30 találat a(z) távollét cimkére

Nehezen követi, ki van home office-ban, távmunkán, szabadságon, és hányan betegek? Van megoldás! Cikk

Távmunka már régóta létezik, a home office viszont igazából a koronavírus-járvány miatti korlátozások révén került a köztudatba. Munkáltató legyen a talpán, aki el tud igazodni abban, hogy a távollévő munkavállalói közül ki hadra fogható, azaz dolgozik otthon vagy egy távoli munkahelyen, és ki az, aki a jól megérdemelt szabadságát tölti, illetve beteg. Ebben segít egy, a távollétek követésére alkalmas, webes önkiszolgáló szoftver.

Távollét Kérdés

Szabadság bérszámfejtés Kérdés

Szabadság igazolt nem fizetett távollétkor Kérdés

Igazolt fizetetlen távollét képzés idejére Kérdés

Tisztelt Adózóna! Cégünknel az egyik főállású vegyészmérnök kolléga OKJ-s villanyszerelő képzésben szeretne részt venni. Cégünk alaptevékenységéhez szervesen nem kapcsolódik ez a végzettség, de távlati terveinkbe beilleszthető lenne, ezért gondolkodunk rajta, hogy átvállalnánk a képzés költségeit. A képzés elméleti és gyakorlati oktatásbol is áll, a gyakorlati oktatást egy másik cégnél kellene külön szerződéssel végeznie. Kérdésem, hogy a fenti feltételek mellett a képzési költség elszámolható-e, illetve amikor gyakorlati oktatáson vész részt a munkavállaló egy másik cégnél, akkor a főállásában, milyen módon kell/lehet bérszámfejteni? Igazolt fizetetlen távollétet lehet-e biztosítani vagy milyen formában szokás ezt kezelni? Köszönöm válaszukat.

Munkavállaló, aki a távollétét nem igazolta Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. egyik alkalmazottja 2019.07.06-tól 2019.09.06-ig nem jelezte a munkából való távolmaradásának okát. 2019. 07.16-án többszöri keresés után tértivevényes ajánlott levélben fel lett szólítva a távolléte igazolására. A levelet nem vette át, ezért 2019.07.22-én ki lett léptetve. Az igazolatlan időt fizetetlen távollétnek tekintettük. 2019.09.06-i levelében jelezte a munkáltatójának, hogy július 8-ától betegállományban van, ehhez mellékelt orvosi igazolásokat, és két napról kórházi igazolást is. Az orvosi igazolások július 31-éig szólnak. Az utolsón még nem szerepel az, hogy munkaképes. Valószínű, hogy jelenleg is még beteg. Kérem, szíveskedjen tájákoztatni bennünket, hogy a kft. helyesen járt-e el a dolgozó kiléptetését illetően? Válaszukat várva tisztelettel.

Tanuló juttatásának számítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tanulószerződéssel kapcsolatban kérem a segítségét. 1.) A tanuló megbetegedik. A betegszabadság kiszámításánál helyes, ha a tanulószerződés szerinti juttatást a tárgyhóban előírt gyakorlati napok számával osztjuk, és szorozzuk annyi nappal, ahány nap a betegszabadság ideje alatt gyakorlati napra esett volna x 70%? 2.) Ha igazolatlan hiányzása is volt a tárgyhóban, akkor a juttatást szintén az előírt havi gyakorlati napok és az igazolatlan távollét napjainak arányában határozzuk meg? Tehát ha 10 gyakorlati napja lenne az adott hónapban, de 1-et hiányzik, akkor szerződés szerinti juttatás /10 x 9? 3.) Ha hónap közepén érkezik a tanuló, akkor a szerződés szerinti juttatást a mt. szerinti munkanapokkal kell arányosan kiszámítani? Vagy meg kell határozni hány gyakorlati napja lett volna, ha 1-jén kezd és a szerint arányosítani, ahányat ledolgozott ténylegesen? 4.) Ha igazolatlan hiányzásai vagy betegszabadsága miatt csökkentett díjazásra jogosult a tanuló, a járulékait és a szocho-t ettől függetlenül a tanulószerződésben meghatározott díj alapján kell meghatározni? Válaszát előre is köszönöm.

Távollét fogalma belföldi kiküldetésnél Kérdés

Tisztelt Adózóna! A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet kimondja, hogy nem számolható el napidíj, ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el. Ehhez kapcsolódóan kérem szíves válaszukat, hogy mi tekinthető távollétnek? Össze lehet-e vonni az ugyanazon a napon belüli ismétlődő kiküldetés időtartamát, és ha annak összesített időtartama eléri a hat órát, azonos feltételekkel alkalmazható-e (az egyéb feltételek fennállásakor) a gépkocsivezető részére a 3000 forintos napidíj-átalány? E témakörben ugyan megtaláltam a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5168661948/2016., 5168587462/2016.; AVÉ 2016/9. számú tájékoztatását, de erre nem ad választ. Kérem szíves mihamarabbi tájékoztatásukat. Köszönöm.

