115 találat a(z) termékértékesítés cimkére
Szolgáltatás vagy termék, áfás vagy sem?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyel kapcsolatban szeretném a véleményét kérni. Német vállalkozó (A) építészeti, tervezési munkálatok elvégzését rendeli meg egy magyar mérnöki irodától (B), Németországban felépítendő ingatlanához. A komplex megrendelés tartalmazza az ingatlan makettjának elkészítését is. A mérnöki iroda ezen tevékenység teljes elvégzésével egy másik magyar vállalkozást (C) bíz meg. A makettkészítés – egyedisége miatt – drága tevékenység, anyagigénye mindössze 8-12 százalék között mozog. Szállítása is nagy gondosságot igényel, ezért „C” vállalkozó szállítja „A” telephelyére az elkészült makettet saját szállító eszközén. Kérdésünk, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás „C” vállalkozó tevékenysége? Milyen számlát állít ki „C” vállalkozó „B”-nek áfa tekintetében? Hogyan jár el helyesen „B” vállalkozó az „A” vállalkozó felé számlázáskor? Válaszát előre is köszönöm!
Távolsági termékértékesítés II.
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! http://adozona.hu/kerdesek/2017_7_13_Tavolsagi_termekertekesites_lpl kérdésemre adott válaszát nagyon szépen köszönöm. Egy dolgot szeretnék még megkérdezni. Az adózó azt mondja, hogy Angliában a gyermekruhák és -cipők (tárgyi) adómentesek, tehát ő eddig a magyarországi értékesítéseit áfamentesen bonyolította, nem számította fel az angol áfát. Jól gondolom-e, hogy ettől függetlenül ha "bekerül" a magyar áfa törvény hatálya alá fel kell számítania a 27 százalék adót? Köszönettel: Vágner Emília
Áfaalany kft. értékesít saját gyártású terméket Romániába
Kérdés
Kedves Szakértő! Ha romániai magánszemélynek értékesít a magyar gyártó kft., a kft. vállalja a termék (kemence) kiszállítását is a román személyivel feltételezhetően rendelkező magánszemélynek. Kell-e áfát felszámítson az értékesítés során? Ha nem kell, hol és ki igazolja le, hogy a termék átlépte az országhatárt (mivel nem fuvarozó cég fogja kiszállítani a terméket)?
Háromszögügylet "B" szereplőjének bevallási kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég "B" háromszögügylet keretében új személygépkocsikat szerez be egy romániai cégtől "A", amit egy német cégnek "C" értékesít. Mindegyik félnek van közösségi adószáma. A személygépkocsikat "A"cégtől egyenesen "C" céghez fuvarozzák, a fuvardíjat "B" fizeti vevői minőségében. Kérdésem, hogy jól gondolom-e, hogy a beszerzésről szóló számlák alapján a "B" közbenső magyar cégnek a 1765 áfabevallás 15. és 69. során kell a közösségi beszerzés áfáját szerepeltetni, illetve az értékesítés esetén a 03. soron kell adatot szolgáltatnia. Továbbá adatot kell szolgáltatni a 17A60 nyomtatvány 01. lapján a termékértékesítésről (megjelölve a d. oszlopban, hogy közbenső vevő) és 02. lapján a termékbeszerzésről. A 1765A-09 lapján mint a háromszögügylet "B" közbenső vevője kell-e adatot szolgáltatni a beszerzett személygépkocsik alvázáról? Köszönöm megtisztelő válaszát! Tisztelettel, Herbákné
Termékértékesítés magánszemélynek 3. országba
Kérdés
Tisztelt szakértő! Kft. harmadik országbeli magánszemélyeknek értékesít termékeket 50-100 dollár/küldemény értékben. A szállítást csomagküldő szolgálattal végezteti. A csomagküldő cég részletes számlát ad, amelyből egyértelműen kiderül a termék szállítási címe és ideje. Elegendő a szállító cég számlája az áfamentes értékesítéshez, vagy szükségesek lennének vámokmányok is, tekintettel arra, hogy az áfatörvény 98. § (2) a) "kiléptető hatóság" igazolását írja feltételként? Válaszát előre is köszönöm!
Termékértékesítés Svájcba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás áfamentes egyéni vállalkozó aranyékszereket készít és értékesít. Lenne egy olyan lehetősége, hogy Svájcban egy boltban kapna (bérleti díjért) egy kirakatrészt, ahová kihelyezheti az ékszereket. Bizományi szerződés keretében 20 százalékot kér a svájci partner az eladott termékek után. Az ékszerek kiszállítása ismerősökön keresztül történne, nem hivatalos szállítóval, illetve nem postai úton. A kérdésem az egész ügyletre fókuszál, hogy így lehet-e értékesíteni, mik a teendők ezzel kapcsolatban, egyáltalán hogyan lehetséges, mi a legjobb megoldás erre az ügyletre? Válaszát előre is köszönöm!
Áfalevonás: újabb pofon a NAV-nak a Kúriától az átminősítgetésért
Cikk
Az adóhatóság és az adózó közötti viták egyik leggyakoribb terepe, hogy egy láncértékesítéses ügyletben részt vevő adózó milyen feltételek mellett vonhatja le a rá áthárított áfát. A küzdelemben az adóhatóság a minap egy újabb pofont kapott, amikor a Kúria, precedensértékű ítéletében nem értett egyet az adóhatóság azon gyakorlatával, amely a láncügyletek szereplőit rendszeresen ügynökké minősíti át. A Kúria ítélete lényegesen messzebb is mutat, és általánosan is korlátozza az adóhatóság jogát arra, hogy az adózók ügyleteit kénye-kedve szerint minősítse át – mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Magyar adóalanyok EU-n belüli kereskedelme
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdésem tenném fel, mivel véleményem szerint félreértettek a megválaszoláskor. A kérdés lényege, hogy két magyar adóalany közt megy végbe kereskedelem úgy, hogy az árut Csehországból veszi meg a nagykereskedő, de nem szállítja haza és adja el, hanem az árut már egyből Csehországban átadja a belföldi vevőjének, aki onnan haza is fuvarozza, így a termékértékesítés véleményem szerint Csehország. Segítségüket előre is köszönöm. Korábbi kérdésem: Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz. Két magyar, EU-s adószámmal rendelkező adóalany között megy végbe termékértékesítés úgy, hogy egyik magyar társaságnak sincs telephelye, sem bármilyen illetősége Csehországban. 'A' magyar adóalany megvásárolja 'B' cseh adóalanytól a terméket, melyet 'C' magyar társág rendelt meg tőle. Így tehát két magyar kereskedik, azonban az árut Csehországból már rögtön 'C' társaság szállítja el (feltehetően Magyarországra), így véleményem szerint a teljesítés helye, mivelhogy a fuvarozás, az áru átadása Csehországban történik, Csehország lesz. Kérdésem: ebben az esetben 'A' magyar társaságnak be kell jelentkeznie Csehországba az áfa alá, ott megfizetnie az áfát, és a magyar 'C' társaság felé a CSEH adószámával közösségen belüli termékértékesítésként kell számlázza ezt az ügyletet? Valamint a magyar könyvelésében csak bevételként kell nyilvántartsa, és áfában meg a cseh adóbevallásban tünteti ezt fel? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Csató Béla
Háromszögügylet és vevői készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áru útvonala: a termék a magyar cég telephelyétől közvetlenül a szlovák vevő székhelyére/telephelyére érkezik, mint az osztrák cég vevői készletébe a vevő telephelyén. Számlázás: magyar cég számláz osztrák kapcsolt cégnek áru termékértékesítést. Az osztrák cég továbbszámlázza szlovák cégnek ezt árut, amikor a lehívás megtörténik a szlovák cég részéről. A fuvarozást a magyar vagy az osztrák cég szervezi, viseli. (Különböző az áfa szempontjából történő helyes elszámolás?) Megvalósulhat-e háromszögügylet, tehát, magyar adóalany adómentes termékértékesítést számláz osztrák adóalanynak, aki a közbenső szereplő (nincs bejelentkezési kötelezettsége a vevő országában), és a vevői lehíváskor a szlovák adóalany adómentes közösségi beszerzést hajt végre? (Gondot jelent-e az ügyletben, hogy osztrák vállalatnak van magyar adószáma, de itt gazdasági tevékenységet nem végez?) Köszönöm a választ előre is! Üdv: Zsuzsa
Orvosi eszközök
Kérdés
Kedves Szakértő! Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó vállalkozás betegek részére kipróbálásra nagy értékű orvosi eszközt ad át néhány hétre. Amennyiben a beteg az eszköz viselését meg tudja szokni, akkor lehetősége van a megvásárlásra, ez szokott lenni a gyakorlat. Mivel azonban az adott műszer értékes, a kipróbálás idejére kauciót kell letennie a betegnek, amelyet vagy visszafizetnek a részére, vagy az ellenértékbe beszámítják, ha az ügylet létrejön. Kérdésem, hogy ez a kaució hogyan kezelendő? Az adott társaság egy számviteli bizonylatot állít ki, amellyel a beteg bizonyíthatja, hogy mennyi óvadékot fizetett a termék elvitelekor. Álláspontom szerint ez nem ellenértékbe beszámító kaució, mivel a termékértékesítés hetekkel később és csak eshetőlegesen történik meg. A termékértékesítés feltétele, hogy a beteg a terméket meg szokta és meg is akarja vásárolni. Válaszadásukat előre is köszönöm Tisztelettel
Fodrász – termékértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a fodrászüzletben hajápolási termékeket is értékesítenek, kötelező-e az online pénztárgép használata? Ha igen, kiváltható-e ez azzal, hogy ezeknek a termékeknek az értékesítéséről minden esetben számlát állítanak ki?
Távértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A” (magyarországi) Kft. megvásárolja a termékeket a „B” (magyarországi) Zrt.-től és beszállítja az Amazon (online forgalmazó) németországi raktárába. Nem számlázza, tehát komissziós alapon. Az áru beérkezése után Amazon felkínálja a termékeket a honlapján keresztül. Az ár, a mindenkori országban érvényes forgalmi adóval jelenik meg. Amazon 15 százalékot kap (az áfával emelt értékből) mint províziót a realizált eladások után. Ezzel csökkenti a bevett árat. Továbbiakban levonásra kerül a csomagküldés költsége és a raktározási költség is. Amazon mindent automatikusan számol, küldi az elszámolásokat online és utalja az „A” Kft. bankszámlájára az elszámolt összeget. Az Amazon az elszámolásokról számlát küld (önszámla formájában). Azaz szállítóként "A" Kft. szerepel, vevőként az Amazon. Van olyan számla, amin német áfa van (19%), van, amin magyar áfa (27%), van, amin cseh áfa (21%), attól függően, hogy az értékesített termék melyik országba érkezik meg. A vevők EU-s magánszemélyek. Ha jól értelmezem, a német raktárban történő termékmozgatás nem minősül termékértékesítésnek, mert távértékesítési célból lettek kiszállítva a termékek. Az Amazon önszámlázásából pedig arra következtetek, hogy az "A" Kft.-nek, amelyik tagállamba értékesítés történik, be kell jelentkeznie és ott elszámolnia az adót. A NAV felé be kell jelenteni, mely országokban teljesíti az áfakötelezettségét. Jól gondolom ezeknek az ügyeleteknek a menetét? Válaszát előre is köszönöm.
Áfa időszakos elszámolás 2017
Kérdés
Kérem a segítségüket az áfatv. 304. § (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatosan: amikor az adóalany és vevője a termékértékesítés során időszakos elszámolásban állapodnak meg, ezért a 2016. novemberi és decemberi szállításokról kibocsátott számlák fizetési határideje 2017. január, így az 58. § (1) a), b) pontok szerinti elszámolás alapján a számlák teljesítésének időpontja 2017. január 1-jét követő időpontra esik. A termékértékesítésekről a számlák kiállítása 2016-ban megtörtént, természetesen a számlákon a kiállítás időpontjában érvényes áfakulcsokkal (18%). Kérdésem: a fent említett értékesítések esetében az áfatv. 2017-től hatályos rendelkezései alapján, figyelemmel a 304. § (1) bekezdésben leírtakra, az adó mértéke helyesen került feltüntetésre 18%-kal, vagy - az akkor még nem ismert - 5%-ot kell alkalmazni? Ha az új szabályt kell alkalmazni - 5%-ot -, akkor a 2016-ban kibocsátott számlákat helyesbíteni kell? Köszönöm segítségüket. Tisztelettel: Tóth Jánosné
Mennyi az annyi? Fejtörő az áfakulcsokról
Cikk
Hosszú kérdés-felelet szimulációs játék alapján dönthetik el a vendéglátósok 2017-től azt, hogy a felszolgált, eladott ételre és italra milyen áfakulcsot számíthatnak fel.
Fordított áfa számlázása
Kérdés
Két áfaalany egymással építési szerződést köt. Egy kft.-ről és egy asztalos egyéni vállalkozóról van szó. A kft. kérése, hogy az asztalos a munkadíjat fordított áfával számlázza, a beépített anyagot pedig termékértékesítésként egyenes áfával. A munkálat építésiengedély-köteles. Lehet-e így szabályosan számláznia?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
