További témák

Telephely iparűzési adója – az adóelőleg kiszámítása

  • adozona.hu

Hogyan kell kiszámítani az iparűzésiadó-előleg összegét a telephely vonatkozásában? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Telephely létesült a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 37. § (3) bekezdése alapján (építőipari vállalkozás). Nem tartom egyértelműnek a Htv. 41. § (5) bekezdését, hogy azt a cég egészére, vagy telephelyenként kell-e értelmezni. A cég 23 éve működik, de a telephelyen 2018-ban kezdtük a munkát. A 2019. évi adóelőlegek vonatkozásában a székhelyen nem kell felbruttósítani, de a telephelyen kell?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint, ha az építőipari tevékenység folytatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenységvégzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, s a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Esetünkben feltehetően erről van szó.

Az adóelőleg vonatkozásában két eset lehetséges: vagy 2018-ban egész évben rendelkezett adóalanyisággal vagy sem. Erre a két esetre két eltérő szabályt ír elő a helyi adó törvény.

Ha az adóévet megelőző (2018) adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele.

Ha az adóévet megelőző (2018) adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.

Az adóelőleg kiszámítása (2019. évre) tehát összefügg az adóévet megelőző 2018. évi helyi iparűzési adó összegével. Ennek megállapítása során pedig, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet (esetünkben erről van szó, mivel feltételeztem, hogy a székhelye máshol van), akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a helyi adó törvény 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

Tehát, ha a 3. melléklet szerint megosztotta az adóalapját, akkor az adott telephelyre jutó adóalap és arányos adó alapján kerül megállapításra az előzőleg hivatkozottak szerint az adóelőleg, de ezt már az illetékes önkormányzat végzi.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szabadság másodállásban, részmunkaidőben

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X