Jelenléti ív vezetése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Munkaidőkeretes foglalkoztatás esetén a jelenléti ív vezetése az alábbi módon szabályszerű-e? Fel van tüntetve a dolgozó havi munkaidő-beosztása és a tényleges havi jelenléte egymás mellett óraszámokkal. Szabályszerű-e, hogy azokon a napokon, amikor szabadságon, betegszabadságon vagy táppénzen volt a dolgozó, jelöljük, hogy hány óra tartamra "mentesült" aznap a munkavégzés alól. (Tól-ig órával megjelölve. Például: 06.30-4:30-ig, 8 órát volt szabadságon). Ez elfogadható-e egy esetleges munkaügyi ellenőrzés alkalmával? Mert ez alapján látható, hogyan alakult a havi beosztás és a tényleges jelenlét óraszáma a munkaidőkeret során! Vagy ez nem megfelelő módja a jelenlét vezetésének és nem jelölhető tól-ig tartammal a távollét, csak az óraszám tüntethető fel, hogy hány órát volt aznap távol? Köszönettel!

Felmondás stílusosan – torkig volt a dolgozó a bánásmóddal Cikk

Sándor rendszeresen, ellentételezés nélkül túlórázik, a fizetése felét zsebbe adja a munkáltató, a szabadsága tartamára nem kap díjazást, és állandóak a munkabérből történő, jogalap nélküli levonások is. Volt olyan időszak is – ahogyan az utólagosan tudomására jutott –, hogy csak napi 4 órára volt bejelentve, miközben ténylegesen napi 8 órában foglalkoztatták. Ezek mindegyike külön-külön is megalapozná az azonnali hatályú felmondást, de a bizonyítás nem egyszerű, ráadásul a munkáltató sem ma kezdte a trükközést.

Tb-jogosultság megszűnése utáni bérszámfejtés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fiatal, pályakezdő munkavállaló Tb-jogosultsága megszűnt májusban, de azóta is keresőképtelen, kórházi ellátásban részesül. Társaságunk nem Tb-kifizetőhely, milyen jogcímen számfejthetünk neki távollétet? Köszönettel!

Pótlék kifizetése távollét esetén Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdés merült fel: a munkáltató szeretné bevezetni az alapbért + magasabb összegű pótlékátalányt (ez kiváltaná a kötelezően esetlegesen fizetendő pótlékokat). Távolléti díj esetén az Mt. 148. § írja elő, hogy a megelőző hat hónapra kifizetett alapbér és pótlék(átalány) alapján kell kifizetni a távolléti díjat. Ez a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy a szabadság idejére is alapbér és pótlékátalány kerül kifizetésre, mint a ledolgozott munkanapokra. De a törvényből nem egyértelmű – mivel figyelembe veszi a megelőző hat havi pótlékokat és az alapján számolja a szabadságos napokra a távolléti díjat –, hogy akkor gyakorlatilag a szabadság ideje alatt több bért kap a munkavállaló, mint a fix havi bére, mivel így duplán kerül a pótlékátalány kiszámolásra? Megkapja a havi alapbért + a fix pótlékátalány a hónap minden munkanapjára + a szabadságos napokra számol még pótlékátalányt a távolléti díjra vonatkozó szabályok alapján? Vagy mi értelmezzük rosszul a törvényt, és szabadság idején nem jár több bér csak az alapbér és a fix pótlékátalány, de csak egyszer számolva a pótlékátalányt szabadságos napok esetében is?

Munkaidőkeret: hatékony foglalkoztatás szigorú szabályokkal Cikk

Kiküszöbölheti a munkáltató a hullámzó hatékonyságú foglalkoztatást, ha okosan átgondolva – és persze a munkavállalók érdekeit is figyelembe véve – akkor veszi igénybe a dolgozót, amikor szükség van a munkájára. Erre ad lehetőséget a munkaidőkeret, amely ugyan rugalmas foglalkoztatási forma, ámde szigorú szabályokhoz is kötött.

Mt. 145. paragrafus – havi átalány Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Mt.-ben azt olvastam: 145. § (1) A felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. (2) A felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. (3) A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A (2) bekezdésben, mikor az átalányt megállapítják, akkor például készenlétnél, ha jól értem, kiváltja a 20 százalékot, de még a rendkívüli munkavégzésért járó 50 százalékot is. Viszont a törvény azt írja, hogy a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglalja a havi átalány. A munka díjazása azt jelentené, hogy ilyen átalány esetén, ha a rendkívüli munkavégzés olyan formájáról van szó, mely alapján nő a tényleges munkaórák száma, akkor arra nem pusztán a pótlékot nem számfejtik tételesen (csak az átalányt), de még a plusz munkaóra után járó arányos alapbért sem? Például 160 óra helyett 168 órát dolgozott (1 havi keret legyen), akkor Ön szerint a fizetendő összeg az alapbér plusz alapbér/160*8 plusz átalány, vagy csak alapbér plusz átalány? Utóbbi furcsa lenne, de szeretnék tisztábban látni. Segítségét köszönöm! Tisztelettel.

Kiküldetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kiküldetés fogalmának változásával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ezentúl az a munkavállaló is jogosult lesz belföldön kiküldetési napidíjra, akinek a munkaszerződésében az van, hogy a munkavégzés helye az üzleti partnerek telephelyeit is magában foglalja? Mi számít bele, hogyan kell számolni, hogy a távollét eléri-e a 6 órát? Köszönöm válaszát.