A vagyonadóról szóló vitákban szinte mindig ugyanazok a számok kerülnek elő: kulcsok, értékhatárok, sávok. Ezek persze fontosak, de szakmai szemmel van egy ennél kényesebb kérdés is. Mi számít bele egyáltalán egy magánszemély vagyonába, és fel tudjuk-e tárni, értékelni, dokumentálni mindezt úgy, hogy kiállja egy ellenőrzés próbáját?
Kényszertörlési eljárás indult egy megörökölt egyszemélyes kft. ellen a hagyatékátadó végzés rendelkezésre állását megelőzően. Érheti-e jogi vagy adójogi hátrány az örököst, aki a társaság új tulajdonosa és ügyvezetője lesz, és mit érdemes tennie? Olvasói kérdésre dr. Magyar Attila, a Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda ügyvédje válaszolt.
Több mint tíz, a hazai gazdaság meghatározó szereplőit képviselő szakmai szervezet közös álláspontja szerint a jelentős adminisztratív terhekkel járó, tervezett vagyonadó hosszú távú fenntarthatósága a nemzetközi tapasztalatok alapján is megkérdőjelezhető, és a bevezetésével számos rendszerszintű probléma várható – közölte a Joint Venture Szövetség (JVSZ) az MTI-vel csütörtökön.
Kik azok az adóalanyok, akik nem vonhatják ki magukat a vagyonadó hatálya alól a 2026. október 6-án közzétett törvényjavaslat szerint? Melyek azok a vagyonelemek, amelyek nem mentesülhetnek a vagyonadó alól? Mit jelent a gyakorlatban az egymilliárdos adómentes ablak? Melyek azok a kulcskérdések, amelyek az ingatlan – többek között a lakóingatlan, termőföld – értékelésénél a vagyonadó-alap meghatározása során felmerülnek? Milyen szakértői kétségeket vet fel a vagyonadóra vonatkozó törvénytervezet? A mikrofonnál: dr. Magyar Csaba adószakértő (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) és Szipszer Tamás adószakértő (Taxcorp Hungary Kft.).
Írásunkban példák segítségével, közérthető formában mutatjuk be a vagyonadóról szóló törvény tervezetét. Mivel egy tervezetről beszélünk, amely a jogalkotás során még számos pontján változhat, nem törekedhettünk teljességre, és biztos „tippeket” sem szeretnénk adni, csupán a jobb megértést kívánjuk szolgálni. Számtalan más élethelyzet is adódhat – itt a vélhetően leggyakrabban előforduló eseteket elemezzük.
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont vonja be – évente egyszer adóztatva – a közteherviselésbe. Állományi adó, azaz a vagyon meglétéhez kapcsolódik; az adókötelezettség évente egyszer, a tárgyév utolsó napjára vonatkoztatva áll fenn (adóévről tehát nem beszélhetünk). A javaslatot a Pénzügyminisztérium október 6-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre, a véleményezési határidő október 14., a szöveg ennek megfelelően még változhat.
A vagyonadóról elsőre a hétköznapi értelemben vett milliárdosok jutnak az emberek eszébe, pedig a valóságban az érintettek köre jóval szélesebb is lehet. Az 1 milliárd forintot meghaladó magánvagyont érintő, évi 1 százalékos vagyonadó tervezett bevezetése nem az adókulcs miatt vet fel kérdéseket, hanem azért, mert rendkívül összetett feladat meghatározni, mi számít vagyonnak, hogyan kell azt értékelni, és miként lehet az adófizetést ellenőrizni. A KPMG szakértői szerint a szabályozás sikerének kulcsa végső soron nem a tervezett bevétel nagysága, hanem a rendszer gyakorlati működőképessége lehet.
Amikor egy szülő halála után a gyermeke örököl, egyáltalán nem biztos, hogy szeretné megtartani a rá eső vagyont. Lehet, hogy inkább a saját gyermekének, testvérének vagy más családtagnak szánná. Illetékjogi szempontból azonban egyáltalán nem mindegy, hogy kinek adjuk át a vagyont, ingyenesen vagy pénzért, és a vagyon átengedése pontosan mikor és hogyan zajlik a hagyatéki eljárásban.
„Orbánék a közpénzek kiszivattyúzása érdekében több tízezer milliárd forint értékben létrehozták a haveroknak a világ talán legnagyobb autópálya-koncesszióját 35 évre. Ennek most véget vetünk” – ígérte péntek reggel Magyar Péter. A bejelentést élőben közvetítjük – írja a hvg.hu.
Vége a következmények nélküli, pofátlan gazdagodások korának. A NAV megvizsgálja a kastélyokat, egyéb ingatlanokat, cégbirodalmakat, milliárdos megtakarításokat, és felkutatja az eltitkot vagyonelemeket – jelentette be csütörtökön Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
Közzétették Baka András köztársasági elnök vagyonnyilatkozatát. A Sándor-palota oldalán elérhető dokumentumból kiderül, hogy az államfőnek négy ingatlana és több mint 130 millió forintos megtakarítása van – közölte az MTI.
Hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) 2024 és 2026 közötti kommunikációs költései miatt – közölte az MTI megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság pénteken.
Jogi lépéseket tesz a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal egykori vezetőinek indokolatlan közpénzköltései miatt – közölte a kormányzati kommunikáció csütörtökön az MTI-vel.
Augusztus 31-én lépett hatályba az a rendelkezés, amely kötelezővé teszi a 2023 ősze előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok adóhatósági átvilágítását. Az érintettek ezúttal nem azt találgatják, sorra kerülnek-e: a vizsgálat biztosan megérkezik, a kérdés csak az, hogyan készüljenek fel a NAV ellenőrzésre – derül ki az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. sajtóközleményéből.
„A Bosnyák téri 300 milliárdos irodabiznisz kapcsán üzenem Tiborcz Istvánék üzleti körének, azon belül is a Bayer Constract-nak és Balázs Attilának: vége van a közpénzek zabrálásának” – jelentette be pénteken Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték