Augusztus 13-ától nem minősül keresőképtelennek, azaz táppénzre sem jogosult az, aki nem hivatalos céllal utazik a kormány által kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékűnek nyilvánított országba, és onnan hazatérve hatósági házi karanténba kell vonulnia – ekként módosult a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. kormányrendelet.
Az elkövetkező hetekben számos munkavállaló megy szabadságra, és lesznek közöttük, akik ezt az időt külföldön fogják eltölteni. 2020. július 15-étől a kormány olyan járványügyi intézkedéseket rendelt el, amelyek a most szabadságra induló munkavállalókat is érinteni fogják, ennek megfelelően közvetett módon kihatnak a munkáltató működésére is, olvasható a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal elemzésében.
Olvasónk a következőket írta: „Ügyfelem háziorvos. Az asszisztense január óta folyamatosan táppénzen van, ezért katás egyéni vállalkozó asszisztenst foglalkoztat heti három alkalommal, aki számlát ad. Jár-e az asszisztensnek a jutalom, ha igen, milyen módon és mennyi adót kell levonni? Én mint könyvelő kértem, hogy nyilatkozzon a vállalkozó, mivel van főállású munkaviszonya és máshol is dolgozik másodállásban mint vállalkozó, hogy nem vette fel máshol az egészségügyi dolgozóknak járó jutalmat. Tudomásom szerint a januártól táppénzen lévő asszisztensnek jár, függetlenül attól, hogy nem dolgozott a koronavírus alatt, de lehet, hogy rosszul tudom.” Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték