Kockázati biztosítások közterhei a biztosítottnál és a szerződőnél

Megosztás Tetszik

Mekkora adót kell fizetni a kockázati biztosítás után a szerződőnek és a biztosítottnak 2019-ben különböző adózási módoknál? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Az alábbi változásokról olvastam: Az szja-törvény 3. § 89. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:) „89. Adóköteles biztosítási díj: a) magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét) a biztosított magánszemélynél,... Ennek alapján, az alábbi kérdéseimre szeretnék válaszokat kapni: 1. Ha a kockázati biztosítás szerződője a munkáltató, biztosítottja a munkavállaló és kedvezményezett a biztosított családtagja (például: 20 ezer Ft/hó befizetett díjat figyelembe véve), milyen egyéb járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót mint szerződőt és a biztosítottat? (szja, eho, egészségügyi hozzájárulás stb.) 2. Mekkora összeg számolható el költségként a szerződőnél, a fenti példát figyelembe véve? 3. Ha a díjfizető: kivás vagy katás cég, és nem számol el költséget, akkor kell-e adót, vagy bármilyen járulékot fizetni a kockázati biztosítás után céges szerződő esetén a szerződőnek, illetve a biztosítottnak?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Kérdéseire válaszolva, a jelenleg ismert jövő évi szabályozás alapján a következőkről tájékoztatom:

1. Amennyiben a kockázati biztosítás szerződője a munkáltató, biztosítottja a munkavállaló és kedvezményezett a biztosított családtagja, a munkáltató által fizetett díj után a biztosított munkavállalót 15 százalék szja + 18,5 százalék egyéni járulék, a munkáltatót 19,5 százalék szocho + 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás terheli majd 2019-ben.

2. Költségként a biztosítási díj + a munkáltató közterhei (21 százalék) számolhatók el.

3. Ha a díjfizető katás cég, a kata-kiva törvény következő rendelkezése irányadó:

„9. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:  

a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;

b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;

c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;

d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

(2) A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.”

Ez azt jelenti, hogy a kisadózóként bejelentett magánszemély esetében a cég által fizetett biztosítási díj után sem a magánszemélynek, sem a cégnek nem kell adót, járulékot fizetnie. Ugyanakkor a kisadózóként be nem jelentett, azaz munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemély (munkavállaló) esetében az 1. pontban leírtak érvényesek.

Ha a díjfizető kivás cég, a kata-kiva törvény következő rendelkezése irányadó:

„20. § (1) A kisvállalati adó alapja a (2)–(7) bekezdésre figyelemmel:  

a) a (3)–(5) bekezdés szerinti tételek egyenlegének

b) a személyi jellegű kifizetésekkel

növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg.

(2) E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben…”

Ez azt jelenti, hogy a kivás cég által fizetett biztosítási díj tekintetében az 1. pontban leírtak érvényesek, továbbá a díj összege növeli a kiva-alapot.