További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Juttatás felhőszakadás, jég, aszály, mezőgazdasági káresemény miatt

  • adozona.hu

A földművelésügyi tárca a héten figyelmeztetett a kárenyhítési hozzájárulás közelgő befizetési határidejére. Összefoglaltuk, mi számít káreseménynek, továbbá, hogy a kapott juttatást miként minősíti a személyi jövedelemadóról szóló törvény.

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről a 2011. évi CLXVIII. törvény (továbbiakban: törvény) rendelkezik. E szerint a mezőgazdasági termelőknek meghatározott nagyságú termőföld esetén – a mezőgazdasági káresemények miatti károk kezelése céljából – kockázatközösséget kell alkotniuk, de a törvényben meghatározott esetekben a termelők önként is beléphetnek a kockázatközösség tagjai közé. 

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az említett törvényben foglaltaknak megfelelően köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni, ami a káresemények ellentételezésére szolgál, hiszen a tag valamely káresemény bekövetkezése esetén a törvényi feltételeknek megfelelően kárenyhítő juttatásra jogosult. A legközelebbi befizetési határidő szeptember 15-e.

E törvény 3. §-a szerint a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani:

  • a mezőgazdasági termelő,
  • a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló,
  • a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén - annak keretei között - a biztosító,
  • a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint
  • az állam
  • között.

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában a fontosabb fogalmak a következők (2. §):

7. elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;

9. felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t;

10. felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

15. jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

21. mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30 százalékot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár.

A kár esetén a kárenyhítő juttatás összege azonban nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célból adott juttatásnak, mivel a kérelmezőnek nem kell a folyósító felé elszámolnia a cél szerinti felhasználásról [személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 3. § 42. pont]. A törvény 12. §-a alapján a kárenyhítő juttatás összegét a hozamérték-csökkenésből kiindulva kell megállapítani, e kifizetés alapvetően jövedelempótló jellegű (részbeni) kártalanítás, függetlenül attól, hogy egy adott termelőnél a kifizetés évében keletkezik-e jövedelem.

Ebből következően a kárenyhítő juttatásra alkalmazható az Szja tv. 1. § (9) bekezdés a) pontja, mely szerint az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) az elmaradt jövedelemre tekintettel irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. A kárenyhítő juttatás jövedelempótló jellegére tekintettel a kártalanítás adómentességére általános esetben irányadó, az Szja tv. 1. számú melléklet 6.1. pont c) alpontjában foglalt rendelkezés nem tehát alkalmazható.

Mivel a befizetett összeg a káresemények ellentételezésére szolgál, ami nem jelenti egyben a költségek fedezetét is, inkább jövedelempótló célja van, így amennyiben adózó a befizetett összeget a költségei között érvényesíti, akkor a kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg bevételnek minősül.

Ebből az is következik, hogy az e címen folyósított összeg nem tekinthető olyan támogatásnak, amely az Szja tv. 7. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az adózási feltételül megjelölt bevételi értékhatárt megemelné, és nem is vonatkozhat e bevételre az Szja tv. 7. § (1) bekezdés v) pontja, valamint a 19. § sem. Ennek oka az, hogy nincs a folyósított összeggel szemben elszámolási és/vagy visszafizetési kötelezettség, a célszerinti felhasználás e bevételre nem vonatkozhat, mivel azt a korábban keletkezett kárra tekintettel kapja a magánszemély.

Az Szja tv. 3. számú melléklete a mezőgazdasági őstermelők és más önálló tevékenységet folytatók – a 11. számú melléklete az egyéni vállalkozók – költségelszámolásáról rendelkezik.

E mellékletek a jellemzően előforduló költségeket tartalmazzák, tehát nem taxatív felsorolásról van szó. Ugyan a jellemzően előforduló költségek között nincs nevesítve a kárenyhítési alapba befizetett összeg költségek közötti elszámolhatósága, de a törvény preambulumában megfogalmazott cél alapján e kiadások költségként történő elszámolhatósága egyértelmű, hiszen a befizetett összeg többek között a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítésében való kockázatközösség kialakítását, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítését, és más természeti eredetű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények hatásainak egységes kezelését szolgálja.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kismama visszatérése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkáltató kölcsön törlesztése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Elektromos autó támogatásának áfatartalma

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X