Tisztelt Szakértő! Egyik cégem tagja, mint magánszemély kivásárolta a cégben lévő másik céggel szembeni kölcsöntartozást. Így ő került be a cégbe, mint magánszemély, ezzel a kölcsönnel, ez a kölcsön kezelhető-e tagi kölcsönként? Ha ez is tagi kölcsön, kötelező-e kamatot felszámítani (ha igen, hány százalékot), vagy adhatja kamatmentesen? A kamatokból jövedelem keletkezik-e? Tisztelettel várom válaszát: Géczi Sándorné
Egy bt. kényszertörlésénél (majd törlik) tagikölcsön-állomány volt. Hogyan szabadulhat meg tőle a legkedvezőbb módon?
Tisztelt Szakértő! Cégünknek két magánszemély és egy társaság tulajdonosa (aki többségi tulajdonos) volt. A tulajdonos társaság kölcsönt nyújtott a cégnek, amelyből még a mai napig van kötelezettségünk. Időközben a tulajdonos társaság kilépett a cégből, és a kölcsönt nyújtó társaság egyszemélyes tulajdonosa lett az új tag (többségi tulajdonos). Időközben a korábbi tulajdonos társaság is megszűnt végelszámolással. Véleményem szerint itt tagi kölcsönről már nem beszélhetünk, viszont felmerül a kérdés, hogy ha az a megnevezése a szerződésnek, hogy "Tagi kölcsön szerződés", szükséges-e módosítani, vagy a kilépés önmagában jogalap arra, hogy ne tagi kölcsönként tekintsük a megnevezés ellenére? Kérem szíves válaszukat.
Tisztelt Cím! A Szabadulás a tagi kölcsöntől című írás 3. pont 3. bekezdésében foglaltak szerint a tagi kölcsön apportálás után akkor keletkezik szja fizetési kötelezettség, ha az üzletrész névérték feletti értékesítése, jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás, jogviszony megszűnés történik. A fenti utolsó három esetén miért, hiszen már adózott "pénz" kerül visszafizetésre? Kérdés továbbá, hogy tagi kölcsön apportálás elfogadható-e, ha erre nincs a társaságnak befektetett eszköz fedezete.
A tagi kölcsön jól jöhet a forráshiányos társaságnak, de gondot okozhat, ha a cég szeretne megszabadulni tőle. Milyen következményei vannak a tagi kölcsön elengedésének, átvállalásának, illetve apportjának? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Nem személyesen közreműködő tag tagi kölcsönt nyújt kamatkikötéssel. Ha a cég visszafizeti a tagi kölcsönt és kamatot is fizet, a kamat után milyen járulékot, adót kell fizetnie a magánszemélynek és a cégnek? Kell-e társaságnak taoalapot növelnie a kamattal, hiszen ez nincs nevesítve a Tao. tv. 3 sz. mellékletének B/3 pontjában (a társaság tevékenységében személyesen közre nem működő tagnak való kifizetés)? Magánszemélynek így kifizetett kamatot az 5-ös számlaosztályba kell-e könyvelni mint személyi jellegű kifizetés? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az alábbi. Egy betéti társaság 2012 óta nem végez bevételszerző tevékenységet, könyveiben tagja részére adott kölcsön és annak előírt kamata szerepel. Kölcsön felvételére 2012.óta nem került sor. A betéti társaság 2017 novemberében módosította a társasági szerződését, amelyben a korábbi beltag már szerepel. Kérdésem, hogy a korábbi beltag a részére adott kölcsön és kamat összegét átruházhatja-e (engedményezheti-e) az új beltag részére – férj a feleségnek –, és ennek milyen adózási vonzata van? Várom szíves válaszukat. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! A saját tőke a jegyzett tőke kétszerese alá csökkent, tőkenövelésre lenne szükség. Megoldható-e a tőkeemelés a tagi kölcsön átsorolásával? Ha igen, a saját tőke melyik elemét célszerű emelni, illetve milyen adóvonzatokkal jár az áthelyezés?
A megengedett érték alá csökkent saját tőke kiegészíthető-e tagi kölcsönből? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Euróban adott tagi kölcsönt vissza lehet-e adni forintban? Külföldi vevőnek kibocsájtott EUR-s számlát a teljesítés, vagy a számla keltével forintosítom? És milyen árfolyammal számolom? Köszönöm: Pánti Etelka
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőkéje negatív. A vállalkozásban lévő tagi kölcsönből szeretné a tőkét felemelni. Érdeklődnék, hogy ehhez milyen papírokra van szükség, illetve, hogy számviteli szempontból ez az összeg tőketartalékba vagy lekötött tartalékba kell, hogy kerüljön? Valamint szeretném tudni ennek a kiva adóalapra gyakorolt hatását. Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: B. Márta
Tisztelt Szakértő! 2017-ben kezdő kft. saját tőkéje a megengedett érték alá csökkent, és 2018-ban sem fog még rendeződni. A vállalkozás tagi kölcsön nyújtása mellett működik. A kérdésem az, hogy a pótbefizetést már év közben is el lehet rendelni, vagy csak a mérleg elfogadása alkalmával? A tagi kölcsönt át lehet-e fordítani pótbefizetésre, és ha igen, hogyan (ügyvédi papír kell hozzá, vagy elég a tagok feljegyzése)? Átvezethető lekötött tartalékba pénzmozgás nélkül? Nem elengedett követelés lenne, mivel amint engedi az eredmény, a tulajdonosok visszakapják. Van valamilyen adóvonzata? Válaszát előre is köszönöm
Az alábbi kérdéshez kapcsolódik a kérdésem: "Kft. saját tagjának adott kölcsönt, amit a német állampolgárságú tag nem fizet vissza. Milyen adók, járulékok terhelik a kft.-t, illetve a magánszemélyt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt." Kérdezem, hogy ha a kültag belföldi illetőségű magánszemély, aki a tagi kölcsönt nem tudja vagy nem akarja visszafizetni, akkor milyen könyvelési, adózási, esetleg illetékteher jelentkezik a bt.-nél és a tagnál? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Pótbefizetésre vonatkozóan a Ptk. előírása a következő: 3:183. § [A pótbefizetés] (1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. IIyen előírás alapján megteheti-e egy bt. taggyűlése a társasági szerződés módosítása nélkül is azt, hogy a veszteségek fedezetére pótbefizetést ír elő a tagoknak, és a kapott összegből megadja az egyik tagnak a régóta fennálló tagikölcsön-tartozását? A bt. taggyűlése – egy taggyűlési határozattal – eleve azért rendel egy pótbefizetést, hogy abból rendezhessen egy régóta fennálló kötelezettséget, a beltaggal szembeni tartozást! Kérem, hogy válaszát joghelyekkel szíveskedjék alátámasztani! Előre is köszönettel: Kgy.pl.
Tisztelt Szakértő! Kft. saját tagjának (a tag német magánszemély és egyedüli tag) adott kölcsönt euróban, amelyre a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékos kamatot számolt a cég. A kft. most végelszámol, viszont a tag a kölcsönt nem fizette vissza, és nem is fogja visszafizetni. Milyen adók, járulékok terhelik a kft.-t? Milyen adók, járulékok terhelik a német állampolgárságú magánszemélyt? Esetleg van-e illeték vonzata? Köszönettel.
Adózóna szerkesztőség szerkesztőség
kérdések és válaszok
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték