Tisztelt Adózóna.hu! A "Kifizette, mégsem kérte, mi a helyzet az áfával?" című cikkben hivatkoznak két Kúria előtti jogesetre, amelyek a következők: – egy társaság gyártott alkatrészt az anyavállalata részére….; – villamos energia átvételére vonatkozó, úgynevezett „take or pay” …. Amennyiben van rá lehetőségük, kérem, írják meg a kúriai indoklás elérhetőségét!
Tisztelt Szakértő! Magyarországi telephellyel rendelkező kft. B Németországból hoz be terméket A-tól, melyet egy másik, C németországi cég felé értékesít. Az áru nem hagyja el Németország területét, mivel az A közvetlenül a C-nek szállítja, B csak közvetítő szerepet tölt be. A 19 százalékos áfával terhelt számlát állított ki B felé. Kérdésem, hogy B-nek milyen számlát kell kiállítani C felé, kell-e áfát feltüntetni, továbbá az áfabevallásban hogyan kell szerepeltetni a fenti eseményt, elég, ha az összesítő nyilatkozatban szerepeltetem az ügyletet, megjelölve, hogy abban közbenső vevőként jártam el. További kérdésem, hogy be kell-e jelentkezni Németországban adóalanyként? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Ilona
Telek, burkolás, garázs, 2015-ben fizetett előleg : megannyi talány az új lakásokra bevezetett 5 százalékos áfáról A NAV összegyűjtötte és megválaszolta az érintetteket leginkább érdeklő kérdéseket.
Ha egy vállalkozás eszközértékesítés jogcímen úgy kap pénzösszeget, hogy az a vevő részére nem eredményez tulajdonszerzést, illetve birtokbaadás sem történik, akkor számlázási és számviteli szempontból a pénzmozgás csak előlegnek minősül? Csak később a teljes vételár kiegyenlítésekor áll be a tulajdonszerzés vevő részére, illetve a birtokbaadás időpontjában. Csak ekkor állítható ki termékértékesítésről számla? Mi a teljesítés időpontja ebben az esetben?
Egy kft. egy külföldi EU-s partner megbízásából különböző termékeket gyárt. A gyártáshoz szükséges gyártóeszközöket a belföldi kft. saját részére beszerzi, majd továbbszámlázza azt az EU-s partner részére. A számlán eszközértékesítés van. Kiállítható-e számla vagy csak előlegnek minősül, ha tényleges birtokbaadás nem valósul meg? Ezen eszközöket nem adja át a partner részére, mert a termékgyártáshoz szükségesek, a gyártás ideje alatt továbbra is belföldön marad. A birtokbaadásra vélhetően csak a teljes projekt után kerül sor az EU-s partner részére, de ez akár 5-10 év is lehet. 1. Áfa szempontjából termékértékesítésről beszélhetünk-e, hiszen a birtokba vehető dolog átengedésére nem kerül sor, ugyanakkor a két fél megállapodása alapján a számla/előleg teljes kiegyenlítésekor a tulajdonjog átszáll az EU-s partner részére. 2. Ha a megállapodás úgy szól, hogy a tulajdonszerzés ténye a birtokbaadás időpontjában áll be, megvalósul a termékértékesítés vagy addig a kifizetett összeg előlegként kezelendő? 3. Mivel nem teljesül a 89. § azon kitétele,hogy igazoltan más EU-s országba kerüljön a termék, ezen értékesítés nem lehet közösségi adómentes értékesítés, így 27 százalékos áfatartalommal kell kiállítani a számlát? 4. Ha 5 év múlva megtörténik a birtokbaadás is, és így másik EU-s tagországba kerül a termék, az eredeti áfás számlát helyesbíteni lehet, hiszen már teljesül az adómentes közösségi értékesítés? Ilyen esetben mindig áfa-önrevíziót, illetve számviteli/könyvelési helyesbítést kell végezni?
Egy félreértelmezett törvényi szabályozás miatt rendkívüli bírságokra számíthatnak azok a cégek, melyek az év folyamán a nyomdai árucikkeiket termékként szerezték be és az adott összeget nem szolgáltatásként számolták el a könyvelésükben, hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária. A törvényi anomália már csak azért is furcsa, mert az áfatörvény világosan rögzíti, hogy a nyomdában készült egyes árucikkek milyen esetben minősülnek terméknek és milyen esetben szolgáltatásnak, állítja a tanácsadó cég.
A nemzetközi és a hazai adóhatóságok számára is kiemelt adónem az áfa, így az Európai Bíróság elé kerülő ügyek folyamatosan befolyással vannak az egyes országok jogalkalmazására is. Már sokszor az is vitára ad okot, hogy egy komplexebb ügylet áfa szempontból egységes szolgáltatásnak, értékesítésnek minősül, vagy elkülönült elemekből áll-e. Ha egységes komplex ügyletről van szó, akkor azt is el kell dönteni, hogy az egy csomagban teljesített értékesítések vagy szolgáltatások közül melyik tekintendő a főelemnek, amely aztán a járulékosan kapcsolódó elem áfa megítélését is befolyásolja – értékeli a helyzetet az RSM DTM szakértő.
