13 találat a(z) távollét cimkére

Szabadság bérszámfejtés Kérdés

Szabadság igazolt nem fizetett távollétkor Kérdés

Igazolt fizetetlen távollét képzés idejére Kérdés

Tisztelt Adózóna! Cégünknel az egyik főállású vegyészmérnök kolléga OKJ-s villanyszerelő képzésben szeretne részt venni. Cégünk alaptevékenységéhez szervesen nem kapcsolódik ez a végzettség, de távlati terveinkbe beilleszthető lenne, ezért gondolkodunk rajta, hogy átvállalnánk a képzés költségeit. A képzés elméleti és gyakorlati oktatásbol is áll, a gyakorlati oktatást egy másik cégnél kellene külön szerződéssel végeznie. Kérdésem, hogy a fenti feltételek mellett a képzési költség elszámolható-e, illetve amikor gyakorlati oktatáson vész részt a munkavállaló egy másik cégnél, akkor a főállásában, milyen módon kell/lehet bérszámfejteni? Igazolt fizetetlen távollétet lehet-e biztosítani vagy milyen formában szokás ezt kezelni? Köszönöm válaszukat.

Munkavállaló, aki a távollétét nem igazolta Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. egyik alkalmazottja 2019.07.06-tól 2019.09.06-ig nem jelezte a munkából való távolmaradásának okát. 2019. 07.16-án többszöri keresés után tértivevényes ajánlott levélben fel lett szólítva a távolléte igazolására. A levelet nem vette át, ezért 2019.07.22-én ki lett léptetve. Az igazolatlan időt fizetetlen távollétnek tekintettük. 2019.09.06-i levelében jelezte a munkáltatójának, hogy július 8-ától betegállományban van, ehhez mellékelt orvosi igazolásokat, és két napról kórházi igazolást is. Az orvosi igazolások július 31-éig szólnak. Az utolsón még nem szerepel az, hogy munkaképes. Valószínű, hogy jelenleg is még beteg. Kérem, szíveskedjen tájákoztatni bennünket, hogy a kft. helyesen járt-e el a dolgozó kiléptetését illetően? Válaszukat várva tisztelettel.

Tanuló juttatásának számítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tanulószerződéssel kapcsolatban kérem a segítségét. 1.) A tanuló megbetegedik. A betegszabadság kiszámításánál helyes, ha a tanulószerződés szerinti juttatást a tárgyhóban előírt gyakorlati napok számával osztjuk, és szorozzuk annyi nappal, ahány nap a betegszabadság ideje alatt gyakorlati napra esett volna x 70%? 2.) Ha igazolatlan hiányzása is volt a tárgyhóban, akkor a juttatást szintén az előírt havi gyakorlati napok és az igazolatlan távollét napjainak arányában határozzuk meg? Tehát ha 10 gyakorlati napja lenne az adott hónapban, de 1-et hiányzik, akkor szerződés szerinti juttatás /10 x 9? 3.) Ha hónap közepén érkezik a tanuló, akkor a szerződés szerinti juttatást a mt. szerinti munkanapokkal kell arányosan kiszámítani? Vagy meg kell határozni hány gyakorlati napja lett volna, ha 1-jén kezd és a szerint arányosítani, ahányat ledolgozott ténylegesen? 4.) Ha igazolatlan hiányzásai vagy betegszabadsága miatt csökkentett díjazásra jogosult a tanuló, a járulékait és a szocho-t ettől függetlenül a tanulószerződésben meghatározott díj alapján kell meghatározni? Válaszát előre is köszönöm.

Távollét fogalma belföldi kiküldetésnél Kérdés

Tisztelt Adózóna! A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet kimondja, hogy nem számolható el napidíj, ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el. Ehhez kapcsolódóan kérem szíves válaszukat, hogy mi tekinthető távollétnek? Össze lehet-e vonni az ugyanazon a napon belüli ismétlődő kiküldetés időtartamát, és ha annak összesített időtartama eléri a hat órát, azonos feltételekkel alkalmazható-e (az egyéb feltételek fennállásakor) a gépkocsivezető részére a 3000 forintos napidíj-átalány? E témakörben ugyan megtaláltam a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5168661948/2016., 5168587462/2016.; AVÉ 2016/9. számú tájékoztatását, de erre nem ad választ. Kérem szíves mihamarabbi tájékoztatásukat. Köszönöm.

Jelenléti ív vezetése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Munkaidőkeretes foglalkoztatás esetén a jelenléti ív vezetése az alábbi módon szabályszerű-e? Fel van tüntetve a dolgozó havi munkaidő-beosztása és a tényleges havi jelenléte egymás mellett óraszámokkal. Szabályszerű-e, hogy azokon a napokon, amikor szabadságon, betegszabadságon vagy táppénzen volt a dolgozó, jelöljük, hogy hány óra tartamra "mentesült" aznap a munkavégzés alól. (Tól-ig órával megjelölve. Például: 06.30-4:30-ig, 8 órát volt szabadságon). Ez elfogadható-e egy esetleges munkaügyi ellenőrzés alkalmával? Mert ez alapján látható, hogyan alakult a havi beosztás és a tényleges jelenlét óraszáma a munkaidőkeret során! Vagy ez nem megfelelő módja a jelenlét vezetésének és nem jelölhető tól-ig tartammal a távollét, csak az óraszám tüntethető fel, hogy hány órát volt aznap távol? Köszönettel!

Felmondás stílusosan – torkig volt a dolgozó a bánásmóddal Cikk

Sándor rendszeresen, ellentételezés nélkül túlórázik, a fizetése felét zsebbe adja a munkáltató, a szabadsága tartamára nem kap díjazást, és állandóak a munkabérből történő, jogalap nélküli levonások is. Volt olyan időszak is – ahogyan az utólagosan tudomására jutott –, hogy csak napi 4 órára volt bejelentve, miközben ténylegesen napi 8 órában foglalkoztatták. Ezek mindegyike külön-külön is megalapozná az azonnali hatályú felmondást, de a bizonyítás nem egyszerű, ráadásul a munkáltató sem ma kezdte a trükközést.

Tb-jogosultság megszűnése utáni bérszámfejtés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fiatal, pályakezdő munkavállaló Tb-jogosultsága megszűnt májusban, de azóta is keresőképtelen, kórházi ellátásban részesül. Társaságunk nem Tb-kifizetőhely, milyen jogcímen számfejthetünk neki távollétet? Köszönettel!

Pótlék kifizetése távollét esetén Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdés merült fel: a munkáltató szeretné bevezetni az alapbért + magasabb összegű pótlékátalányt (ez kiváltaná a kötelezően esetlegesen fizetendő pótlékokat). Távolléti díj esetén az Mt. 148. § írja elő, hogy a megelőző hat hónapra kifizetett alapbér és pótlék(átalány) alapján kell kifizetni a távolléti díjat. Ez a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy a szabadság idejére is alapbér és pótlékátalány kerül kifizetésre, mint a ledolgozott munkanapokra. De a törvényből nem egyértelmű – mivel figyelembe veszi a megelőző hat havi pótlékokat és az alapján számolja a szabadságos napokra a távolléti díjat –, hogy akkor gyakorlatilag a szabadság ideje alatt több bért kap a munkavállaló, mint a fix havi bére, mivel így duplán kerül a pótlékátalány kiszámolásra? Megkapja a havi alapbért + a fix pótlékátalány a hónap minden munkanapjára + a szabadságos napokra számol még pótlékátalányt a távolléti díjra vonatkozó szabályok alapján? Vagy mi értelmezzük rosszul a törvényt, és szabadság idején nem jár több bér csak az alapbér és a fix pótlékátalány, de csak egyszer számolva a pótlékátalányt szabadságos napok esetében is?

Munkaidőkeret: hatékony foglalkoztatás szigorú szabályokkal Cikk

Kiküszöbölheti a munkáltató a hullámzó hatékonyságú foglalkoztatást, ha okosan átgondolva – és persze a munkavállalók érdekeit is figyelembe véve – akkor veszi igénybe a dolgozót, amikor szükség van a munkájára. Erre ad lehetőséget a munkaidőkeret, amely ugyan rugalmas foglalkoztatási forma, ámde szigorú szabályokhoz is kötött.

Mt. 145. paragrafus – havi átalány Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Mt.-ben azt olvastam: 145. § (1) A felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. (2) A felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. (3) A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A (2) bekezdésben, mikor az átalányt megállapítják, akkor például készenlétnél, ha jól értem, kiváltja a 20 százalékot, de még a rendkívüli munkavégzésért járó 50 százalékot is. Viszont a törvény azt írja, hogy a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglalja a havi átalány. A munka díjazása azt jelentené, hogy ilyen átalány esetén, ha a rendkívüli munkavégzés olyan formájáról van szó, mely alapján nő a tényleges munkaórák száma, akkor arra nem pusztán a pótlékot nem számfejtik tételesen (csak az átalányt), de még a plusz munkaóra után járó arányos alapbért sem? Például 160 óra helyett 168 órát dolgozott (1 havi keret legyen), akkor Ön szerint a fizetendő összeg az alapbér plusz alapbér/160*8 plusz átalány, vagy csak alapbér plusz átalány? Utóbbi furcsa lenne, de szeretnék tisztábban látni. Segítségét köszönöm! Tisztelettel.

Kiküldetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kiküldetés fogalmának változásával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ezentúl az a munkavállaló is jogosult lesz belföldön kiküldetési napidíjra, akinek a munkaszerződésében az van, hogy a munkavégzés helye az üzleti partnerek telephelyeit is magában foglalja? Mi számít bele, hogyan kell számolni, hogy a távollét eléri-e a 6 órát? Köszönöm válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nyelvoktatás számlázása

Szipszer Tamás

adószakértő

Megbízás teljesítése

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close