Mit kell tenni abban az esetben, ha a bizalmi vagyonkezelő átlépi az országhatárt? Szakértőnk konkrét jogesetek bemutatásával nyújt szakmai betekintést a bizalmi vagyonkezelés nemzetközi adózásának speciális szabályrendszerébe. Dr. Magyar Csaba adószakértőt (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) hallhatják.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid és hosszú távú gazdasági kihívásokat mutatjuk be. Cikksorozatunk jelenlegi részében a vagyoni és jövedelmi különbségek alakulását vizsgáltuk meg – írja honlapján a GKI.
A kormány 2027 augusztusáig türelmi időt ad az e-beutalók kötelező használatára – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön Budapesten, közölte az MTI.
A részvények és kft.-üzletrészek ajándékozása gyakori vagyontervezési eszköz családon belül, ugyanakkor a tulajdonrész későbbi értékesítésének adózásánál rendszeresen felmerül a kérdés: milyen szerzési értékkel számolhat a megajándékozott? Sokan logikusnak tartanák, hogy a bekerülési érték ilyenkor automatikusan az ajándékozáskori piaci érték legyen, a szabályozás azonban ezen a téren szigorú és egyértelmű logikát követ.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy átalakuláskor a saját tőke elemei az átalakulással létrejött gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében szabadon átcsoportosíthatók-e. A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Okozhat-e többszörös adóztatást a vagyonadó bevezetése? Milyen kísérletek voltak a korábbiakban a hazai vagyonadó bevezetésére, és milyen eredménnyel? Milyen nemzetközi modellek vannak, amelyek jól működnek? Milyen nehézségekbe ütközhet a vagyonadóval érintett adóalanyi kör, és mitől lehetne vonzó a magyar vagyonadó? A mikrofonnál: dr. Magyar Csaba adószakértő (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) és Szipszer Tamás adószakértő (Taxcorp Hungary Kft.).
A leggazdagabb magyarok százas listájának élén az idén is Mészáros Lőrinc vállalkozó szerepel, a második Csányi Sándor, az OTP elnöke, a harmadik helyen pedig az idén is a gépgyártásban érdekelt Felcsuti Zsolt áll – derül ki a kiadvány honlapján közzétett közleményből.
Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik – írja a portfolio.hu.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) zalai nyomozói 25 embert állítottak elő és több mint 1,2 milliárd forintnyi vagyont foglaltak le egy csaknem 800 millió forintos csalást elkövető számlagyár felgöngyölítése során – tájékoztatta a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI-t.
Felpörögtek a nyomozások az MNB-ügy körül, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai szerdán és csütörtökön 17 jogi személynél intézkedtek és több mint 10 terabájt adatot, valamint rengeteg egyéb dokumentumot foglaltak le – közölték a két hatóság munkatársai péntek reggel tartott háttérbeszélgetésükön, írja a telex.hu.
A magántőkealapokról szóló vitákban általában a tulajdonosi kör, a diszkréció vagy a nagyvállalati felvásárlások kerülnek reflektorfénybe. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy ezek a konstrukciók adójogi szempontból hogyan működnek valójában. Pedig a magántőkealapok népszerűségének egyik legfontosabb oka éppen az, hogy rendkívül sajátos adózási logikával működnek. Cikkünkben a magántőkealapok jogi hátterére és adózási rendszerére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Frissítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján a végelszámolási eljárásra vonatkozó tudnivalókról szóló információs füzetet.
Óriási energiákat mozgatott meg a kormány és holdudvara, hogy egy olyan offshore-szerű pénzügyi megoldást találjanak ki, ami el tudja rejteni a vagyont és tulajdonosát. Igaz, ebben csak félmunkát tudtak végezni, leginkább a rejtőzködést nehezíteni hivatott uniós szabályozás miatt – írja a G7.hu.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték