyik örököstől a másik örököshöz történő hagyatéki átengedésről.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti, hogy miért fontos egymástól elhatárolni a hagyaték visszautasítását és az örökség átengedését, továbbá – konkrét, életszerű helyzetek bemutatásán keresztül – azt, hogy milyen szabályok vonatkoznak az ingatlan

• gyermeknek (aki nem örökös a hagyatékban) történő ingyenes;
• testvérnek (másik örökösnek) történő ingyenes;
• ellenérték fejében (visszterhes) történő

átengedésére, és milyen szempontból bír jelentőséggel a hagyatéki eljárás az öröklési és illetékszabályoknál.