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó esetében hogyan értelmezendő az áfatörvény 188. § (1) bekezdésében az alanyi adómentesség felső értékhatáraként megfogalmazott "...összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték összege..."? Ez pénzügyileg rendezett bevételt, azaz az általa kiállított számlák értékéből csak a már megtérített pénzösszeget jelent? Avagy az átutalásos fizetési móddal kiállított számlák értéke is beleszámítandó az értékhatárba, még akkor is, ha azok ellenértékét még nem kapta meg, azaz még nincsenek kiegyenlítve? Köszönöm válaszát!
Hatalmas összegeket bukhatnak az adózók, ha egyes ügyleteket másként minősítenek, mint a NAV. Ilyen veszélyes terep, a termékbeszerzés/értékesítés és az ügynöki tevékenység összekeverése.
Tisztelt Szakértő! Belföldi cég (A), termékértékesítést végez másik belföldi cégnek (B). "B" cég a termék kiszállítását annak a külföldi (Csehországi) cégnek (C) a székhelyére kéri, amelynek a terméket tovább fogja számlázni. A terméket "A" cég számlázza "B" cégnek, majd "B" cég számlázza "C" cégnek. A termék "A" cég székhelyéről (Magyarország) közvetlenül a C cég székhelyére (Csehország) kerül kiszállításra. A fuvarozásról "A" cég gondoskodott, fuvarozó megbízásával. A kérdésem az lenne, hogy "A" illetve "B" cégnek, hogyan kell (áfásan/áfamentesen) kiállítania a számláit, illetve adólevonási joggal, áfabevallással és összesítő nyilatkozattal kapcsolatban milyen speciális szabályok vonatkoznak az egyes ügyletekre? Válaszát előre is köszönöm!
Ugyanaz a tevékenység egyik esetben egyenes, a másikban fordított adózás alá esik az építőiparban. Összeállítottuk, milyen szempontokat kell figyelembe venni a kérdés eldöntésekor.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar ablakos cég ablakokat szállítana Németországba, amit ott be is szerelne. Álláspontunk szerint a szerelés része lenne a termékértékesítésnek, és így a 27 százalékos magyar áfával növelten számláznánk. A német partner egy generálkivitelező cég, akik azt mondták, hogy nettó módon számlázhatunk. Helyesen járunk-e el, ha áfamentesen számlázunk? Létezhet-e olyan szabály is az EU-n belül, mint a magyar építőiparban, hogy ha nem közvetlenül a végső megrendelőnek számláz az eladó, akkor fordítottan adózik? Válaszukat köszönöm!
B és C vállalkozás magyar adóalanyok és egymással kapcsolt vállalkozások. B vállalkozás édesipari termék előállításával foglalkozik. B vállalkozás félkész terméket ad át C vállalkozásnak, amely késztermékké alakítja át oly módon, hogy a saját maga vásárolt anyaggal vonja be, majd lédiges (10 kg) csomagolásba visszaszállítja B vállalkozásnak, amely csomagolja (40 g) és gondoskodik a piacra jutásáról, értékesíti a készterméket. Kérdésem: Hogyan jár el helyesen a két vállalkozás: 1.) ha a félkész terméket B vállalkozás átszámlázza C vállalkozásnak, majd C vállalkozás a megmunkált termékről (10 kg lédiges csomagolású) B vállalkozásnak szintén számlát állít ki mint termékértékesítés? 2.) a B vállalkozás C vállalkozással bérmunkaszerződést köt és bérmunka szolgáltatást számláz B vállalkozás felé? Ebben az esetben a szolgáltatás díja tartalmazhat-e hozzáadott anyagköltséget, vagy minden anyagot a B vállalkozásnak kell biztosítania? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Fazekasné
Az áfatörvény szerint a hazai cégeknek az Európai Unió más tagállamába történő termékértékesítése, mentes az általános forgalmi adó alól, amennyiben az eladó igazolja, hogy az árut a közösség más tagállamába valóban kiszállították. Az igazolásokat a NAV gyakran kétségbe vonja.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő szeretne saját maga által megtermelt termékeken túl vásárolt termékeket is árulni. Kérdésem, hogy ezt hogyan tudja megtenni? Szükséges hozzá valamilyen engedély vagy külön adószám? Ez ekkor milyen adózással jár, milyen járulékokat, adókat kell fizetni utána? Befolyásolja-e valamilyen mértékben ez az őstermelői tevékenységéből befolyt jövedelmét és adózását? Második kérdésem: pusztán az őstermelői tevékenységet, ha végzi, meddig nem kell neki adóznia, illetve milyen kötelezettségei vannak.e tevékenység során? (Például bevételi nyilvántartás vezetése, stb.) Köszönöm válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték