Tisztelt Szakértő! Taóról kivára áttért adózónál a pénztár figyelése továbbra is feladat. Ha például a cég pénztára a tao alatt negatívba fordult át, akkor tagi kölcsönt kellett betenni. Mi a helyzet a kivás időszakban, ha ugyanez bekövetkezik? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Megerősítést kérnék abban, hogy kivás időszak alatt nem keletkezhet tagi kölcsön, de mi van abban az esetben, amikor esetleg a tag vissza tudná fizetni a kölcsönt, van erre lehetőség, van-e ennek valamilyen adóalap-módosító hatása? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Van egy bt., amelynek már huzamosabb ideje – több mint két éve – negatív a saját tőkéje. A cégbíróság még nem indított törvényességi felügyeleti eljárást? A bt.-nek jelentős tagikölcsön-állománya van, amelyet apportként használnánk fel tőkeemelésként. A kérdésem, az lenne, hogy bt.-nél lehet-e tőketartalékba apportálni a tagi kölcsönt? Válaszukat előre is köszönöm. Lengyelné Zsuzsa
Tisztelt Adózóna! Cégünknek az egyik tagjával szemben bruttó 5 millió forintos osztalékfizetési kötelezettsége van. Ugyanezen taggal szemben azonban 5 millió forint követelése is van a cégnek, egy kölcsön miatt. Kérdéseink: 1.) Köthetnek-e olyan megállapodást, melyben az osztalékfizetési kötelezettséget és a kölcsönkövetelést egymással szemben elszámolják egymással? 2.) Hogyan történik ebben az esetben az adó- és a 14 százalékos ehofizetés? Mivel pénzmozgás nem történne, így helyes az, hogy a tag fizeti meg a közterheket a negyedévet követően? Vagy mivel egyébként munkabért is kap a cégtől, abból kell esetleg levonni a szja- és az ehotartozást is? Ha ez utóbbi a megoldás, akkor van valamilyen levonási korlát a munkabérből?
Tisztelt Szakértő! Bt. 2018.11.01-től áttért a kata hatálya alá. Hogyan kell kezelnem az alábbi tételeket a 2018.10.31-es zárás során? – Tárgyieszköz-beszerzésre támogatást kapott: az egyéb bevételt el kellett határolni. Meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást? – Mi a teendő a cégben maradt tagi kölcsönnel? – Katás időszakban értékesített tárgyi eszköz bevétele beleszámít a katás bevételi értékhatárba? Köszönettel: B.Zs.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem tagja, mint magánszemély kivásárolta a cégben lévő másik céggel szembeni kölcsöntartozást. Így ő került be a cégbe, mint magánszemély, ezzel a kölcsönnel, ez a kölcsön kezelhető-e tagi kölcsönként? Ha ez is tagi kölcsön, kötelező-e kamatot felszámítani (ha igen, hány százalékot), vagy adhatja kamatmentesen? A kamatokból jövedelem keletkezik-e? Tisztelettel várom válaszát: Géczi Sándorné
Egy bt. kényszertörlésénél (majd törlik) tagikölcsön-állomány volt. Hogyan szabadulhat meg tőle a legkedvezőbb módon?
Tisztelt Szakértő! Cégünknek két magánszemély és egy társaság tulajdonosa (aki többségi tulajdonos) volt. A tulajdonos társaság kölcsönt nyújtott a cégnek, amelyből még a mai napig van kötelezettségünk. Időközben a tulajdonos társaság kilépett a cégből, és a kölcsönt nyújtó társaság egyszemélyes tulajdonosa lett az új tag (többségi tulajdonos). Időközben a korábbi tulajdonos társaság is megszűnt végelszámolással. Véleményem szerint itt tagi kölcsönről már nem beszélhetünk, viszont felmerül a kérdés, hogy ha az a megnevezése a szerződésnek, hogy "Tagi kölcsön szerződés", szükséges-e módosítani, vagy a kilépés önmagában jogalap arra, hogy ne tagi kölcsönként tekintsük a megnevezés ellenére? Kérem szíves válaszukat.
Tisztelt Cím! A Szabadulás a tagi kölcsöntől című írás 3. pont 3. bekezdésében foglaltak szerint a tagi kölcsön apportálás után akkor keletkezik szja fizetési kötelezettség, ha az üzletrész névérték feletti értékesítése, jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás, jogviszony megszűnés történik. A fenti utolsó három esetén miért, hiszen már adózott "pénz" kerül visszafizetésre? Kérdés továbbá, hogy tagi kölcsön apportálás elfogadható-e, ha erre nincs a társaságnak befektetett eszköz fedezete.
A tagi kölcsön jól jöhet a forráshiányos társaságnak, de gondot okozhat, ha a cég szeretne megszabadulni tőle. Milyen következményei vannak a tagi kölcsön elengedésének, átvállalásának, illetve apportjának? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Nem személyesen közreműködő tag tagi kölcsönt nyújt kamatkikötéssel. Ha a cég visszafizeti a tagi kölcsönt és kamatot is fizet, a kamat után milyen járulékot, adót kell fizetnie a magánszemélynek és a cégnek? Kell-e társaságnak taoalapot növelnie a kamattal, hiszen ez nincs nevesítve a Tao. tv. 3 sz. mellékletének B/3 pontjában (a társaság tevékenységében személyesen közre nem működő tagnak való kifizetés)? Magánszemélynek így kifizetett kamatot az 5-ös számlaosztályba kell-e könyvelni mint személyi jellegű kifizetés? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az alábbi. Egy betéti társaság 2012 óta nem végez bevételszerző tevékenységet, könyveiben tagja részére adott kölcsön és annak előírt kamata szerepel. Kölcsön felvételére 2012.óta nem került sor. A betéti társaság 2017 novemberében módosította a társasági szerződését, amelyben a korábbi beltag már szerepel. Kérdésem, hogy a korábbi beltag a részére adott kölcsön és kamat összegét átruházhatja-e (engedményezheti-e) az új beltag részére – férj a feleségnek –, és ennek milyen adózási vonzata van? Várom szíves válaszukat. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! A saját tőke a jegyzett tőke kétszerese alá csökkent, tőkenövelésre lenne szükség. Megoldható-e a tőkeemelés a tagi kölcsön átsorolásával? Ha igen, a saját tőke melyik elemét célszerű emelni, illetve milyen adóvonzatokkal jár az áthelyezés?
A megengedett érték alá csökkent saját tőke kiegészíthető-e tagi kölcsönből? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Euróban adott tagi kölcsönt vissza lehet-e adni forintban? Külföldi vevőnek kibocsájtott EUR-s számlát a teljesítés, vagy a számla keltével forintosítom? És milyen árfolyammal számolom? Köszönöm: Pánti Etelka
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték