Végelszámolás előtt álló betéti társaság nyugdíjas beltagja után fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékát forrás híján a beltag finanszírozta a bt. helyett. Elszámolható-e tagi kölcsönként a befizetés? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás mérlegképes könyvelő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Van egy évek óta nem működő evás, bevételi nyilvántartást vezető bt. (éves bevétele 5-10 ezer Ft között van). Mind a kültag, mind a beltag öregségi nyugdíjas. A beltag két éve nyugdíjas, azóta a cég megfizeti a szoc. szolgáltatási járulékot. Mivel a cégnek nem volt bevétele, ezért a beltag fizette be a cég számlájára, és onnan utaltuk. Kérdésem: ez a bt.-nél tagi kölcsönnek minősül? Amennyiben igen, akkor ezt egyéb bevételként a 2019. évben le kell adózni és ajándékozási illetéket fizetni? Az összeg 240 ezer Ft. A cég 2019. 12. 31-ével meg kíván szűnni, egyszerűsített végelszámolással. Azt olvastam az interneten, hogy a NAV a jegyzetttőke-emelést ebből az összegből nem fogadja el, mert a rendeletben foglalt rendeltetésszerű használat nem valósul meg. Egyszerűsített végelszámolással meg csak akkor tud a cég megszűnni, ha nincs tartozása. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kivás cég tulajdonosa 50-60 millió forint tagi kölcsönt kíván nyújtani a cégének. A pénzből telephelyet/irodát akar építeni. A tartozás fejében a kész épületet adná vissza a cég a tulajdonosnak. Megteheti ezt? Helyesen jár el? Köszönjük!
Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron értékesíti, ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, ha az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megnőtt törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron adja el, és ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, amennyiben az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megemelkedett törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? Köszönöm a választ.
Felszámolás esetén vannak-e adó- és/vagy illetékterhei a tagi kölcsönnek?
Kft.-tag részére visszafizetett tagi kölcsön kamata milyen jövedelemként adózik?
Tisztelt Szakértők! Egy évek óta alvó bt. egyszerűsített végelszámolással kívánt megszűnni, amit el is indítottak. Követelése nincs, viszont van 2 millió forint körüli összegű tulajdonos által nyújtott tagi kölcsön kötelezettsége. Emiatt a végelszámolás nem kivitelezhető, mivel társaságiadó-vonzata és illetékvonzata is van a dolognak, a társaság viszont semmi tőkével nem rendelkezik. Ilyen esetben milyen lépéseket kell tenni a tulajdonosnak, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően tudjon eljárni? Válaszukat előre is megköszönve maradok tisztelettel: Bálizs Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: amikor egy kft.-ből (két magánszemély tag, 50-50%) az egyik tag ki akar lépni, és a másik szeretné őt kifizetni, akkor azt hogyan teheti meg? Van a kilépő tagnak tagi kölcsöne és pótbefizetése is a cégben a másik taggal együtt egyenlő összegben, melyeket – gondolom – szintén vissza kell neki fizetni. A saját tőke és a jegyzett tőke közötti különbség nagyobb, mint a tag pótbefizetése, tehát ha kifizetik neki, akkor a saját tőke nem csökkenne a törzstőke alá. Ezekről kellene dönteni egy taggyűlésen, illetve az üzletrész-adásvételi szerződésben ezeket is beírni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Cég külföldön készpénzért gépjárművet vásárolna. Az egyik magánszemély tag rendelkezik a megfelelő összegű euróval, amit kölcsönadna a cégnek rövid időre. Olyan kölcsönszerződést szeretnének kötni, mely szerint forintban is vissza lehet fizetni a tartozást, a kölcsönadás napi MNB-árfolyamon rögzített forintösszegben, elkerülve ezzel az esetleges árfolyamkülönbözetet. Ez így működőképes? Származhat ebből az ügyletből akár a cégnek, akár a magánszemélynek bármilyen plusz fizetési, bevallási kötelezettsége? Köszönöm előre is válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kényszertörlés alatt lévő társaság (kft.) adóját a cég ügyvezetője személyesen, készpénzben kifizette a NAV végrehajtói részére, a kifizetésről átvételi elismervényt kapott. A társaság házipénztári egyenlege 0 forint. A kényszertörlési eljárás április 18. napjával indult meg a társaság ellen, az ügyvezető a készpénzes kifizetést 04. 04-én teljesítette. Kérdésem, hogy ebben az esetben a társaság könyveiben milyen módon lehet rendezni a NAV felé az ügyvezető saját pénzéből fizetett tartozás kiegyenlítését? A tagi kölcsön elkerülhető? Amennyiben tagi kölcsönből kerül megfizetésre az adótartozás, akkor a kényszertörlési eljárás alatt a tagi kölcsönnel mi a teendő? Visszafizetni nem tudja a társaság az ügyvezető részére, mivel nincs semmilyen vagyona, csak adótartozása, a saját vagyona is negatív. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2019.03.01-jétől végelszámolás alá került. Van neki egy nagy összegű fizetendő társasági adója a 2018. évi eredmény alapján. Viszont nincs rá pénzeszköz, így tagi kölcsönt kellene betennie, hogy ki tudja fizetni az adót. A tagi kölcsön elengedése 18 százalékos illetékfizetéssel is járna úgy tudom. Valamint bevételként kell tekinteni, aminek megint társaságiadó-vonzata lenne. Azt szeretném megkérdezni, hogyan lehet megszüntetni így a céget, hogy ne alakuljon ki ördögi kör. Köszönettel: Boruzsné
X cég 50 százalékban tulajdonosa Y cégnek. X cég tagi kölcsönt szeretne nyújtani Y cègnek. Tudomásom szerint ez magánszemély és társaság között lehetséges.
Tisztelt Adózóna! „A” Kft. 10 egységért üzletrészt vásárolt egy „B” Kft.-ben. Az üzletrész adásvételi szerződés azt tartalmazza, hogy a tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek az új tulajdonosra szállnak át. „B” Kft. tulajdonosa adott tagi kölcsönt „B” Kft. részére 20 egységet, mely tagi kölcsön „B” Kft. könyvelésében nyilván van tartva. Kérdésem, hogy „A” Kft. hogyan mutassa ki a könyveiben a vásárolt részesedést, valamint az ezzel járó tagi kölcsön követelést, mely az adásvétel napjától átszállt rá? 10 egység a 17-es számlaosztályba kerüljön? Hogyan írjuk elő „A” Kft.-ben a „B” Kft.-ben lévő 20 egység tagi kölcsön követelését? Mi történik az esetleges tagi kölcsön visszafizetés esetén? Köszönettel
T. Szakértő! Egy 3 millió forintos törzstőkével, 40 millió forintnyi saját tőkével rendelkező kivaalany kft. tulajdonosa adózott jövedelméből, 20 millió forintot szeretne kölcsön adni a kft.-jének, 3 évre. A kölcsönre kamatot szeretne kapni. Arra kérnék választ, hogy ez milyen kölcsön lehet? Hosszú lejáratú tagi kölcsön? Hátrasorolt kötelezettséget ajánlottak neki, de tudomásom szerint csak 5 éven túli kölcsönöket lehet kimutatni. Mennyi kamatot kérhet a magánszemély? A megkapott kamat után hogyan adózik? Az adót a cég vonja le? Kinek van bevallási kötelezettsége ezzel kapcsolatban? A cég szempontjából érvényes-e valamilyen alultőkésítési szabály? Köszönettel!
Adózóna szerkesztőség szerkesztőség
kérdések és válaszok
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték