hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Új áfaelőírások a közösségi termékértékesítésekre

  • adozona.hu

Az áfamentes közösségi termékértékesítésekre vonatkozó szabályok már jóideje borzolják a vállalkozások idegeit. Az adóhatóság ugyanis nem egyszer tagadja meg az ilyen ügyletekre jutó adómentességet arra hivatkozva, hogy az áru nem hagyta el az országot. Az EU minap elfogadott javaslata ugyan egyértelműsít a szabályokon, azonban az azoknak való megfelelés komoly bürokráciát igényel az EU-ba értékesítő cégektől – hangsúlyozza a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az áfamentes közösségi termékértékesítés

A napokban nem csak a 25 százalékos áfaplafon miatt kapkodja a fejét az adószakma. Az ECOFIN, azaz az Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa október 2-án több elemből álló áfacsomagot fogadott el. Ennek egy jelentős és a vállalkozásokat messze leginkább érintő része az áfamentességgel járó Közösségen belüli értékesítésekhez kapcsolódik.

A Közösségen belüli, más vállalkozásnak történő termékértékesítések áfamentességet élveznek, feltéve, ha a termék ténylegesen is elhagyja az eladó tagállamát. Ennek bizonyítása azonban rengeteg problémát szül a mindennapokban. Ha pedig egy magyar eladó nem tudja bizonyítani, hogy a termék ténylegesen is elhagyta az országot, akkor végső soron megtagadható tőle az áfamentesség, azaz nulla helyett 27 százalék áfát kell fizetnie.

Ennek megfelelően ez a fajta termékértékesítés egy különösen rettegett pontja az adóellenőrzéseknek: még az amúgy viszonylag jól működő ekáer ellenére is megesik, hogy az adóhatóság a jóhiszemű eladótól megtagadja az áfamentességet, mert nem látja bizonyítottnak akár azt, hogy a termék valóban elhagyta az ország területét, akár azt, hogy a vevő adóalany volt.

Bizonyítékok vélelmében

A most elfogadott javaslat bevezet egy vélelmet a termék kiszállításával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy ha az eladó a jogszabályban felsorolt iratokkal tudja bizonyítani, hogy a termék elhagyta az országot, akkor ezt mindaddig el kell fogadni, amíg az adóhatóság nem bizonyítja ennek az ellenkezőjét. A vélelemhez szükséges bizonyítékok körét azonban elég rigorózusan határozták meg. A javaslat alapesetben legalább kettő, egymástól és az ügyletben érdekelt felektől is független személy (például fuvarozó, raktározó stb.) által kiállított, legalább két különböző, de egymással összhangban lévő iratot vár el bizonyítékként – azon túlmenően, hogy (a fuvarozást szervező személyétől függően) megkívánja az eladó vagy a vevő nyilatkozatát is.

A javaslat továbbá az áfamentességet két további alapfeltételhez köti. Egyrészt ahhoz, hogy az eladó rendelkezzen a vevő (EU-s) áfaszámával, másrészt ahhoz, hogy az értékesítésről készített összesítő jelentését hiánytalanul töltse ki.

Lazítás vagy szigorítás?

Első látásra a csomagot akár jó hírnek is tekinthetnénk, hiszen végre konkrétan meghatározták az elvárt bizonyítékok körét. Ráadásul a szigorú dokumentáció csak a vélelem felállításához kell, de nem zárja el attól az eladót, hogy a kiszállítás megtörténtét más, megfelelő módon bizonyítsa.

Az új szabályok mégis szigorításként foghatók fel. Egyfelől, az adószám- és összesítő jelentés alapfeltételkénti nevesítése azt jelenti, hogy ezen a téren nincs pardon: ha nem stimmelnek az adatok, nincs mentesség. Márpedig ez egyfajta biankó csekk az adóhatóságnak arra, hogy az összesítő jelentés akár legkisebb formai hibája esetén is megtagadja a mentességet.

Másrészt, az eddigi magyar joggyakorlatban félig kikristályosodott az, hogy ha az eladó bármilyen megfelelő bizonyítékkal igazolta azt, hogy a termék elhagyta az országot, akkor az adóhatóságnak kellett ennek ellenkezőjét bizonyítania. A jövőbeni mérce viszont ennél magasabb és bürokratikusabb lesz. Félő továbbá, hogy az összes többi esetben (például amikor az eladónál csak egy egyszerű CMR bizonyítja a termék kiszállítását) az adóhatóságnak elég lesz csupán kétségeket megfogalmaznia a rendelkezésre álló bizonyítékok hitelessége, teljeskörűsége tekintetében

Még javaslat vagy már realitás?

Jóllehet, a csomagot formálisan még az unió állam- és kormányfőiből álló Tanácsának is el kell fogadnia, az ECOFIN-döntést követően ez inkább csak formalitás. És bár a szabályok hivatalosan 2020 előtt várhatóan nem lépnek hatályba, könnyen elképzelhető, hogy az adóhatóság már az új szabályok szellemében alakítja át jelenlegi ellenőrzési gyakorlatát.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áttérési szabályok katára, illetve kivára

Adózóna.hu szerkesztőség

kérdések és válaszok

Külföldi személy magyarországi vagyonkivétje

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Katás bt.. beltagjának külföldi munkavállalása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X