hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bezárulhat ez az adókikerülési lehetőség

  • Erdős Gabriella adószakértő, TaxMind Kft.

Adószakértői körökben gyakran okoz fejtörést az olyan ügyletek kezelése, amelyek a több tagállamban (például telephelyként) működő gazdasági szervezeteknél a tagállamok eltérő adószabályai miatt eltérő adókövetkezményeket idéznek elő. Az Országgyűléshez a múlt héten beterjesztett jogharmonizációs csomag egyes elemei az ilyen helyzeteket igyekszik rendezni.

A T/6349. számú törvényjavaslat az uniós jogharmonizáció miatt szükséges módosításokat tartalmazza. Társasági adózás szempontjából a legfontosabb az úgynevezett ATAD (Anti-Tax Avoidance Directive), magyarul Adó Kikerülés Ellenes Irányelv és módosításainak a tagállami bevezetése. A hibridekkel kapcsolatos intézkedések a 2016/1164-es irányelvet módosító 2017/952-es EU irányelvben szerepelnek.

Mi az a hibrid?

Az adórendszerek egymástól eltérőek. Hibrideknek azokat a struktúrákat, vagy gazdálkodó szervezeteket nevezzük, amelyeknek a jövedelem folyamát, ráfordításait vagy a gazdálkodó szervezet adóalanyiságát két állam másképpen értelmezi adóztatási szempontból és emiatt a két államban az adókövetkezmények is eltérőek lesznek.

Hibrid struktúrára a klasszikus példa az a jelentős összegű tagi kölcsön, amelynek a futamideje 100 év és a kamata egyenlő a társaság mindenkori nyereségének az 50 százalékával. A kifizető államban a kamat költségként elszámolható. Abban az államban azonban, ahol a kamatban részesülő belföldi illetőségű a kamatot rejtett osztalékká minősítik át, mivel ilyen feltételek mellett bank nem adna, társaság pedig nem venne fel kölcsönt. A kölcsön feltételei sokkal inkább egy tőkebefektetésre hasonlítanak. A kapott osztalék azonban adómentes. Így a jövedelem eltérő minősítésének az lesz a következménye, hogy az egyik államban levonható ráfordítás keletkezik, míg a másik államban nem keletkezik ezzel azonos nagyságú jövedelem.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, mit sorol a törvényjavaslat a hibrid fogalom alá, továbbá mit jelent a hibrid különbség!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cafeteria

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Globális minimumadó 2024-re

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink