60 milliós adatvédelmi bírság beszélgetés rögzítéséért

dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

2021.02.15., 12:35 Frissítve: 2021.02.15., 09:38

Tetszik

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) döntésében 60 millió forint adatvédelmi bírságot szabott ki a UPC Magyarország Kft.-re a személyes ügyfélszolgálatain történő hangrögzítési gyakorlatának jogellenessége miatt. Tekintettel az ügy érdekességére, a döntés részleteit az alábbiakban mutatjuk be.

Az ügy a tatabányai ügyfélszolgálati irodán történt beszélgetés rögzítéséből indult

Az eset hátterében egy bejelentés állt, amelyben a bejelentő azt sérelmezte, hogy a UPC tatabányai ügyfélszolgálati irodájában hangfelvétel készül az ügyintézés során, azonban az érintettek arról nem kapnak (megfelelő) tájékoztatást.

A bejelentő véletlenül vette észre, hogy a mikrofon üzembe van helyezve. Amikor rákérdezett, hogy történik-e hangrögzítés, az ügyintéző igenlő választ adott, továbbá tájékoztatta arról, hogy a hangrögzítésről a számhúzó rendszer kijelzőjén már tájékoztatták az ügyfeleket. A bejelentő szerint azonban ez nem kellően figyelemfelhívó, illetve nem mindig történik sorszámhúzás az ügyintézéssel összefüggésben.

Az eljárás során a UPC előadta, hogy a tulajdonában mintegy 24 üzlet állt, melyekben havonta nagyságrendileg 50 000 ügyfelet szolgált ki. A hangfelvétel-készítés célja az volt, hogy rögzítsék a leendő ügyfelek érdeklődését és a panaszbejelentéseket, illetve, hogy az adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatok rekonstruálhatóak legyenek. További célként hivatkozott a szerződések megkötésére vonatkozó folyamatok biztosíthatóságára, a későbbi vitás helyzetek bizonyíthatóságára, illetve arra, hogy teljesíteni lehessen a „hibajavítási és egyéb jogszabályban meghatározott” kötelezettségeket.

Az adatkezelés a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában nevesített jogos érdek jogalapon történt. A konkrét jogos érdek elsősorban a UPC gazdasági érdekeinek védelme (beleértve a minőségbiztosítást is), visszaélések megelőzése, illetve ezekhez kapcsolódóan az érintett fogyasztó jogainak, polgári jogi igényeinek az érvényesíthetősége.

Garanciaként hivatkozott az 5 éves megőrzési határidőre, a személyes adatokhoz hozzáférők szűk körére, az érintetti jogok gyakorolhatóságára, valamint az adattovábbítás hiányára.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: a NAIH szerint miért nem állnak fenn a jogos érdek alapú adatkezelés feltételei!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.