További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A telephely különös esete az iparűzési adózásban

  • adozona.hu
2

Egyéni vállalkozó a székhelyén kívül más településeken egy üzletlánc parkolóit takarítja. Van, ahol bejelentett alkalmazott dolgozik, van, ahol alvállalkozót von be a munkába. Be kell jelenteni a parkolókat telephelynek a helyi iparűzési adózás (hipa) szabályai szerint? Keletkeztet ez a munka önkormányzatonként hipafizetési kötelezettséget? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Az iparűzési adót szabályozó 1990. évi C. törvény 52. paragrafusának 31. pontja értelmében telephely az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely magában foglalja a gyárat, üzemet, műhelyt, raktárt, irodát is. De szintén telephelynek minősül a termőföld és a különböző erőmű-berendezések is.

A telephely tartósan a vállalkozás rendelkezésére bocsátott ingatlan jellegű helyiség, ahol az adóalany vállalkozási-gazdasági tevékenységet folytat. A helyiség lehet a vállalkozó tulajdona vagy bérelt vagy bármely más módon használt helyiség is.

Ha az adott helyiséget tartósan a vállalkozó rendelkezésére bocsátották, hogy ott vállalkozási tevékenységet folytasson, akkor létrejön a telephely az iparűzési adó szempontjából.

A kérdésben szereplő parkolók is ingatlannak minősülnek, ahol ha tartósan megvalósul az iparűzési tevékenység, akkor telephelynek minősülnek. Az iparűzési tevékenység akkor tartós, ha huzamosabb ideig van jelen egy vállalkozás egy adott helyen. Szintén állandónak tekinthető a jelenlét, ha egy hosszabb időszakban rendszeresen visszatérően van jelen egy vállalkozás egy adott helyen.

A fentiek alapján, ha a vállalkozás tevékenysége alapvetően takarításra irányul és tartósan illetve huzamosabb ideig rendszeresen visszatérően van jelen abban a helyiségben, vagy azon a helyen, amelyet takarít, akkor az adott helyiség vagy hely állandó telephelynek minősül az iparűzési adózásban – állapítja meg válaszában szakértőnk.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (2)

Szipszer Tamás

Tisztelt Hozzászóló!

Válaszomat azzal kezdem, hogy a 1990 évi C. törvény (Helyi adó törvény) 52§ 31. pontjában szereplő telephely fogalmával kapcsolatban nincs elérhető részletes magyarázó kommentár. A fenti törvény telephely fogalma egyébként szinte teljes egészében egyezik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezmény 5. cikkelyében szereplő telephely fogalommal, mely szerint állandó telephely olyan állandó üzleti hely, melyen keresztül a vállalkozás a tevékenységét részben vagy egészben kifejti.

A fogalom nagymértékű egyezősége indokolttá teszi a modellegyezmény kommentárjának részletes tanulmányozását. Hozzáteszem, hogy természetesen a Modellegyezmény és annak Kommentárja kötelezően nem alkalmazható az iparűzési adózásban, de adott esetben segíthet annak eldöntésében, hogy az állandó telephely létrejött e vagy sem az iparűzési adózásban.

Mindezek alapján állandó telephelyről akkor beszélhetünk, ha az adott helyiség a vállalkozó rendelkezésére lett bocsátva. Nem beszélhetünk állandó telephelyről olyan esetekben, amikor egy vállalkozás esetlegesen, megszakításokkal van jelen egy másik vállalkozás helyiségben. Az ügyfeleit havi vagy heti rendszerességgel felkereső szakértőnek vagy tanácsadónak természetesen nem jön létre telephelye az ügyfelénél.

A Kommentár szerint azonban ha egy vállalkozó tartósan jelen van egy másik vállalkozás helyiségében bizonyos esetekben létrejöhet a telephely. Így például ha egy festő 2 éven át jelen van egy nagy ipari épület területén és ott festési tevékenységet folytat, akkor ez a hely telephelynek minősül számára. Ezen analógia alapján, ha egy takarító cég jelen van folyamatosan egy vállalkozás helyiségében s nem csupán havi vagy heti - estleges - jelenlétet mutat fel, akkor létrejöhet az állandó telephely amelyben vállalkozási tevékenységet folytat. Ha ezen felül az eszközeit az adott helyen tárolja, hogy ne kelljen minden nap odaszállítania, akkor ez a tény még inkább a telephely minősítést erősíti. Igaz a konkrét kérdésből ez nem derült ki. Összefoglalva tehát valóban az eset összes körülményeit kell figyelembe venni a telephellyé minősítésben. A válaszomban csupán azt akartam hangsúlyozni, hogy bizonyos körülmények között a vállalkozás tartós jelenléte egy ügyfele tulajdonát képező helyiségben telephelyet keletkeztet az adott vállalkozás szempontjából is.

üdvözlettel
Szipszer Tamás

AsaHollos

Tisztelt Adózóna és
Tisztelt Szipszer Tamás!
Nem értek egyet a válasszal, itt szó sincs a takarító szolgáltatást végző vállalkozó "állandó üzleti létesítményéről", hiszen az a MEGRENDELŐ, vagy MEGBÍZÓ létesítménye!
A válasz logikája szerint a szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak minden olyan önkormányzatnál be kellene jelentkeznie HIPA alanyként, ahol megrendelője székhelyén, vagy telephelyén rendszeres szolgáltatást nyújt (pl. informatikai karbantartás, vagy minőségbiztosítási audit, vagy netán könyvvizsgálat - hogy a saját szakmám is megemlítsem)!
Ez szerintem egy indokolatlan csúsztatáson alapuló "különösen" kiterjesztő értelmezés!

Üdvözlettel: Hollós András könyvvizsgáló

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Járulékkedvezmény

Szipszer Tamás

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Tőketartalék sorsa üzletrész értékesítésekor

Kocsis Zoltán

közgazdász

Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Tao-ról katára – bt.

Szipszer Tamás

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel
2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X