A GDPR még a nemi identitás kérdéséhez is kapcsolódhat

Megosztás Tetszik

A személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete [Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR)] a személyes adatok kezelésének szigorú szabályait határozza meg, melyek között az érintetti jogok nagy szerepet játszanak. Ilyen érintetti jog az adatpontosság elve is. Az alábbiakban az EU Bíróságának a C-247/23. számú ügyében hozott döntésével (ítélet ECLI:EU:C:2025:172) azt mutatjuk be, hogy egy ilyen egyszerű alapelv egy társadalmi kérdéshez hogyan kapcsolódhat, azt hogyan befolyásolhatja.

Egy Magyarországra érkező iráni menekült indította az ügyet

Nevezett iráni állampolgárt 2014-ben Magyarországon menekültként ismerték el annak alapján, hogy transzidentitására hivatkozott, továbbá pszichiátriai és nőgyógyászati szakorvosi igazolásokat nyújtott be. Ezen igazolások szerint az érintett személy nőként született, ám férfi nemi identitással rendelkezik. Menekült jogállásának ezen az alapon történő elismerését követően azonban e személy nemeként nő került bejegyzésre a menekültügyi nyilvántartásba, amelyet a magyar menekültügyi hatóság vezet, és amely tartalmazza a Magyarországon e jogállással rendelkező személyek természetes személyazonosító adatait, a nemüket is beleértve. Mivel az érintett menekült a nyilvántartásban feltüntetett nemének a megváltoztatását hiába kérte a hatóságoktól, a GDPR szabályait kísérelte meg segítségül hívni. A GDPR 5. cikke ugyanis előírja az adatpontosság elvét, mely az adatkezelő alapvető kötelezettsége. Ehhez kapcsolódóan pedig a 16. cikkben szabályozott helyesbítéshez való joga alapján kérte a nemének pontatlanul bejegyzett módosítását. E kérelmet azonban szintén elutasították azzal az indokolással, hogy az érintett nem igazolta nemváltoztató műtét elvégzését.

A Fővárosi Törvényszék érdekes dilemma elé került

Az érintett az elutasító döntést bírósági úton támadta meg. A Fővárosi Törvényszék először is megállapította, hogy a magyar jogban nem áll rendelkezésre a transzidentitás jogi elismerésére irányuló eljárás. Azt is megállapította ugyanakkor, hogy a GDPR mint európai uniós jog elsőbbséget élvez a hazai joggal szemben, így az európai uniós jog pontos tartalmát meg kell állapítani. A Fővárosi Törvényszék így előzetes döntéshozatali eljárás keretében az EU Bíróságához fordult.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben a bíróság azt kérdezte az EU Bíróságától, hogy a GDPR arra kötelezi-e a hatósági nyilvántartást kezelő nemzeti hatóságot, hogy helyesbítse a természetes személy nemi identitására vonatkozó személyes adatokat, amennyiben ezen adatok pontatlanok. Emellett azt is megkérdezte, hogy a tagállamok függővé tehetik-e az ilyen adatok helyesbítéséhez való jog gyakorlását közigazgatási gyakorlat révén többek között nemváltó műtét elvégzésére vonatkozó bizonyítékok benyújtásától.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a Bíróság válaszát!