Igazolni kell a magyarázat nélküli vagyonok eredetét a briteknél Cikk
A „magyarázat nélküli” nagy vagyonok eredetének igazolására kényszeríti a brit kormány a Nagy-Britanniában élő külföldi oligarchákat.
A „magyarázat nélküli” nagy vagyonok eredetének igazolására kényszeríti a brit kormány a Nagy-Britanniában élő külföldi oligarchákat.
Az idei vagyonnyilatkozatok alapján a kormány tagjai tavaly ügyvédi irodából, szabadalmi jog értékesítéséből, mezőgazdasági tevékenységből, valamint oktatói munkából származó jövedelmekre tettek szert miniszteri illetményeik mellett.
Az előző évhez hasonlóan, 2017-ben ismételten Gyurcsány Ferenc kereste a legtöbbet a parlamenti képviselettel rendelkező pártok vezetői közül. A DK elnökének vagyona csaknem 200 millió forinttal gyarapodott, értékpapírban tartott megtakarításai ennek ellenére csökkentek tavaly.
A világon tavaly megtermelt vagyon 82 százaléka a Föld lakosságának leggazdagabb egy százalékához került, a milliárdosok száma pedig rekordot ért el az Oxfam hétfői jelentése szerint.
Sokszor felmerül a kérdés, hogyan kell meghatározni a kiadandó vagyont, ha egy szövetkezetből, gazdasági társaságból kilép a tag, és milyen adóvonzata van az adott szövetkezetre, társaságra és a kilépő tagra vonatkozóan.
A világ leggazdagabb emberei idén közel ezermilliárd dollárral növelték vagyonukat.
Decemberben elhatározta két tagból álló kft. egyik tagja, hogy kilép a cégből.1,5-1,5 millió a jegyzett tőke, 84 millió a felhalmozott eredménytartalék. Ha decemberben megtörténik a társasági szerződés módosítása, akkor hogyan járunk el helyesen a rá eső vagyonrész kiadásával (pénzeszközben és tárgyi eszközben van meg a vagyon)? A követelés és a kötelezettség állománya megközelítőleg azonos. Osztalékelőlegként bérszámfejtsük? De az osztalék jóváhagyásakor már nem lesz a cégben. És a másik fél egyébként sem akar kivenni osztalékot (mondjuk lemondhat az ő részéről). Előre is köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértö! Ha egy társaság MRP-t (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program) alakít, akkor azt az alapító részesedései között nyilván lehet-e tartani? A cég ingyenes átadással biztosította az MRP induló vagyonát. Ha az MRP befejezi működését, az alapítóra visszaszáll-e az átadott vagyon? Ha ez ingyenes vagyonátadásnak minősül, milyen adóvonzata van (például taoalap-növelő)? Köszönettel: Reményi Győzőné
A végelszámolásnál mi a teendő, az ismeretlen címen tartózkodó részvényesek elszámolásával? A nekik járó vagyont letéti számlára kell tenni, vagy más megoldás van?
Tisztelt Szakértő! Egy 2016. évben alakult nyílt alapítvány alapító okiratában az alapító induló vagyonát 18 millió Ft összegben határozták meg. Az alapítói vagyon és annak teljes hozadéka az alapítói okirat szerint teljes egészében alapítványi célra fordítható, nincs visszafizetési kötelezettség az alapító felé. Tudomásunk szerint az alapítói befizetés megítélése többféle lehet, így a könyvelés során minősülhet mérleg- vagy eredménytételnek is. A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak. • Mérlegtétel (Induló tőke) = kifejezetten az induló vagyon növelése érdekében, az új csatlakozók által rendelkezésre bocsátott vagyon • Eredménytétel (Egyéb bevétel) = az alapítóktól működési célra kapott befizetések Kérdéseink: 1) Ha nincs külön rendelkezés az induló vagyon minősítéséről, akkor azt induló tőkeként (mint mérleg tétel) vagy egyéb bevételként (mint eredmény tétel) kell/lehet könyvelni? 2) Elképzelhető-e, hogy az egész induló vagyon egyéb bevételként kerül elszámolásra, vagyis az alapítványnak nincs a mérlegében induló tőke kimutatva? 3) Az 1. pont szerinti minősítés befolyásolja-e azt, hogy az induló vagyonról ki lehet-e állítani a tagok felé az adományigazolást? A kérdéses alapítványban az induló vagyon teljes összege egyéb bevételként került elszámolásra, vagyis nincs a mérlegben induló tőke adat, és az induló vagyon teljes összegéről adományigazolást állítottak ki az alapító tagok felé. Köszönettel.
A felszámolási eljárásban az adós vagyonának nyilvános értékesítésére vonatkozó rendelkezések módosításáról nyújtott be előterjesztést az igazságügyi miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter a kormány részére.
Az Eurostat adatai alapján, míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2 százaléka jutott, addig 2016-ra már 22,6 százaléka. Az ő gyarapodásuk a szegényebbek kárára valósult meg – írja legfrissebb jelentésében a GKI.
Sok lista létezik a világ leggazdagabb embereiről, a Time magazin azonban most azt nézte meg, az egyes évek szülöttei közül kinek van a legtöbb pénze. Nem kis összegekről van szó: ha 1917 és 1996 között minden év leggazdagabb szülöttje összedobná a vagyonát, 1,4 trillió dollár, a világ GDP-jének 2 százaléka jönne össze – olvasható a hvg.hu-n.
Márciusban a háztartások 18,6 milliárddal, a vállalatok 5,2 milliárd forinttal több betétet helyzetek el a belföldi bankrendszerben, mint amennyi hitelt felvettek – derül ki a hitelintézetek összevont mérlegének hétfőn közzétett adataiból.
Tisztelt Szakértő! Húsz éve alapított két magánszemély egy céget, amely nyereségesen működött, a tulajdonosok osztalékot nem vettek ki, azt az eredménytartalékban hagyták. Öt évvel ezelőtt új tulajdonos jött a másik két régi tulajdonos mellé. Az új tulajdonos a jegyzett tőke 20 százalékát befizette, azonban az addig felhalmozott vagyon arányos részét nem. A társasági szerződésben nem rögzítettek semmilyen különleges kitételt az osztalék megosztására vonatkozóan. Idén a céget értékesítik. Kérdésem: a kapott vételárat milyen arányban kell megosztani a tulajdonosok között: jegyzett tőke arányosan, vagy van-e törvényes lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék, az új tulajdonos csak tört ideig volt tulajdonos, és a belépéséig felhalmozott vagyon arányos részét nem térítette meg? Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől