Iparűzési adó több telephelyen, megosztás szolgáltató és üzemeltető között

Megosztás Tetszik

Kinek és hogyan kell iparűzési adót fizetnie, ha a szolgáltatást nyújtó konténere után egy másik vállalkozás fizet bérleti díjat, de a szolgáltatást nyújtóját illeti meg az árbevétel? Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet adószakértője, a Niveus Consulting Group igazgatója válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Először is jelezni szeretném, hogy pontos választ az eset összes körülményének ismeretében lehetne adni. A rendelkezésre álló információk alapján a feltett kérdéseivel kapcsolatban véleményem a következő.

1. Kinek kell bejelentkezni a helyi önkormányzathoz és iparűzési adót fizetni? "Y" vállalkozásnak, aki üzemelteti a konténert és szerződése van terület bérletre, vagy "X" vállalkozásnak, aki árbevételt realizál ezeken a pontokon, DE nincs bérleti szerződése a területre?

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: HA tv.) 37. § (1) bekezdés alapján a vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

A Ha tv. 35. § (1) bekezdés alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

A Ha tv. 36. § alapján adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

A Ha tv. 52. § 31. pontja szerint telephely az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely fogalma magába foglalja különösen a gyárat, üzemet, műhelyt, raktárt, bányát, kőolaj- és földgázkutat, vízkutat, szélerőművet, irodát, fiókot, képviseletet, termőföldet, hasznosított (bérbe adott, lízingbe adott) ingatlant, ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

A fentiek alapján meglátásom szerint az X vállalkozásnak mindenképpen be kell jelentkeznie az érintett önkormányzatokhoz, mivel ő a leírtak alapján iparűzési tevékenységet végez, továbbá annak kapcsán árbevételt realizál.

Továbbá úgy értem, hogy bár a mobilkonténerek X vállalkozás tulajdonában vannak, Y üzemelteti őket, és a területet, amin a konténerek állnak is Y bérli. Ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy Y vállalkozás miért nem realizál bevételt X vállalkozás konténereinek az üzemeltetéséből? Kérdés továbbá, hogy ha a területet, amin a konténerek állnak ő bérli és részben ő fizeti a bérleti díjat, akkor azt hogyan számolja el X vállalkozással?

Véleményem szerint az adott körülmények között Y vállalkozásnak is bevételt kellene realizálnia a konténerek üzemeltetésére tekintettel (ez lenne a racionális üzleti magatartás, hiszen a kérdés alapján nem non-profit vállalkozás), és így nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet végezne (ez akkor is igaz, ha például a bérleti díj feléért végzi az üzemeltetést), ezért a bejelentkezési kötelezettség véleményem szerint akkor is fennállhat, ha Y vállalkozás ténylegesen nem realizál árbevételt.

2. Az iparűzési adót ilyen esetben mi alapján osztom meg, ha a "X" vállalkozásé a konténer, "Y" vállalkozás fizeti a terület utáni bérleti díjat, "X" vállalkozásnak van ott adóköteles bevétele, de "Y" vállalkozásnak van bérköltsége?

A HA tv. 39. § (2) bekezdés alapján, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

Vagyis figyelni kell arra, hogy a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemző módon kerüljön megosztásra az adóalap, ez pedig alapvetően a vállalkozó mérlegelési jogköre.

Arra azonban figyelni kell, hogy a megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Fontos továbbá, hogy mindegyik vállalkozás csak a saját elszámolt költségeit és bevételeit veheti figyelembe.

A hiányzó információkra visszavezethetően nem adható pontos válasz, de a leírtak alapján az X vállalkozásnál az eszközalapú megosztás tűnik a megfelelő választásnak (amennyiben az adóalap nem érné el a 100 millió forintot és feltételezve, hogy személyi jellegű ráfordítás nem azonosítható), ugyanakkor az Y vállalkozás esetén mind a személyi jellegű, mind az eszközalapú, mind a komplex megközelítés alkalmazható lehet, arról a vállalkozónak kell döntenie