123 találat a(z) termékértékesítés cimkére
Magyar adóalanyok EU-n belüli kereskedelme
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdésem tenném fel, mivel véleményem szerint félreértettek a megválaszoláskor. A kérdés lényege, hogy két magyar adóalany közt megy végbe kereskedelem úgy, hogy az árut Csehországból veszi meg a nagykereskedő, de nem szállítja haza és adja el, hanem az árut már egyből Csehországban átadja a belföldi vevőjének, aki onnan haza is fuvarozza, így a termékértékesítés véleményem szerint Csehország. Segítségüket előre is köszönöm. Korábbi kérdésem: Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz. Két magyar, EU-s adószámmal rendelkező adóalany között megy végbe termékértékesítés úgy, hogy egyik magyar társaságnak sincs telephelye, sem bármilyen illetősége Csehországban. 'A' magyar adóalany megvásárolja 'B' cseh adóalanytól a terméket, melyet 'C' magyar társág rendelt meg tőle. Így tehát két magyar kereskedik, azonban az árut Csehországból már rögtön 'C' társaság szállítja el (feltehetően Magyarországra), így véleményem szerint a teljesítés helye, mivelhogy a fuvarozás, az áru átadása Csehországban történik, Csehország lesz. Kérdésem: ebben az esetben 'A' magyar társaságnak be kell jelentkeznie Csehországba az áfa alá, ott megfizetnie az áfát, és a magyar 'C' társaság felé a CSEH adószámával közösségen belüli termékértékesítésként kell számlázza ezt az ügyletet? Valamint a magyar könyvelésében csak bevételként kell nyilvántartsa, és áfában meg a cseh adóbevallásban tünteti ezt fel? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Csató Béla
Háromszögügylet és vevői készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áru útvonala: a termék a magyar cég telephelyétől közvetlenül a szlovák vevő székhelyére/telephelyére érkezik, mint az osztrák cég vevői készletébe a vevő telephelyén. Számlázás: magyar cég számláz osztrák kapcsolt cégnek áru termékértékesítést. Az osztrák cég továbbszámlázza szlovák cégnek ezt árut, amikor a lehívás megtörténik a szlovák cég részéről. A fuvarozást a magyar vagy az osztrák cég szervezi, viseli. (Különböző az áfa szempontjából történő helyes elszámolás?) Megvalósulhat-e háromszögügylet, tehát, magyar adóalany adómentes termékértékesítést számláz osztrák adóalanynak, aki a közbenső szereplő (nincs bejelentkezési kötelezettsége a vevő országában), és a vevői lehíváskor a szlovák adóalany adómentes közösségi beszerzést hajt végre? (Gondot jelent-e az ügyletben, hogy osztrák vállalatnak van magyar adószáma, de itt gazdasági tevékenységet nem végez?) Köszönöm a választ előre is! Üdv: Zsuzsa
Orvosi eszközök
Kérdés
Kedves Szakértő! Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó vállalkozás betegek részére kipróbálásra nagy értékű orvosi eszközt ad át néhány hétre. Amennyiben a beteg az eszköz viselését meg tudja szokni, akkor lehetősége van a megvásárlásra, ez szokott lenni a gyakorlat. Mivel azonban az adott műszer értékes, a kipróbálás idejére kauciót kell letennie a betegnek, amelyet vagy visszafizetnek a részére, vagy az ellenértékbe beszámítják, ha az ügylet létrejön. Kérdésem, hogy ez a kaució hogyan kezelendő? Az adott társaság egy számviteli bizonylatot állít ki, amellyel a beteg bizonyíthatja, hogy mennyi óvadékot fizetett a termék elvitelekor. Álláspontom szerint ez nem ellenértékbe beszámító kaució, mivel a termékértékesítés hetekkel később és csak eshetőlegesen történik meg. A termékértékesítés feltétele, hogy a beteg a terméket meg szokta és meg is akarja vásárolni. Válaszadásukat előre is köszönöm Tisztelettel
Fodrász – termékértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a fodrászüzletben hajápolási termékeket is értékesítenek, kötelező-e az online pénztárgép használata? Ha igen, kiváltható-e ez azzal, hogy ezeknek a termékeknek az értékesítéséről minden esetben számlát állítanak ki?
Távértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A” (magyarországi) Kft. megvásárolja a termékeket a „B” (magyarországi) Zrt.-től és beszállítja az Amazon (online forgalmazó) németországi raktárába. Nem számlázza, tehát komissziós alapon. Az áru beérkezése után Amazon felkínálja a termékeket a honlapján keresztül. Az ár, a mindenkori országban érvényes forgalmi adóval jelenik meg. Amazon 15 százalékot kap (az áfával emelt értékből) mint províziót a realizált eladások után. Ezzel csökkenti a bevett árat. Továbbiakban levonásra kerül a csomagküldés költsége és a raktározási költség is. Amazon mindent automatikusan számol, küldi az elszámolásokat online és utalja az „A” Kft. bankszámlájára az elszámolt összeget. Az Amazon az elszámolásokról számlát küld (önszámla formájában). Azaz szállítóként "A" Kft. szerepel, vevőként az Amazon. Van olyan számla, amin német áfa van (19%), van, amin magyar áfa (27%), van, amin cseh áfa (21%), attól függően, hogy az értékesített termék melyik országba érkezik meg. A vevők EU-s magánszemélyek. Ha jól értelmezem, a német raktárban történő termékmozgatás nem minősül termékértékesítésnek, mert távértékesítési célból lettek kiszállítva a termékek. Az Amazon önszámlázásából pedig arra következtetek, hogy az "A" Kft.-nek, amelyik tagállamba értékesítés történik, be kell jelentkeznie és ott elszámolnia az adót. A NAV felé be kell jelenteni, mely országokban teljesíti az áfakötelezettségét. Jól gondolom ezeknek az ügyeleteknek a menetét? Válaszát előre is köszönöm.
Áfa időszakos elszámolás 2017
Kérdés
Kérem a segítségüket az áfatv. 304. § (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatosan: amikor az adóalany és vevője a termékértékesítés során időszakos elszámolásban állapodnak meg, ezért a 2016. novemberi és decemberi szállításokról kibocsátott számlák fizetési határideje 2017. január, így az 58. § (1) a), b) pontok szerinti elszámolás alapján a számlák teljesítésének időpontja 2017. január 1-jét követő időpontra esik. A termékértékesítésekről a számlák kiállítása 2016-ban megtörtént, természetesen a számlákon a kiállítás időpontjában érvényes áfakulcsokkal (18%). Kérdésem: a fent említett értékesítések esetében az áfatv. 2017-től hatályos rendelkezései alapján, figyelemmel a 304. § (1) bekezdésben leírtakra, az adó mértéke helyesen került feltüntetésre 18%-kal, vagy - az akkor még nem ismert - 5%-ot kell alkalmazni? Ha az új szabályt kell alkalmazni - 5%-ot -, akkor a 2016-ban kibocsátott számlákat helyesbíteni kell? Köszönöm segítségüket. Tisztelettel: Tóth Jánosné
Mennyi az annyi? Fejtörő az áfakulcsokról
Cikk
Hosszú kérdés-felelet szimulációs játék alapján dönthetik el a vendéglátósok 2017-től azt, hogy a felszolgált, eladott ételre és italra milyen áfakulcsot számíthatnak fel.
Fordított áfa számlázása
Kérdés
Két áfaalany egymással építési szerződést köt. Egy kft.-ről és egy asztalos egyéni vállalkozóról van szó. A kft. kérése, hogy az asztalos a munkadíjat fordított áfával számlázza, a beépített anyagot pedig termékértékesítésként egyenes áfával. A munkálat építésiengedély-köteles. Lehet-e így szabályosan számláznia?
Harmadik országban történőt termékértékesítés
Kérdés
Tisztelt Cím! Magyar vállalkozás megvesz egy harmadik országban működő vállalkozástól egy nyomdagépet, de a nyomdagép a harmadik országot nem hagyja el, az eladó a gép értékét leszámlázza a magyar cég felé. A magyar cég ezt a nyomdagépet ott helyben (a harmadik országban) eladja egy másik, ottani vállalkozásnak. Kérdésem: 1.) Az áfa szempontjából milyen számlát kell kiállítania? 2.) Ha áfás számla kiállítására kerül sor, akkor azt hol kell bevallania? Köszönettel: T. Mónika
Talpmasszőr termékértékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Talpmasszázst végző egyéni vállalkozó gyógyteákat, vitaminokat is szeretne értékesíteni. Árulhatja-e ezeket a masszázsszalonban és kötelező-e számára a pénztárgépes nyugtaadás? 2017. január 1-jétől a talpmasszázs tevékenységre már kötelező lesz a pénztárgép alkalmazása? Szeretne majd szoláriumot is üzemeltetni, 2017. január 1-jtől ez a tevékenység is pénztárgépköteles? Köszönettel.
5%-os áfás lakás vásárlása vs. áfavisszatérítés (támogatás) II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azonos címmel feltett korábbi kérdésemre kapott válasz nyomán szeretnék kiegészítő kérdéseket feltenni. Mikor minősül (milyen esetekben minősül) termékértékesítésnek egy ingatlan (új, használt) értékesítése, és mikor minősül szolgáltatásnyújtásnak? Gondolataim összekuszálódását az is fokozza, hogy a Szolgáltatások Jegyzékében szerepel az ingatlanforgalmazás is. Például termékértékesítésnek minősül az ingatlan értékesítése: - áfatörvény 9. § (1) bekezdése, 10. § a) pont (zárt végű pénzügyi lízing), 10. § d) pont (generálkivitelező építési-szerelési munkája során előállított ingatlan) Szolgáltatásnyújtásnak minősül az ingatlanértékesítés, például a nyílt végű pénzügyi lízing keretében eladott ingatlanok, a generálkivitelező nélkül létrehozott ingatlan. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Termékértékesítés EU-n belül harmadik országbeli partnernek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy szingapúri megrendelőnek gyárt le kiállítási installációt (fából készült stand és pavilon), amelyet ügyfelünk egy párizsi kiállításon használ fel, azaz nem hagyja el az unió területét a termék. Lehet-e a termék értékesítését áfamentesen számlázni? Illetve milyen egyéb körülmények figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy az áfakérdést (mentes vagy áfaköteles-e az értékesítés) eldönthessük:
Termékértékesítés EU-n kívüli magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég motorcsónakot vásárol egy másik magyar cégtől áfás számlával. A motorcsónakot tovább fogják értékesíteni egy külföldi magánszemély részére (nem EU állampolgár). A motorcsónak a BVI (British Virgin Island) területén van, és Magyarországon nem is kerül nyilvántartásba. Áfa vonatkozásában milyen szabályok vonatkoznak a beszerzésre és az értékesítésre? Köszönöm
Kúria-döntés indoklásának elérhetősége
Kérdés
Tisztelt Adózóna.hu! A "Kifizette, mégsem kérte, mi a helyzet az áfával?" című cikkben hivatkoznak két Kúria előtti jogesetre, amelyek a következők: – egy társaság gyártott alkatrészt az anyavállalata részére….; – villamos energia átvételére vonatkozó, úgynevezett „take or pay” …. Amennyiben van rá lehetőségük, kérem, írják meg a kúriai indoklás elérhetőségét!
EU-n belüli termékértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi telephellyel rendelkező kft. B Németországból hoz be terméket A-tól, melyet egy másik, C németországi cég felé értékesít. Az áru nem hagyja el Németország területét, mivel az A közvetlenül a C-nek szállítja, B csak közvetítő szerepet tölt be. A 19 százalékos áfával terhelt számlát állított ki B felé. Kérdésem, hogy B-nek milyen számlát kell kiállítani C felé, kell-e áfát feltüntetni, továbbá az áfabevallásban hogyan kell szerepeltetni a fenti eseményt, elég, ha az összesítő nyilatkozatban szerepeltetem az ügyletet, megjelölve, hogy abban közbenső vevőként jártam el. További kérdésem, hogy be kell-e jelentkezni Németországban adóalanyként? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Ilona
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
