A vagyonadóról érthetően, példákkal

Megosztás Tetszik

Írásunkban példák segítségével, közérthető formában mutatjuk be a vagyonadóról szóló törvény tervezetét. Mivel egy tervezetről beszélünk, amely a jogalkotás során még számos pontján változhat, nem törekedhettünk teljességre, és biztos „tippeket” sem szeretnénk adni, csupán a jobb megértést kívánjuk szolgálni. Számtalan más élethelyzet is adódhat – itt a vélhetően leggyakrabban előforduló eseteket elemezzük.

Az alapszabályok, amelyekre a példák épülnek

Mielőtt bármelyik élethelyzetet megnéznénk, érdemes nagy vonalakban tisztázni, milyen szabályok szerint számoltunk. Az alábbiak minden példában ugyanúgy érvényesek.

Mikortól és meddig tart az adókötelezettség?

Az adófizetési kötelezettség mindig arra a vagyoni állapotra vonatkozik, amely az adott év december 31-én fennáll. Az első ilyen nap 2026. december 31.

A bevallást és a befizetést a tárgyévet követő év augusztus 31-éig kell teljesíteni, először tehát 2027. augusztus 31-éig.

Maga a törvény 2026. december 15-én lép hatályba, és a 2026-os évre külön átmeneti szabály mondja meg, melyik időszakot kell tárgyévnek tekinteni.

Mennyi a mentes sáv, és miből számolják az adót?

Az adóalap az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyon, vagyis a vagyonnak az a része, amely ezen érték fölött van. Az adó mértéke sávos: az adóalapnak azon része után, amely nem haladja meg a százmilliárd forintot, 1 százalékot kell fizetni, az ezt meghaladó részre pedig 1,5 százalékot.

Fontos, hogy az egymilliárd forintos mentes sáv minden belföldi illetőségű, nagykorú magánszemélynél külön-külön érvényesül, tehát nem családonként egyszer, hanem személyenként.

Mi történik, ha több vagyonkezelés (bvk) tartozik ugyanahhoz a családhoz?

Ha több vagyonkezelő alapítvány vagy bizalmi vagyonkezelés vagyonrendelője ugyanaz a személy, vagy ezek – családi kapcsolódás révén – kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak egymással, akkor együtt, közösen kapnak egyetlen egymilliárd forintos sávot.

Az sem segít, ha a vagyont közvetítőn vagy egy hosszabb láncolaton keresztül bocsátják egymás rendelkezésére: a kapcsoltság ezzel nem szűnik meg.

Kinek a vagyonába számít a gyermek vagyona?

A kiskorú gyermek vagyona a szülő adóalapjába számít bele, közös felügyelet esetén fele-fele arányban. Ez alól csak az örökölt vagyon, a gyermek saját keresménye és az ezek helyébe lépő vagyon jelent kivételt.

Mikortól vizsgálják a vagyonadó elkerülését?

Az adóhatóság a rendeltetésszerű joggyakorlást (vagyis azt, hogy valaki nem pusztán az adó elkerülése érdekében rendezte-e át a vagyonát) arra az időszakra vizsgálhatja, amely a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásával (2026. május) kezdődik.

Mit lehet közvetlenül levonni a fizetendő adóból?

A fizetendő adóból két dolgot lehet közvetlenül levonni: az egyik a törvény szerint kötelezően igénybe vett független szakértői, értékelői vagy cégértékelési szolgáltatás díjának 50 százaléka, de legfeljebb 2 millió forint, adóalanyonként, a másik a tárgyév utolsó napját is magában foglaló adóévben esedékes és megfizetett helyi adó és gépjárműadó, valamint a velük azonos vagy hasonló külföldi adó, mégpedig teljes összegében.

Ha például 5 millió forint építményadót, 400 ezer forint gépjárműadót és 2 millió forint értékelési díjat vonunk le, akkor összesen 7,4 millió forinttal csökken a fizetendő vagyonadó.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• Helyzetek és megoldások:

» 1. eset: három nagykorú gyermek a családban,

» 2. eset: három kiskorú gyermek,

» 3. eset: több alapítvány/bvk a családban,

» 4. eset: likvid befektetések a vagyonkezelő alapítványban,

» 5. eset: cégrészesedések a vagyonban,

» 6. eset: költözés külföldre és holdingosítás.